284

Egy működő felvonóhidat is szeretnének

Eger vára 3. rész

eger-vara

Bizony, az újolasz bástyákkal, földalatti kazamatákkal és megduplázott őrséggel is megerősített Eger pont ez utóbbi gyávasága, árulása miatt a töröké lett kilencvenegy esztendőre. Hogy aztán visszafoglalása után jelentőségét veszítse, köveiből város épüljön.

Az Egerben ülő török nem sok mindent tett hozzá a vár fejlesztéséhez. Igaz, kijavítgatták a szétlőtt falakat, az aláaknázott délkeleti fülesbástya elé pedig felhúztak egy hasonló építményt, ennek helyén van a mostani Törökkert. Újraásták a várárkot is, és ott van még az a minaret is, talán csak ennyi, ami utánuk maradt. Aztán leáldozott a félholdnak, 1686-ban visszafoglalták a keresztény seregek Budát, és egy év múlva októberben, Sirok és Szarvaskő megvívása után ott voltak Eger alatt. Az októbertől december közepéig tartó inkább körülzárás, mint ostrom után a török őrség megadta magát, Bécs lett az úr Egerben. 1702-ben fel is robbantották a külső várat, levegőbe repült a Bolyki-torony, a Bebek-bástya és az Ókapu-torony is. A kövekből pedig házak épültek, a területet elfoglalta a város szépen, lassan. A maradék várat pedig 1703-ban a kurucok foglalták el, mégpedig a legkényelmesebb módon, kiéheztetéssel.

eger-varaBalra Gárdonyi jól adatolt regénye (Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár CC BY-NC-ND), jobbra Ex libris Dobóval és Szulejmánnal, aki nem járt Eger alatt (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Aztán raktárbázist alakítottak ki itt is, mint Somlón, de hét év múlva lejárt az ő idejük is. 1783-ban pedig Eszterházy Károly (az 1762 és 1799 között regnáló) püspök gondolt egyet, és visszavásárolta az erősen romló várat Bécstől. Kései érsek utóda, Pyrker János (1826-1847) alatt pedig megkezdődtek a feltárási és állagmegóvási munkálatok a hajdani székesegyház környékén. Miközben tovább épült a város, és fogytak folyamatosan a falakból a kövek. Pyrker érsek volt az is, aki a dobóruszkai templomból elhozatta a várvédő hős sírjának vörösmárvány fedlapját is, de aztán egyik utóda, Bartakovics Béla 1870-ben megint csak az államnak adta a területet. Ahol laktanyát, raktárakat alakítottak ki, és ez az állapot fogadta az 1897-ben Egerbe költöző Gárdonyit is. Aki a folytatásokban megjelenő regényére készülve elutazott egészen Isztambulig is, most pedig ott van eltemetve a várban.

Amelynek területét, maradékait 1957-ben adta át a honvédelmi tárca a városnak, és azóta tartanak itt a munkálatok. A Nemzeti Várprogramhoz tartozó építkezéseket megelőzte egy nagyobb fejlesztés 2009 és 2014 között. Ekkor újult meg a Fegyvertár és a Törökkert, a vársétány és a Kálvária-domb is. A tervek szerint most a megújuló Varkoch-bástya mellett felépül a felvonóhíd is. Megújulnak a déli kapu és a főbejárat kapui, illetve az ezek melletti várfalszakasz és a déli támfal is a Hyppolit kapuval együtt. Felújítják a belső várfal déli részét, a belső oldalon rekonstruálják a korabeli szerkezetű gyilokjárót, és a fal tetején fedett várfalsétányt építenek ki. A megmagasított ágyúdomb alá pedig mozi kerül, és lesz majd egy új ispotály- és börtönkiállítás is.

Eger vára történetének első része itt olvasható, második része pedig itt.

Címlapkép: Ahogy a szoftver megrajzolta (pazirik.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2019.02.18