Csurák Erzsébet 1982-ben szerzett rajztanári diplomát a nyíregyházi Besssenyei György Főiskolán, majd 1992-ben selyemfestészeti tanulmányokat folytatott Bécsben a Kronsteiner Haus Művészeti Iskolában. 1993-ban elnyerte az Országos Kézműves Találkozó különdíját, 1996-ban a Két nap a honfoglalókkal című rendezvény textil kategóriájának első díját, 2014-ben a Győri Nemzetközi Művésztelep közönségdíját. Munkái megtalálhatók nemzetközi és hazai magángyűjteményekben.

Selyemre festett alkotásaival 1993 óta szerepel csoportos és egyéni kiállításokon. Munkái különös, néhol misztikus univerzumba kalauzolják a befogadót. Sajátos képi világa és individuális kifejezésmódja alapján nem sorolható a jelen kor egyetlen divatos művészeti áramlatába sem. Csak a rá jellemző „selyemúton” halad és mutatja meg teremtett mikrokozmoszának lenyomatait. Lírai és expresszív dekorativitással készült, jellemzően nagyméretű képeinek erőteljes színvilága és formanyelve a létező, érzékelt világból saját belső világát reprezentálja. A kompozíciókban életre keltett nőalakok és időtlen figurái történeteket mesélnek, különös kalandra hívják a befogadót. A képek koloritja jól láthatóan intenzív, festői kifejezésmódban kicsit harsány, néhány munkánál jelentős dekoratív expresszivitás figyelhető meg. (Szalai Zsolt)

Grászli Bernadett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, amely után a rendezvény hangulatát Horváth Kornél Kossuth-díjas ütősművész és Lantos Zoltán hegedűművész (a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetettje) közös zenélése alapozta meg.

A művésznőt Bogisich Ferenc ismert győri mecénás, vállalkozó, a QP Zrt. tulajdonosa hatalmas vörös tulipáncsokorral az ölében köszöntötte. Szerinte az igazi nőiességet a selyem szimbolizálja legjobban; finom, lágy, könnyed, olyan, mint maga Csurák Erzsébet. A női lélek selyemre festve. Végigkísérve művészi pályáját, alkotásait a folyamatos megújulás, a változások, az érzelmek tükrözik, a színei pedig az élet sokszínűségét szimbolizálják.

A köszöntő után dr. Pellek Sándor kiváló győri mellkassebész, Afganisztánt is megjárt katonaorvos, fotográfus, kiállításmegnyitó beszédében így méltatta a művésznőt:

„A művész és művei jegyben járnak, egymástól soha sem szakadnak el, ez egy láthatatlan lelki kohézió, kialakulásához természetesen idő kell, hogy tudjunk róla beszélni. Csurák Erzsébet pályája kezdetén nyaranta alkotótáborokban a hetvenes évek meghatározó szellemi képviselőitől, íróktól, költőktől, zenészektől és képzőművészektől kapott művészeti indíttatást. Érdeklődése napjainkban is töretlen. Már rajztanárként grafikákat és akvarelleket készített. Az izzó hazai fesztiválélet nagy lehetőségeket biztosított témaválasztásában, és a művésznő ezt felismerte.

A sok inspiráció az alkotáshoz, a fokozatosan kialakuló teoretikus gondolkozás számos élményt biztosított. A technikai kísérletek felbátorították, hogy megmutassa a selymeket, amiket a fesztivál hatására kezdett el festeni. Az alkotás misztikus folyamata mindig is érdekelte a társművészeteket, jó látni, hogy modern gondolataink iránt már eleink is érdeklődtek. A szellemi kohézió a művészetben talán örök. Búl-Fárázs Rúni (?-1096), versében az alkotás folyamatát érzékelteti, és ez napjainkban is hiteles:

Újév
A tótükör selymét alig borzolja
a szél. A kacsák óvatosan isznak
a vízből, majd sétálni kezdenek
frissen mosott, sárga szandáljaikban.

A művésznő 1997-ben a győri zsinagógában mutatta be először selyemképeit, az akkor még romjaiban is fantasztikus zsinagógában. Az évtizedekig magányos szakrális tér sérült falain történő bemutatkozását nagy hatású dolognak érezte. Majd Párizs, Bécs, valamint számos külföldi és hazai helyszín jelzi művészeti alkotó termékenységét.

