540

„Az én könyvtáram” – Győr-Moson-Sopron megyei szakmai bemutató és workshop

Szabó Szilvia írása

az-en-konyvtaram

2019. február 12-én a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében került sor a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” (EFOP-3.3.3-VEKOP/16) projekt keretében zajló „Az én könyvtáram” program Győr-Moson-Sopron megyei szakmai bemutatójára és workshopjára közel 70 szakmabeli részvételével.

Az európai uniós, országos hatókörű program fejlesztési céllal indult 2017 januárjában. A projekt Győr-Moson-Sopron megyei szaktanácsadói Galambos Krisztina és Polczer Adél, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér könyvtárosai. Néhány hónapja, 2018. szeptember 18-án egy hasonló műhelynap keretében a résztvevő könyvtárosok már képet kaphattak a célként kitűzött fejlesztési irányelvekről, az addigi munka eredményeiről, a szünetekben pedig lehetőség adódott némi szakmai diskurzusra is. Most a korábbihoz hasonlóan bemutató előadások keretében nyerhettek bepillantást a megyében megvalósult mintaprogramokról, amelyek hangsúlyozott célja az iskola és a könyvtár kapcsolatának, a könyvtárak köznevelést erősítő szerepének erősítése.

A házigazda intézmény részéről dr. Horváth Sándor Domonkos igazgató köszöntötte az egybegyűlteket, aki örvendetesnek tartja, hogy az eddig is felbukkanó kreatív megoldásoknak, jó ötleteknek méltó helyszínét adják az ehhez hasonló műhelynapok. Sajnos van a szakmának adóssága is, hiszen az iskolai könyvtárak valahogy mindig is kicsit „mostohagyerekként” voltak kezelve, szerencsére e téren is jó irányú elmozdulás tapasztalható.

Ezt követően Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár EFOP Projektiroda szakmai vezetője bevezetésként arról beszélt, hogyan lehet értelmezni az eddigi eredményeket, hogyan lehet ezeket a továbblépéshez felhasználni. Mára már 90 mintaprogram áll rendelkezésre, s ami a legfontosabb, a szakmából érkeznek az inputok. Ezek sok segítséget nyújtanak a két terület – közoktatás és könyvtárak – kézfogásához, ami eddig hiányzott. Fontos látni ennek lényegét: az iskolai könyvtár alapozza meg az olvasóvá válást, amire építhet később a közkönyvtár. Az elmúlt év szeptemberétől indult módszertani képzésekre továbbra is várják könyvtárosok jelentkezését. Szükségességét alátámasztja, hogy digitális kompetencia területén is fejlődnünk kell. A statisztikai adatok alaposabb vizsgálata arról ad számot, hogy a könyvtártagok száma (viszonyítva a születési adatokhoz) nem csökkent ugyan, viszont a dokumentumkölcsönzés annál drasztikusabban, nőtt viszont a könyvtári rendezvények száma. Az adatok tanulsága mindenképpen az, hogy szemléletváltásra van szükség. Ennek jó úttörői az említett mintaprogramok. Zárásként emléklapokat kaptak azok, akik fejlesztőként vagy kipróbálóként részt vettek megyénkből ezekben a programokban.

A szemléletváltáshoz ismerni kell az újabb és újabb generációk igényeit, értékrendjét, hiszen azok változását nemcsak a közoktatás szereplői, hanem a könyvtárosok is nap mint nap tapasztalják. Az Alfa és Z generációk megértéséhez nyújtott szakmai segítséget Steigervald Krisztián generációkutató, coach rendkívül élvezetes, életszerű példákkal illusztrált előadása. Mindenki érzi, hogy a világ nagyon megváltozott. Az új generációk már egy digitalizált térben születnek, de nem kapnak útmutatást, hogyan kell ott mozogni. Az idősebb generáció sem tud ehhez segítséget adni, hiszen számukra is új környezetről van szó. S bár a digitális „kütyük” csak eszközök, hatásuk szerteágazó, a fiziológiai (főleg az agyra gyakorolt) impulzusoktól egészen családpszichológiai változásokig széles spektrumon befolyásolják életünket. Más lett a tudás értéke, mert más élettapasztalatok kódolódtak az egyénbe. Valójában a „generáció” mint fogalom értelmezése ez: az idő egyidejű átélésének élményformája, illetve a közel azonos élménytartománnyal kódolódott egyének. Természetesen – akárcsak a horoszkóp – nem lehet szó szerint „ráhúzni” mindenkire, vagyis egyéni szinten mutat eltéréseket. Az egyes generációk jellemzőinek felvillantása után a generációs szakértő pozitív kicsengésű tanáccsal zárta előadását: a régi értékek ma is értékek, azokat ne engedjük el, de az eredményességhez a kommunikációs csatornán változtatni kell.

