Fischer Gyula évtizedeket felölelő munkássága során elsősorban többnyelvű beszédeivel, Szentírás-magyarázataival vált ismertté. Gyakran merített a midrásból, valamint görög és latin nyelvű zsidó vonatkozású írásokból. Kiemelt figyelmet fordított az akkori Palesztinában zajló változásokra, aminek bizonyítéka, hogy országos vezetője volt a Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetségének.

Győrött 1887 áprilisában választották meg rabbivá. A városba érkezését nagy reményekkel várták. Kinevezéséről és beiktatási ünnepségéről a korabeli győri lapok lelkesen és elismerően írtak. Az ünnepi eseményről így tudósított a Győri Közlöny 1887. május 15-én: „Dr. Fischer Gyula nemcsak jó külsőt, nemcsak pompás hangot, terjedelmes kellemes orgánumot, olyat, amely másfél órai szónoklás után sem merül ki, nem csupán szónoki tehetséget és fényes dialektikát, hanem azonfelül költői lelket és a felebaráti szeretetből dobogó nemes szivet is hozott a kathedrára, oly tulajdonokat tehát, amelyekkel minden vallás papjának ékeskednie kell, ha hivatásának magaslatára feljutni óhajt”.

A városban felélénkítette az izraelita hitéletet, szabályozta az elemi iskolások istentiszteleti rendjét, vállalta a középiskolások, a kereskedő és iparostanulók hitoktatását, gondoskodott az elemi iskolák izraelita tanulóinak hitoktatásáról. Tevékenysége nem korlátozódott kizárólag a város hitközségére, 1891-ben ő avatta fel például a devecseri zsinagógát. A városi közéletben is meghatározó szerepet játszott. Ő volt az első rabbi Győrben, akit beválasztottak a városi törvényhatósági bizottságba. Beszédeiről, előadásairól nem csak a helyi, hanem az országos lapok is rendszeresen beszámoltak. Győri rabbiként vett részt a millenniumi ünnepségeken. 1896-ban Pannonhalmán, a monostor ezeréves fennállására felavatandó emlékmű alapkő-letételénél például az egyesült győri és győrszigeti zsidó hitközség nevében ő tartott köszöntőbeszédet, amelyben áldást kért a bencés rendre.

Dr. Fischer Gyula 1898 májusában hagyta el Győrt, hogy Prága első rabbija legyen. A több mint egy évtizedes győri szolgálatot követően az alábbi sorokkal búcsúzott Zechmeister Károly polgármestertől és a várostól:

„Nagyságos Polgármester kir. tanácsos Ur!

Mély tisztelettel nagybecsű tudomására hozom Nagyságodnak, hogy városunkból való végleges távozásom következtében Győr szab. kir város törvényhatóságában bírt bizottsági tagságomat, melylyel tisztelt polgártársaim bizalma engem kitüntetett, ezennel kezeibe visszahelyezem.

Midőn Isten áldását és a fejlődés gazdag sikereit kívánom előtörekvő szép városunknak, arra kérem nagyságodat és Győr intéző köreit méltóztassék a győri zsidó hitközség iránt mindig tanúsított jóindulatot ezentúl is fenntartani.

Egyben legyen szabad Nagyságod előtt kijelentenem, hogy magyar érzelmeimben és gondolkozásomban idegen földön sem fogok változni, hogy hű fia maradok éves hazámnak a távolban, annak határain túl is, miként a gyermek szíve anyja felé dobog, ha a sors a messzeségbe is ragadta.

Igaz nagyrabecsüléssel
Nagyságos polgármester Urnak
alázatos szolgája
Dr. Fischer Gyula,
főrabbi”

Dr. Fischer Gyula főrabbi 1944. február 24-én hunyt el Budapesten.

Borbély Tamás

Felhasznált irodalom:
Grábics Frigyes – Dr. Horváth Sándor Domonkos – Kucska Ferenc (szerk.): Győri Életrajzi Lexikon. 2., átdolgozott kiadás. Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Győr, 2003.
Kemény József: Vázlatok a győri zsidóság történetéből. Győr, 1930.
wikipedia.hu
mazsihisz.hu
Győri Közlöny 1887. május 15.
Pesti Napló 1896. augusztus 27.
Győri Hírlap 1898. május 17.

A címlapkép eredetije a Győri Izraelita Hitközség tulajdonában van.