A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum a talbotípia feltalálásának 180. évfordulója alkalmából rendezte meg ezt az igencsak figyelemre méltó tárlatot. Tanulmányaikból talán emlékeznek Petőfi egyetlen hitelesnek tartott arcképére, egy dagerrotípiára. Ennek a képnek a készítésekor, az 1840-es években terjedt el a talbotípia készítésének technikája is, ami negatív és pozitív kép készítését is magába foglalta, ezzel a mai fotográfia igazi előzményének számított. William Henry Fox Talbot 1839. január 31-én mutatta be az általa fotogenetikus rajznak nevezett képrögzítési eljárást Londonban. Alig egy évtizeddel később már Győrben is voltak művelői a talbotípiának: Mayrhofer József győri kanonok (1810-1897) és Skopall József fényképész (1814-1870). Az általuk készített képek a hazai fotótörténetben is kiemelkedő jelentőségűek. Az általuk készített mintegy 800 felvételről Győr polgárainak, egyházi személyiségeinek, katonatisztjeinek arcát ismerhetjük meg, és nekik köszönhetjük az első városképeket is.

Legjobban akkor járnak, ha sikerül egy csoportos tárlatvezetéshez csatlakozniuk, mert akkor részletekbe menően megismerkedhetnek a kiállítás koncepciójával, az ott látható tárgyak funkciójával, történetével, és a kiállított képek értelmezéséhez is segítséget kapnak. Ha egyedül járják végig a termeket, akkor érdemes a falon látható és a tárlókban elhelyezett szövegeket elejétől a végéig elolvasniuk, mert akkor fogják igazán értő szemmel nézni a tárlatot, akkor fognak az igazán izgalmas apróságokra felfigyelni.

Nézzék meg, hogy milyen technikával készült a képek háttere, a színezése! Kukkantsanak bele a párizsi világkiállításról származó képnézegetőbe; vegyék szemügyre az akkoriban talán félelmetesnek, ma inkább groteszknek ható „diák” sorát és a hozzájuk tartozó vetítőt! Keressék meg a legkisebb, bélyeg méretű képet, a legcsinosabb fotóalanyt, a legrosszabbul sikerült retusálást (szegény Rómer Flóris…). Keressék meg a győri Tűztornyot, a városháza, a Frigyes laktanya helyét, a Dunakapu téri bástyát. Ne haladjanak csak úgy át a helyiségeket összekötő szűk folyosón sem! A falon látható színes papírok a korabeli marketing eszközei, úgynevezett vizitkártyák (névjegykártyák). Érdemes végignézegetni őket, mert ezek révén számba vehetők a XIX. század győri fotográfusai. A sok csinos nyomtatvány között középtájon keressék meg a Rivoli fényképészeti műterem hirdetményét. Az ezen látható épület Győr egyetlen napfényműterme volt, amely a Széchenyi tér – Kazinczy utca sarkán állt.

Kedvcsinálóképpen talán ennyi is elég... A kiállítás március 31-ig látogatható.

Berente Erika
Fotók: Vas Balázs

Fotógaléria: Műteremben a város – A fényképezés kezdetei Győrben

29 kép