A szövetségesek lebombázzák Drezda városát – Ezen a napon történt

Borbély Tamás írása

drezda-bombazasa

1945. február 13-án a szövetséges légierő pusztító csapást mért a szász fővárosra. Máig vitatott, hogy a napokig tartó bombázások hány halálos áldozatot követeltek, a számok 18 és 275 ezer fő között mozognak. Az is kérdéses, mi szükség volt a város szinte teljes elpusztítására, számottevő hadiipari létesítmény ugyanis nem működött a területén. Drezdát korábban is érték bombázások, melyek a közelben található olajipari üzemet, illetve a vasútállomást pusztították el.

A szász városban tartózkodó civilek száma ezekben a napokban meghaladhatta az egymillió főt, százezrek érkeztek ugyanis a szovjet előrenyomulás elől Poroszország és Szilézia irányából menekülve, miközben a helyi lakosság száma is közel 640 ezer főt tett ki. Sokan úgy vélték, hogy a szövetséges bombázók – a város történelmi belvárosának szépsége („Elba Firenzéje”), a jelentősebb üzemek hiánya és a civilek tömegei miatt – megkímélik Drezdát. A nagyváros összefüggően kiépített légvédelmi rendszerrel nem is rendelkezett, a közeledő front miatt pedig a Luftwaffe sem tudott érdemben segítséget nyújtani. A német légierő 1945-ben már egyébként sem tudta felvenni a harcot az ellenséges gépekkel.

Február 13-án az esti órákban Drezda sorsa megpecsételődött. 10 óra körül több száz bombázó jelent meg az égbolton, és a később érkező hullámok segítségére szolgáló jelzőfények mellett nagyrészt foszforos gyújtóbombákat hajított a városra. A robbanószerkezetek hatalmas, hurrikánszerű tűzvihart gerjesztettek, amit aztán az éjjel fél kettőkor érkező mintegy 500 repülőgép bombaterhe tovább fokozott. A Brit Királyi Légierő mintegy 800 bombázója gyakorlatilag földig rombolta az Elba-parti várost. A támadás azonban ezzel még nem ért véget. Másnap amerikai gépek jelentek meg, és ismét bombázták a már gyakorlatilag elpusztult települést.

A több hullámban érkező támadássorozat eredményeként a barokk város teljesen megsemmisült. A bombázók által okozott tűzvihar és a felszabaduló mérges gázok elől nem volt menekvés, a legóvatosabb becslések szerint is tízezrek lelték halálukat a romok között. A pusztítás a nyugati szövetségesek háború alatti tevékenységének legsötétebb akciójaként vonult be a történelembe, ésszerű magyarázat ugyanis azóta sincs a történtekre. Az eseményeknek irodalmi formában az amerikai író, Kurt Vonnegut állított emléket, aki hadifogolyként élte át a borzalmas napokat. Legismertebb regénye, Az ötös számú vágóhíd megalkotására elsősorban a drezdai tapasztalatok motiválták.

Borbély Tamás

Felhasznált irodalom: rubicon.hu - Tarján M. Tamás: 1945. február 13. A szövetségesek elpusztítják Drezda városát.

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2019.02.13