Rákóczi kurucai 1703 júniusában értek a vár alá, de csak a városkát tudták azonnal elfoglalni. A várba zárkózott helyőrség novembertől állt ostrom alatt, és február 16-án, a nagy hidegben meg is adta magát. A vezénylő fejedelem pedig később, amint ideje lett rá, francia hadmérnököket hivatott, hogy méltóvá tegyék a helyet a címéhez. Demoiseaux úr terveit végül De la Mothe és De la Faux építész urak próbálták megvalósítani 1705 és 1710 között, aztán a szabadságharc csillaga egyre lejjebb áldozott. Rákóczi ugyan még tervezte, hogy beveszi magát a várba, megvárva az orosz vagy a francia vagy bármilyen segítséget, de ebből nem lett semmi. 1711. június 22-én viszont védői megnyitották a kapukat a labancok előtt, így aztán véget is ért e dicső erődítmény története.

Hiszen új urai, a Kárpátalján ekkor óriási területekhez jutó bíró Schönborn grófok, majd hercegek előbb raktárnak használták, aztán II. József fogházat csináltatott belőle. 1782-ben pedig már kemény börtön Munkács, ahol a foglyokat láncra verik. Itt őrzik néhány év múlva a Martinovics-féle szervezkedés 42 elítéltjét, köztük Kazinczy Ferencet. Itt raboskodott állítólag a katonatisztből lett anarchista és forradalmár Bakunyin is. És még sok magyar bűnöző és hazafi az évek folyamán, mert 1848 márciusában is csak néhány hónapra szűnik meg a vár börtönnek lenni. (Közben 1805. december 11-től 88 napig a Napóleon elől menekített Szent Koronának is otthont adnak falai, 1834 júliusában pedig egyhetes tűzvész égeti porig a fazsindelyes tetőket.)

Az egyik neves munkácsi rab önéletírása (balra, Kisfaludy Sándor Művelődési Központ, Könyvtár és Emlékház CC BY-NC-ND) A vár és a 1848-49-es szabadságharc (jobbra, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár CC BY-NC-ND)

Helyőrsége 1849. április 22-én ugyan megszalasztja az osztrákokat egy kisebb csatában, viszont augusztus 26-án már az oroszok az urak a várban. Amely 1855-től ismét börtön, talán még a ’48-as magyar helyőrség 1360 katonájából is raboskodik benne valaki. És börtön is marad egészen a millenniumi ünnepségekig. Mikor is a rabokat máshova viszik, egyik bástyájára viszont 33 méteres, oszlopon álló bronz turult helyeznek. A szobor az ország határait őrző, az ünnepre felállított alkotások egyike, a Trianon utáni urak, a csehszlovák hatóságok bontják le 1924-ben. A madárból pedig az 1945-ben ismét megérkező oroszok öntenek majd ötágú csillagokat emlékműveikre. A várat a csehek, az 1939-ben ismét birtokba kerülő magyarok, majd 1944-től az oroszok is kaszárnyának használják, 1962 és 1973 között pedig traktorista iskola működik benne. Napjainkban is tart régi fényének helyreállítása.

Munkács vára történetének első része itt olvasható, második része pedig itt.

Címlapkép: A jelenlegi állapot (Wikipédia)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu