A Sopron Balett és a St. Pölten-i Europaballett koprodukciójában elkészült alkotásban hat nemzet (magyar, orosz, olasz, brazil, dél-afrikai, mexikói) táncosait láthatjuk, akiknek tényleg közös nyelvet jelent a mozgás. A Demcsák Ottó (Harangozó-díjas) rendezésében színre vitt kétrészes táncjáték a mai kor társadalmának talán már egy kissé misztikusnak, sejtelmesnek tűnő területre kalauzol bennünket – a mulatók világába.

1921-et írunk. Európa a háború utáni következményektől szenved, ám Amerikában rohamos fejlődésnek indulnak a városok – északon New York, délen Buenos Aires. Mindkét rész egy korabeli hangulatot megidéző filmbejátszással kezdődik, amelyből máris megtudjuk, hogy ebben az időben még a sajtó számára sem releváns információ a híres operaénekes, Enrico Caruso halála, a maffia tevékenysége vagy az utcákon tomboló rasszizmus. Bezzeg a mulatók...

Az első részben ellátogatunk New Yorkba, Mike Ficher swing clubjába. A mulatóban pezseg az élet, semmi nem számít, csak a zene, a tánc, a pillanat… – na és persze, ami egy mulatóban megtörténhet, az meg is történik. A Kansas Joe McCoy (Joseph McCoy) zenei motívumainak felhasználásával készült számok és Rovó Péter koreográfiája lenyűgöző hangzás- és mozgásvilágot tárnak elénk. A swing erőteljes ritmusa dalokban és mozgásban egyaránt átütő lendülettel hat a közönségre; a táncolható szving az amerikai zene egyik legdominánsabb formája lett a harmincas évek közepére.

Másik helyszínünk Buenos Aires és a tangó világa. A tangó, ami perzsel, megbabonáz, egyszerre vad és gyengéd, érzéki és misztikus. Mi sem természetesebb, minthogy itt is betérünk egy mulatóba, ahol – akárcsak az utcákon – a klub falain belül is érzékelhető a bandaháború, ráadásul nem sokat számít az emberi élet és a szerelem sem. A második rész Demcsák Ottó és Szakál Attila koreográfiájával készült, melynek zenei hangzását a „tangó királya”, Ástor Pantaleón Piazzolla szerzeményeinek átdolgozása adja.

A kétrészes táncjáték ámulatba ejt és elvarázsol, érzéki és szenvedélyes. A fantasztikus koreográfiáknak köszönhetően hűen idézi meg a mulatók világát, a tipizálható karaktereket. A soproni társulat tagja, Papp Attila színművész ebben az előadásban is bizonyítja sokoldalúságát. Továbbá igazi különlegesség az élőben hallható muzsika és ének – tagadhatatlan, hogy a színpadon helyet foglaló, soproni Local Vintage Company zenekar és vendégei nagymértékben járulnak hozzá az előadás sikeréhez.

A szving meg a tangó még márciusban látható a teátrumban, s aki szereti a vérpezsdítő ritmusokat, a szenvedélyes táncot, mindezt pedig teljes harmóniában, garantáltan fantasztikus élményben lesz része. A darab ékes bizonyítéka a muzsika és a mozgás összhangjának.

Az előadás teljes színlapja megtekinthető a Soproni Petőfi Színház honlapján.

Bári Edit
Fotók: Szalay Károly, Soproni Petőfi Színház