283

Egy hegytetőt kerítettek be bástyákkal, falakkal


saros-vara

Sáros a történelmi Magyarország egyik legnagyobb vára volt, csak a külső-, azaz a huszárvára 5,4 hektáron terült el. Így akár a katonák hátasai is legelészhettek benne, de aztán szomorú sorsra jutott, tűz martaléka lett.

Az erődítmény alapja egy 13x13 méteres lakótorony volt, helyenként négy méter vastag falakkal, a 28 méter magasságot is elérhette. Na, ebből sem sok minden maradt a lőporkészlet 1660-as felrobbanása után. Sáros várának történetére aztán az utolsó, a már bukott Thököly Imrének engedelmeskedő kapitánya tett pontot, mikor 1687-ben módszeresen felégette a maradék épületeket. De megint túlságosan előreszaladtunk, hiszen a vár első okleveles említése 1217-ből való, így 470 esztendő történetével még adósok vagyunk. Ez a majd fél évezred gyorsan elrepült itt az északi határ, no meg a Tarca patak melletti fontos kereskedelmi útvonal védelmében. (Arról is van forrás, hogy II. (Vak) Béla (1131-1141) egyik lányát itt temették el a várkápolnában, tehát Sáros falai a 12. század első harmadában már állhattak.)

saros-varaPotemkin Ödön is írt róla (Miskolci Evangélikus Egyházközség Lelkészi Hivatala CC BY-NC-ND)

Az biztos, hogy az 1300-as évek elején Sáros is az Abáké lesz, akiktől Károly Róbert veszi el ostrommal 1312-ben, majd egy lázadás miatt 1315-ben is. Sáros királyi vár marad 1436-ig, amikor is a Perényiek kapják meg az ilyen ügyekben is gavallér Zsigmondtól. De négy esztendő múlva megérkezik Giskra a huszita háborúkban edződött hadával, és 1461-ig ott is ül a várban. Ahonnan Mátyás serege füstöli majd ki, végül pedig e tehetséges hadvezér a nagy király embereként fejezi be nem hétköznapi pályafutását. Giskra után megint jönnek a Perényiek, majd 1537-ben I. Ferdinánd serege, így két hónapos ostrom után királyi vár lesz Sáros. Aminek a Perényiek után a Thurzók is voltak urai, majd I. Rákóczi György kapja meg hét vármegyével együtt 1645-ben, a linzi békében. A már romló állagú vár alatt 1617-től áll a család kastélya, ahonnan Bécsújhelyre hurcolták 1701-ben II. Rákóczi Ferencet. (Ez a címlapképként szereplő metszeten is látható épület 1945-ben súlyosan megrongálódott, mára meg már nyoma sincs, elhordta az idő és a környékbeliek.)

saros-varaEgy hegytetőt kerítettek be eleink falakkal (slovakia.travel)

És akkor el is jutottunk 1660-hoz, és Székely Márton kapitány uramnak a várra nézve végzetes lépéséhez. Ami akár még indokolt is lehetett, hiszen Thököly ügye elveszett, az erősen romos Sáros amúgy is egy korszerűtlen, védhetetlen vár volt már. Így aztán most is ott fehérlenek a 670 méter magas hegy tetején a méretes romok, csak a magyar nyelvű tájékoztató feliratok hiányoznak a Szlovákia egyik legnagyobb váraként hirdetett helyről.

Címlapkép: Metszet a várról, alatta a Rákócziak kastélyával (Wikipédia)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2019.04.08