Ilók és Mihók – a Vaskakas Bábszínház új bemutatója

Bári Edit írása

ilok-es-mihok

Az Ilók és Mihók című népmese bábszínpadi változatát nem először láthatják a nézők a Vaskakas Bábszínházban, hiszen 2013-ban két művész közreműködésével már előadásra került. Most Rab Viki ötlete nyomán, Nagy-Kovács Géza terveivel, Nagy Orsolya dramaturgiájával, a Blattner-Géza díjas bábművész Kocsis Rozi állította színpadra, ezúttal négy színész szereplésével.

Az Ilók és Mihók igazi színfolt a repertoáron, hiszen távolról sem hordozza magában a mesék megszokott elemeit. Nincsenek tündérek és boszorkányok, hercegek és hercegnők, bátrak és gyávák, csupán az „együgyű” Mihók (Vitányi-Juhász István), aki házasodni kíván. Tudja is, hogy feleségnek csakis Ilókot (Nagy Petra) szeretné, csakhogy nem olyan egyszerű a lánykérés, ha az ember fia egy kicsit ügyefogyott. Egyszerű és jó lélek ő, teszi, amit mondanak neki, bár a tanácsokat nem mindig a megfelelő helyen és módon alkalmazza. Na de végül anyja (Rab Viki) unszolására elindul lánykérőbe – többször is a kelleténél, mert Ilók szigorú apja (Szúkenyik Tamás), a rátermett kocsmáros egyáltalán nem örül a gügye kérőnek.

Száz szónak is egy a vége: Mihók kéri, Ilók menne, de nem adják, így aztán mulatságos lánykérések sorozata kezdődik. Végül Mihók segítségére siet édesanyja, hogy meglágyítsa a kérlelhetetlen apai szívet. Hogy mindebből hogyan lesz lakodalom – nem is egy –, az az előadás során kiderül...

A darabot nyitó- és zárójelenet foglalja keretbe. Mihók, a férj, kényelmesen olvasgat egy régi újságot, ahol mindent megírtak, ami a környéken történt, és amit megírtak, „az úgy van, ahogy” – függetlenül attól, ki hogyan emlékszik rá. Így egy régi újsághír apropóján elevenedik meg a mulatságos történet, egészen a megnyugtató befejezésig.

A színészek és bábok együttes jelenléte mindig lenyűgöző és egyedi élményt nyújt, hiszen ilyenkor a művésznek a játék mellett a bábok megfelelő mozgatására is figyelnie kell, ami igazi profizmusra utal.

Rab Viki és Szúkenyik Tamás eklatáns módon jelenítik meg a szülői karaktereket, Nagy Petra a tőle megszokott bájossággal formálja Ilókot, míg Vitányi-Juhász István olyan aranyosan „együgyű” Mihók szerepében, hogy csakis imádni lehet.

Igazi kikapcsolódás és szórakozás az előadás, rengeteg humorral, vidámsággal, élvezetes alakításokkal, amit Rab Viki zenéje tesz még hangulatosabbá.

De azért véletlenül se maradjunk tanulság nélkül, hiszen a népmesékben tükröződik vissza az egyszerű ember lelke és bölcsessége, csakúgy, mint a közmondásokban – így magától értetődő, hogy ez a történet magában hordozza a „minden zsák megtalálja a foltját” igazságát.

Bári Edit
Fotók: Molnár György, a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

2019.03.25