A műhelynap folytatásaként Goda Beatrix, a Mintaprogram-fejlesztési Bizottság tagja tájékoztatta a résztvevőket az 5 tagú bizottság munkájáról, illetve a megyében lebonyolított mintaprogramokról. Országosan 342 pályázat született, amit értékelni kellett. A korábbi szakmai napon már képet kaphattunk a fejlesztési irányelvekről, melyek alapján sor került a továbbgondolásra alkalmasak kiválasztására. Győr-Moson-Sopron megyében 184 könyvtárba jutott el a felhívás, 12 könyvtárból érkeztek jó gyakorlatok, közülük 2 került kiválasztásra. A legfontosabb cél, a könyvtár közoktatási funkciójának erősítése a legkorszerűbb pedagógiai módszerek (kooperatív tanulási technikák, adaptivitás, fejlesztő értékelés, stb.) alkalmazását kívánta, megismertetésükben a mentorokra is nagy szerep hárult. A másik fontos szempont volt a programok adaptálhatósága. Reményeik szerint ezeket a gyakorlatokat bárhol, bárki alkalmazhatja, továbbgondolhatja, s talán kicsit fel is rázza majd a szakmát, egészséges versenyszellemet eredményezve.

A mintaprogramok gyakorlati bemutatását követően került sor a kipróbáló könyvtárak kiválasztására, majd a komoly munkát igénylő felkészülésükre. Ennek a munkának komoly kontroll szerepe volt, amelynek során kiderült, hogy adaptivitásuk mennyire valósul meg.

Megyénkben két mintaprogramot fejlesztettek: Képregény küldetés, 7-8. osztályosoknak szóló könyvtárhasználati foglalkozássorozat (Kocsis-Szombathelyi Adrienn – Balassi Bálint Művelődési Ház és Könyvtár, Jánossomorja). Utóbbi fejlesztő plusz programként vállalta a hiányterületként jelentkező Természettudományok a könyvtárban témájú program kidolgozását, amely a 12. évfolyamosok olvasásfejlesztését célozza, főleg tehetséggondozó jellegű foglalkozás.

Az ország más vidékein született fejlesztések közül négyet próbáltak ki a megyében:
Győrújbarát – Olvasólétra, a 2. osztály olvasóvá nevelését célzó, könyvtárhasználatát segítő foglalkozás (Árpási Tímea könyvtáros).
Csorna – „Nem középiskolás fokon…”, az I. világháború hétköznapokban elbeszélve, ismeretbővítő, szakirodalom és könyvtárhasználat erősítését szolgáló foglalkozás (Sipos Bernadett könyvtáros).
Bőny – Könyvtári Geobook Catching, felső tagozatosok helyismeretet, információs források felkutatását és kezelését segítő foglalkozássorozata, amelyet Ignáczné Buruczky Erika könyvtárvezető ismertetett.
Ménfőcsanak – Versek másképp, A vers nem vész el, csak átalakul, amely a Tóth Árpád költészetében megszólaló érzések, hangulatok iránti érzékenyítés, közelítés a kamaszkor problémái felé a helyi 8. osztályosok közreműködésével – Horváth Gábor könyvtáros mutatta be.

A két utóbbi programról, valamint a Képregény küldetés című fejlesztésről részletesen is hallhattak a résztvevők. Az említett mintaprogramok egyébként Az én könyvtáram oldalán a Módszertan fül alatt böngészhetők.

Szabó Szilvia
Fotók: Hatvaniné Ragány Klára

2019.02.15