Az emberek kapcsolata – folyamat. Van kezdete, tárgyalása és vége is. Ez lehet akár a katarzis. Szerencsésnek mondhatom magamat, mert néhány évvel ezelőtt a művésznővel történt első találkozásom maga a katarzis volt. Ez kissé formabontó volt, de kezdődhetnek így is az emberi kapcsolatok. A fontos pillanatok művész és közönsége számára az idő dimenziójában szerencsés esetben találkozhatnak.

A művésznek bemutatkoznia, a látogatónak érdeklődnie kell. Megvan a szerepünk, játszanunk kell! Erre utal Lukiánosz (?120-?180) szíriai származású költő, aki a Római Birodalom nagyvárosaiban élt, Marcus Aurelius császár idején. Ő volt az „ókor Voltaire-je:

Múlandóság
Amink van, az mind múlandó,
mivel halandóknak születünk,
elfutnak mellettünk a dolgok,
avagy mi futunk el mellettük.

Csurák Erzsébet művésznő „Elsősorban selymek…” önálló tárlatán, itt a győri Magyar Ispitában vagyunk. Eddigi képanyagaitól eltérően kísérletet tesz újszerű anyagválasztásában, papírt és vásznat is használ a selymek mellett. Ösztönös alkotónak tartja magát – nyilatkozta, festészetének esszenciáját egyesíti gazdag életútja. Személyesen úgy látom, hogy a kínai festészet jegyeihez is szívesen nyúl. Akár véletlenszerűen, de a színek erőssége tükrözheti a művész lelkiállapotát. Az alkalmazott finom vonalak és a felhasznált színek (lágy színek a nőies yin és erőteljes színek a férfias yang) harmóniája fedezhető fel. A műalkotás hűen tükrözi a művész aktuális alkotói energiáját. Sokszor nem törekszik a természethű ábrázolásra, elsődleges célja a hangulat és az atmoszféra érzékeltetése. A művészetben nála is érvényesül az egyéni felfogás-ábrázolás technikája.

A képek egyéni technikával készültek, de jelentésük és képi ábrázolásuk a modernitással harmonizálnak, azonban nem tolakodóak. Egyes képek SMS, MMS, Mail üzeneteket hordoznak, a művész lelkiállapotától és mondanivalójától függően. Számomra izgalmas a visszatérő cipő motívum és más elemek szimbolikája is. Egyéni színválasztásában felsejlik a sivatag, a ruházat és fejfedők – talán Észak-Afrikára utaló – világa. A képek színvilága és a selyemalap követeli, hogy női testeket fedjenek, és fodrozza őket a szél. A papírsárkány motívum a szabadság szimbólumaként a számomra testközeli afganisztáni gyermeki párbajt idézi fel.

A szimbolika és a színek variációja mindenki számára akár mást is jelent, és ez jó. Úgy érzem, a művész által sugárzott jelek így válnak minden látogató számára izgalmassá. Különleges számomra, hogy a képek között megjelennek a gondolat koncentrációjának rejtett elemei, a képek a középpont felé élnek, és vannak képek – többségben –, ahol a gondolatnak a keret szab határt.

Szeretné megosztani velünk aktuális élményeit röviden, hosszan, belső világától függően. Látszik, rendkívül érdeklődik a világ iránt, érdekli a város, a Big Apple és az emberek. Fesztivál- és koncertélményei visszatükröződnek csoportábrázolása során. A kiállított művek a művésznő lelki világának egyes stációi, a női léleknek köszönhetően kizárja magából a kor agresszivitásának ábrázolását.

A képeket szívesen látnám a madridi Prado vagy akár a New York-i Guggenheim Múzeum termeiben, mert szerintem kozmopolita ábrázolásmódja ezt sugallja.”

Csurák Erzsébet meghatottan lépett a mikrofonhoz, és mondott köszönetet mindazoknak, akik lehetővé tették e hatalmas kiállítás létrejöttét, biztatták, segítséget nyújtottak ahhoz, hogy ilyen körülmények között mutathassa be képeit, melyek – mint mondotta – az ő belső világának selymei, sejtelmei.

A megnyitót követő forgatagban mindenki megpróbált egy puszira, ölelésre közel kerülni a művésznőhöz, de legalább egy fotón megörökíttetni magát valamelyik csodás képével.

A múzeum azzal is megtisztelte kedves látogatóit, hogy az épület előtti téren felállított bódéban egy pohár forralt borral felmelegíthették magukat hazatérés előtt.

A kiállítás március 3-ig látogatható, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között (9022 Győr, Nefelejcs köz 3.)

Molnár György
a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

Fotógaléria: Elsősorban selymek… – Csurák Erzsébet kiállítása a Magyar Ispitában

59 kép