A monda szerint egy fokvárosi fegyenc alkotta meg az első keresztrejtvény típusú fejtörőt. Victor Orville, angol földbirtokos közlekedési szabálysértés miatt töltötte büntetését a börtönben. Ott, a cella falán, az ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki fantáziát látott benne, és közzétette a lapjában. A rébusz rövidesen óriási sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta az újságoktól a megrendeléseket. Mire kiszabadult, már hatalmas vagyonra tett szert az ötletéből.

Keresztrejtvényhez hasonló feladványok már megjelentek a 19. századi Angliában és az USA-ban egy gyermekeknek szóló újság oldalain is. Olaszországban pedig 1890-ben az Il Secolo Illustrato della Domenica című magazin tett közzé egy függőlegesen és vízszintesen is 4-4 kockából álló rejtvényt.

1913. december 21-én az amerikai New York World újság vasárnapi számában jelent meg az első keresztrejtvény. A játék szülőatyja az egyébként liverpooli származású Arthur Wynne, aki a szórakozás rovatban tette közzé gyémánt alakú, középen üres szókeresztezős játékát, amelybe egy szót írt bele segítségképpen: fun, vagyis szórakozás, alatta pedig megadta a többi hiányzó szó meghatározását (a képen). A magazinnak akkor magyar volt a tulajdonosa, a tollforgatók egyik legnagyobb elismerésének is nevet adót Joseph Pulitzer.

A New York-i közkönyvtár munkatársai például 1921-ben arra panaszkodtak, hogy a rejtvényfejtők rendre megrohamozzák az enciklopédiákkal és szótárakkal teli polcokat, kiszorítva ezzel a tanulni vágyó diákokat.

1924-ben adták ki az első, már több rejtvényt is tartalmazó könyvet, amely rögtön nagy siker lett. Az első kiadás egy nap alatt elfogyott. Innen már megállíthatatlan volt a keresztrejtvény sikere. Némely vonattársaság külön szótárakat helyezett el a kocsikban, hogy segítse a rejtvényfejtőket. Európában az első rejtvény Angliában látott napvilágot 1924-ben, azonban ennek nehézségi foka már sokkal nagyobb volt, mint az amerikaié: nagyobb ábra, nehezebb meghatározások, megfejtendő fősor, stb.

Magyarországon az első keresztrejtvény 1925. január 22-én jelent meg a Ma este című lapban. A feladványt egy Kristóf Károly nevű fiatal újságíró készítette el, miután elirigyelte a külföldi lapokból az új játékot. A városi legenda szerint a megjelenés előtt szerette volna művét letesztelni valakin, ezért leszaladt a közeli kávéházba, ahol egy fiatal férfi éppen a verseskötetét árulta. Állítólag felhívta a szerkesztőségbe a költőt, és elé rakta a négyzetrácsos rejtvényt, aki állítólag ezt felelte: „Van nekem elég rejtvény az életemben”, majd faképnél hagyta a szerkesztőt. Az akkor még ismeretlen költő maga József Attila volt. Akár igaz ez a történet, akár nem, egy biztos: ezen a napon Magyarországon is hódító útjára indult a keresztrejtvény.

A Ma este kedvcsinálónak számos díjat sorsolt ki a helyes megfejtést beküldők között, az első díj az akkortájt divatba jött társasjáték, egy madzsong készlet volt: a rejtvény megfejtését a kettővel későbbi számban tették közzé, itt hirdették ki az első nyerteseket is. Az 1027 beküldő közül Frank Ell Mah Yong játékot, ketten pedig újság előfizetést kaptak (utóbbiak között volt Giampaolo Santelli konzulátusi titkár is).

1968-ban, Pécsett alakult meg az első rejtvényfejtő-klub. 1996 óta a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete szervezi a hazai rejtvényfejtő-versenyeket. Az oktatási és kulturális miniszter 2007-ben járult hozzá, hogy minden év február 3-át – a Füles című lap első száma megjelenésének napját – a magyar rejtvényfejtők napjává nyilvánítsák.

A Guinness Rekordok Könyve szerint az eddigi legtermékenyebb rejtvénykészítő az angol Roger Squires, aki 2013. június 30-ig 74634 rejtvényt állított össze, ehhez kb. két és negyed millió magyarázatot adott meg. Ő tartja a keresztrejtvényben publikált leghosszabb szó rekordját is, a helyes megfejtéshez az 58 betűs walesi kisváros.

Nagy Mária

Forrás: vasarnapihirek.hu, urbanlegends.hu, napiaszonline.hu

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.