Bemutatnád röviden a zenekart? Mit lehet rólatok tudni? Mivel foglalkoztok a civil életben?

Hegedűn Garai Nóra muzsikál, ő egyébként festőművész és profi sminkes, gitáron Kristóf Martin játszik, aki a Kőbányai Zenei Stúdióban végzett gitár szakon, jelenleg egy multicégnél dolgozik. Csendes Csaba, a dobosunk főállásban is zenével keresi a kenyerét, más formációkban is szerepel, én pedig végzettségemet tekintve pedagógus, drámapedagógus vagyok, egy alternatív iskolában tanítok, 4. osztályosaim vannak. A Lámpaláng mellett még egy női a capella bandában és egy gyermekzenekarban is énekelek.
A versek iránti rajongásunk hozott bennünket össze, úgy is mondhatnám, hogy a költészet szeretetéből születtünk. Martinnal már éppen 10 éve ismerjük egymást, dolgoztunk együtt más formációban is. A zenekar tagjai először 2017 decemberében találkoztak, aztán rögtön 2018 tavaszán be is mutatkoztunk egy tehetségkutatón a Hanghordozókon (Énekmondók Kárpát-medencei versenye). A döntőbe jutás után 2. helyezést kaptunk egy olyan zsűritől, ahol ott ült Csík János és Harcsa Veronika is. Felléptünk már a Művészetek Völgyén és több pesti kávéházban, művelődési házban. A jelenlegi felállás 2018 őszére született meg.

Az együttes elnevezése nagyon beszédes, metaforikus. Hogyan született meg?

Ezzel kapcsolatban jó nagy meccseket vívtunk egymással. Azt hiszem, a zenekar alkotásnak ez az egyik legnehezebb kérdése. A Lámpaláng érzésből született, és mert nagyon szeretem a nyelvi játékokat. Egy ötletelés alkalmával vártam az inspirációt, szavakat alkottam, összeadtam, kivontam, kevergettem, és egyszer csak kigördült belőlem. Azért tetszett meg, mert nagyon költőinek találom, azt a fényességet jelképezi, amit én a költészetnek is tulajdonítok. Remélem, hogy az emberek életében a vers egy kis fénysugár, az enyémben mindenképpen az. Utólag derült ki, hogy a lámpaláng egy létező szó. Nóri találta meg teljesen véletlenül egy dalai lámáról szóló könyvben. A buddhistáknál létezik ez a fogalom, a halál fázisainak negyedik szintje, ami először talán ijesztően hangzik, de náluk valójában ez nem negatív értelmű, hiszen a láma szerint a halál a fény felé törekvést jelenti. Ebben az értelemben pedig nagyon összecseng az eredeti elképzeléssel, sőt, gazdagabbá vált általa.

Hogyan születnek a dalok?

Általában engem találnak meg a versek, a dallamok, s a gitárosunk alkotja meg hozzá a harmóniákat, aztán a próbákon közösen hangszerelünk. A „nagyok” (József Attila, Radnóti, Weöres Sándor) mellett mostanában egyre inkább rákaptunk a kortárs költők, mint Kiss Judit Ágnes, Szabó T. Anna verseire, de vannak kevésbé ismertek is.

Milyen terveitek vannak a közeljövőben?

Sok anyagunk van, és rengeteg van parkolópályán. Szeretnénk az első lemezünket elkészíteni, bekerülni nagyobb fesztiválokra, tehetségkutatókba, több szereplési lehetőséghez jutni.

SzaSzi
Fotók: Pozsgai Krisztina

Fotógaléria: A Lámpaláng együttes koncertje a győri könyvtárban

8 kép