Pontosabban szíjjal függesztett fel az övére, éppúgy, mint a bicskatartót a bicskával, no és a tűzszerszámokat tartalmazó szütyőt is. Ezt a kis szarvasmarha szarvából kialakított, alul és felül pontosan illeszkedő fadugóval ellátott edénykét a juhász maga készítette el, és hát nagy becsben is tartotta. Nagy becsben tartotta már csak azért is, mert állatállományának őre volt a benne rejlő kénszagú, büdös kence. Ami nem volt más, mint zsírral vagy faggyúval összedolgozott természetes kén. Amihez Erdélyben mondjuk kénes barlangok faláról is hozzájuthatott a pásztorember, de a 19. század vége felé inkább már a patikushoz küldte el a bojtárt érte. A birkákat támadó rüh egy atka, amely a jószág bőre alatt tevékenykedik, csillapíthatatlan viszketést okoz, tevékenysége a bunda kihullásához, idővel pedig az állat elpusztulásához vezet. Ezért a sokat vakaródzó állatot régen hamar kopaszra nyírták, majd gyógyfüves meleg vízben alaposan megfürösztötték. Ezután jött a kénes zsírral, faggyúval való alapos átkenés, ami aztán vélhetően csak elpusztította ezeket a gaz atkákat. (Később, a 20. század elején már az iparilag előállított Kreolin és Danatol nevű szerekből választhatott a juhász, ha rühesedés miatt a patikust kereste.)

Az edényke aztán tartalmazhatott gálickövet vagy kékkövet, a szőlőkben is bevetett rézgálicot is. Ezt a birkák nyáron kipállott, tüske miatt begyulladt lábára tették, mert különben addig fajult volna a helyzet, hogy leesik az állat körme. És ha már a pásztoremberek állatorvosi feladatairól beszélünk, ne felejtkezzünk el a kergeség koponyaműtéttel való gyógyításáról sem. Ezt a halálos kórt a birkáknál a kutyákból átkerülő galandféreg okozza, melynek folytán egy hólyag keletkezik a koponyájuk tetején. Itt, ezen a ponton elvékonyodik a koponyacsont is, így hát a juhász éles késsel el tudja távolítani. A hólyagot aztán óvatosan kiemelik, majd végül a csontot visszatéve összevarrják a bőrt is. Hogy aztán a mi 1860-ra datált, 11 centiméter magas edénykénk valamelyik gazdája vállalkozott-e ilyen komoly műtétre, azt nem lehet tudni. Az viszont biztos, hogy a H. J. monogramú első tulajdonosa az 1860-as évszám mellett növényi és állati motívumokkal is díszítette rühzsírtartóját, talán unalmában.

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu