A Bódva melletti Szendrőn már Károly Róbert idejében vár állott (még az is lehet, hogy a tatárjárás után épített lakótorony kibővítése volt). 1355-ben Cselenfi Sándor fia János volt itt a királyi várnagy. De aztán valahogy elveszelődött ez az erősség, arról tudunk, hogy a mindig adakozó kedvű Zsigmond királyunk a Bebek famíliának adta Szendrőt, ahol ebben az időben már nagyobbacska település is létezett. A Bebekek pedig új várat emeltek, talán éppen a régi helyén, ez lett az Alsóvár. Amit 1545-ben hiába ostromoltak Ferdinánd, a bécsi király katonái. (Előtte egy esztendővel kapott mezővárosi rangot a vár körül elterülő, még a török veszély idején is fejlődő település.) Csak húsz esztendő elteltével jut az erősség Zolthai István révén I. Miksa birtokába. Aki, látván a török terjeszkedési elképzeléseit, megerősítteti Szendrőt is, pontosabban egy új palánkvárat építtet 1578 és 1582 között a Bódva nyugati partjára. Ez volt a Németvár, de aztán állítólag a király emberei hamar rájöttek, hogy elég rossz helyen van ez a gerendák és vesszőfonatok közé, döngölt földből emelt palánk, simán be lehet egy dombról lőni a falak fölött ágyúval. Így aztán ki is vonták a forgalomból hamarosan.

A Felsővár rajza, három ó-olasz és két új-olasz (füles) rendszerű bástyával (Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár CC BY-NC-ND)

De ebből a palánkból indult Magyarország egyik legnagyobb történelmi családjának fényes pályafutása, mert itt volt egy időben lovastiszt Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem. A település honlapja az Alsóvár további tulajdonosait is megemlíti: 1633-tól a Csákyak zálogbirtoka, 1639-1643 között Szunyogh Gáspár főkapitány a földbirtokos. 1644-1645-ben I. Rákóczi György bírja, majd 1646-1666 között Wesselényi Ferencé, aki a már álló Felsővár kapitánya is volt. 1667-ben Zrínyi Péter vette zálogba, őt azonban 1670-ben a Wesselényi összeesküvésben való részvételéért lefejezték. A már említett Felsővárat 1588-ban a környéken működő „várfundáló”, Cristoforo della Stella kezdte el építeni, amely olyannyira jól sikerült, hogy 1672-ben a korai kurucok is csak az Alsóvárat tudták elfoglalni, miután azt a Felsővár német kapitánya felgyújtatta. Szendrő királyi kézen maradt, sőt, 1685-ben az innen induló császáriak felégették a Thököly birtokolta Ónodot. Végül aztán Lipót kívánságának megfelelően 1702-ben el is határozták már a felrobbantását, de aztán ez mégsem történt meg. 1704-re a Felsővár is kuruc kézre került, így elmaradt a tervezett megsemmisítés. A labanc őrség szabadon elvonulhatott, de aztán valamiért a vezérlő fejedelem úgy döntött, hogy a kurucoknak nincs szükségük Szendrő várára.

Így tehát nem Lipót várrobbantó brigádjai, hanem a kurucok hordták meg puskaporral Rákóczi parancsára a szendrői pincéket, kazamatákat. És röpítették levegőbe a várat. Aminek köveit aztán, ahogyan azt már számtalan esetben láttuk, a mezőváros lakói használták fel új és régi otthonaikhoz.

A vár történetéről itt is olvashatunk: Gömöri Múzeum CC BY-NC-ND

Címlapkép: Kilátás a Felsővárból (szendro.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu