162

Francis Ford Coppola 80

Nagy Mária írása

francis-ford-coppola

80 éves lett A keresztapa és az Apokalipszis most rendezője, az ötszörös Oscar-díjas Francis Ford Coppola. 1939. április 7-én született Detroitban, olasz-amerikai családban. Édesapja zeneszerző, édesanyja színésznő volt, ez a családi háttér már eleve meghatározta későbbi életét.

Kiskorában gyermekbénulása volt, így sokáig ágyhoz kötötten az olvasás és a tévé maradt egyetlen szórakozása. Tízévesen, édesapja kamerájával forgatta első „filmjét”, majd később, négy év egyetemi dráma tagozat után a diplomamunkáját már a filmgyártás témakörében írta. Tanulmányai után Roger Corman producer-rendező mellett gyakornokoskodott.

Az 1960-as években Edgar Allen Poe William Wilson című műve alapján készített egy rövidfilmet, sőt még egy pornó elkészítésében is részt vett. Corman felismerte tehetségét, bátorította, hogy csináljon egy egész estés filmet, ehhez még 20 ezer dollárt is adott neki. Első önálló moziját végül 1963-ban készítette Dementia 13 címmel, a forgatókönyv írója is ő volt. Három évvel később rendezte második filmjét, a Te már nagy kisfiú vagyot (Youʼre a Big Boy Now). Ekkoriban ismerkedett meg legjobb barátjával, George Lucas-szal, akivel 1969-ben közös produkciós céget alapított, amelynek második alkotása (Lucas rendezésében), az American Graffiti öt Oscar-jelölést kapott.

A tábornok (Patton) című alkotásért 1970-ben Oscar-díjat kapott a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában Edmund H. North-szal közösen. 1972-ben készítette a legendás A keresztapát (The Godfather), amelyből később trilógia lett. A film mérföldkő volt a mozi történetében: a közel 3 órás eposz gyakorlatilag tökéletes lett (11 Oscar-jelölésből 3-at díjra is váltott), szinte nincs olyan filmes lista, ahol ne lenne ott a legjobb háromban.

Két évvel később készült el A keresztapa II, a film megint csak több szempontból mérföldkőnek bizonyult: ez az utolsó nagy amerikai film, amely Technicolor technikával készült, ez volt az első olyan nagyszabású film, amelynek a címében megjelent a „Part II” kifejezés, és ez a film volt az, amelynek köszönhetően a stúdiók elkezdték a számozott folytatások gyártását. A szereplőválasztása is zseniális: Robert de Niro és Al Pacino együtt játszott, bár közös jelenetük nem volt – de Niro Oscar-díjat is kapott alakításáért. Az 1975-ös gálán a film összesen hat Oscarban részesült, ebből Coppola három díjat nyert: a legjobb forgatókönyv, a legjobb film és végre a legjobb rendező arany szobrocskája is az övé lett, ezzel pedig már 5 Oscar-díjat tudhatott magáénak. 1974-ben Coppola elkészítette a Magánbeszélgetés (The Conversation) című filmjét is, amellyel elnyerte a cannes-i Arany Pálmát.

Ezután 5 évig nem csinált új filmet, pihent egy kicsit, aztán belevágott egy új projektbe, egy háborús drámába. Az 1979-ben készült Apokalipszis mostnál (Apocalypse Now) John Miliustól kapott segítséget Joseph Conrad A sötétség mélyén című regényének adaptálásában. Nagy fába vágta a fejszéjét, mivel anyagilag és lelkileg is majdnem belerokkant a méregdrága produkció elkészítésébe. A harminchat éves Martin Sheen egy jelenet közben szívrohamot kapott, és újra kellett éleszteni, pár hét múlva aztán saját felelősségére visszatért. Marlon Brando magánéleti válsága miatt felkészületlenül és meghízva érkezett, ami ugyancsak nem könnyítette meg Coppola munkáját. Az eredendően tizenhat hetes munkából végül kilenc hónap lett, a forgatás viszontagságairól több könyv és egy dokumentumfilm is készült.

Az Apokalipszis most 1979-ben került a mozikba, és óriási siker lett, nem csak a nézettség alapján. Igazi tabudöntögető alkotás, ez volt az első olyan film, amely közvetlenül megkérdőjelezte az Egyesült Államok részvételét az indokínai háborúban. Az elismert kritikus, Roger Ebert véleménye szerint ez a legjobb film, amely valaha a vietnámi háborúról készült. Európában jobban fogadták, mint az Egyesült Államokban, Cannes-ban Arany Pálmát kapott, valamint a BAFTA-díjat is átvehette a legjobb film, forgatókönyv és rendezés kategóriájában.

Coppola az 1980-as években gyengébb filmeket készített. A Rablóhalban (Rumble Fish) tűnt fel Matt Dillon, Tom Cruise, Patrick Swayze, Emilio Estevez és saját unokaöccse, Nicolas Cage. 1986-ban huszonkét évesen egy hajóbalesetben meghalt Coppola fia, amely szintén rányomta bélyegét alkotói tevékenységére. 1990-ben elkészítette A keresztapa-trilógia befejező epizódját. Cége veszteséges lett, tönkrement, ekkortól kezdve inkább már producerként dolgozik. Időközben aztán lánya, Sofia Coppola is apja nyomdokaiba lépett: filmrendező, forgatókönyvíró és producer lett.

Coppola tizenöt éve dédelgetett filmterve a Megalopolis, amelynek színhelye a 2001. szeptember 11-i, katasztrófa sújtotta New York. A hagyományőrző polgármester és az avantgarde főépítész küzd egymással, milyen legyen a metropolis új arculata. Egy nagy és ambiciózus produkcióról lenne szó, amely pár izgalmas ötletet hivatott volna felvetni, most, a 80. születésnapja után végre sor kerülhet nagy álma megvalósítására.

George Lucas, Steven Spielberg és Martin Scorsese mellett Francis Ford Coppola azok közé a nagy amerikai rendezők közé tartozik, akik örökre beírták magukat a filmtörténetbe. 2011-ben a tiszteletbeli Oscar-díjként számon tartott Irving G. Thalberg Emlékdíjat is megkapta, 2013-ban pedig a művészet Nobel-díjaként emlegetett Praemium Imperiale kitüntetésben részesült. Mindemellett Coppola nem csak filmezéssel foglalkozik: irodalmi magazint ad ki, szállodái vannak, sőt még kitűnő borász is. Kívánunk neki jó egészséget és további sikereket!

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, filmdroid.blog.huexpertin.blog.hu, Hirsch Tibor: Keresztapa sztori; Duna Film–Budapest Film–Szabadtér Kiadó, Bp., 1991

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2019.04.07