214

Magyar ''aranyásók'' Kaliforniában

Kiállítás a Nemzeti Múzeumban

magyar-aranyasok-kaliforniaban

Az 1849-es magyar emigránsok kaliforniai aranylázban játszott szerepét vizsgálja a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Kalifornia aranya – Magyar „aranyásók” a Vadnyugaton címmel nyílt kamara-kiállítása.

Kaliforniában az első aranyrögöket 1848 januárjában találták meg, ez után néhány éven belül százezrek érkeztek a világ minden tájáról az ekkor még fejletlen, vad vidékre; köztük mintegy féltucatnyi ʼ48-as magyar honvédtiszt is – idézte fel a kiállítás megnyitóján az MNM főigazgatója. Varga Benedek hangsúlyozta: a Kaliforniába érkezett magyarok nem egyszerű aranyásónak álltak; noha szinte nincstelenül kezdték, rövidesen azon kevesek közé tartoztak, akik valóban meg tudtak gazdagodni az aranylázból.

Tóth Csaba kurátor hozzátette: czegei Wass Sámuel gróf, Molitor Ágoston és társaik képzettségüknek és rátermettségüknek köszönhetően mindannyian megtalálták a szerencséjüket, és bankot, aranyfinomítót, sőt pénzverdét alapítottak. A kimosott aranyrögöket nyers állapotukban ugyanis nehezebb volt értékesíteni, azokból aranyfinomítók állították elő a tiszta nemesfémet. Míg azonban a vetélytársak akár nyolcnapos határidővel dolgoztak, Wass Sámuelék ügyfelei már két nap után megkapták az aranyukat.

magyar-aranyasok-kaliforniaban

Pénzhez jutni azonban így is nehéz volt, hiszen ekkor a legközelebbi állami pénzverde a San Franciscótól 4500 kilométerre található Philadelphiában működött. Ezért volt szükség az 1850-es években magánpénzverdék elindítására; ezek közül pedig a Wass, Molitor and Co. volt az egyik legsikeresebb – fejtette ki Tóth Csaba.

A látogatók a Wass-féle pénzverde érmeritkaságain, Wass Sámuel autográf levelén, valamint aranyásók és a korabeli Kalifornia fotóin keresztül fedezhetik fel a ʼ48-as magyar emigránsok történetét a kiállítás május 28-i zárásáig.

MTI Fotók: Mohai Balázs
Forrás: MTI

2019.03.23