Édesapja hatására az aix-i egyetemen jogi tanulmányokat folytatott, de közben 1857-től rajzórákat vett, és az apja által vásárolt Jas de Bouffan villában berendezte első műtermét. 1861-ben Zola biztatására Párizsba ment, és részt vett az Académie Suisse művészeti képzésén, majd néhány hónap után visszatért Provence-ba. Az Académie Suisse-ben ismerkedett meg Pissaróval, Renoirral, Monet-val.

1869-ben megismerte Hortense Fiquet, akitől egy fiúgyermeke született. Kapcsolatát végig titkolta édesapja elől, és csak annak halála után, 1886-ban vette feleségül a nőt. Bár anyagi helyzete bizonytalan volt, apja halálával jelentős vagyont örökölt, ami biztosította számára a szabad alkotás lehetőségét.

Az impresszionisták 1874-ben rendezték meg első, botrányos kiállításukat a fotográfus Nadar műtermében, amelyen Cézanne három festménnyel jelent meg (Egy modern Olimpia, Az akasztott ember háza, Auvers-i táj). A közönség értetlenül fogadta alkotásait, ezért csak a harmadik, impresszionisták rendezte kiállításon, 1877-ben jelent meg ismét publikum előtt, ezúttal már tizenhat képével. A kritikusok többsége azonban ismét támadta művészetét, így végül 1882-ben visszatért Provence-ba. Előbb Marseille egyik kikötőnegyedében, Estaque-ban telepedett le, majd 1885-ben egy szülővárosa melletti faluba, Gardanne-ba költözött. Itt kezdte festeni a később közel nyolcvan képet magában foglaló Montagne Sainte-Victoire-ciklust.

1890-ben a Húszakkal közösen állították ki műveit Brüsszelben. Cézanne első személyes tárlatát 1895-ben rendezte meg a műkereskedő Ambroise Vollard, miután megvásárolta közel kétszáz festményét. A közönség továbbra is hűvösen fogadta alkotásait, viszont kivívta magának a művészvilág megbecsülését. Nevét hamarosan szárnyára kapta a világhír, képei sikereket arattak. 1901-ben Aix peremén felépíttette nagy műtermét, a Les Lauves-t. 1904-ben az őszi Salon egy egész termet szentelt Cézanne képeinek.

Sikereit azonban nem élvezhette sokáig, egy szabadtéri festés közben elkapta egy vihar, de ő bőrig ázva is folytatta a munkát. Hazafelé összeesett az úton, összefagyva, eszméletlenül vitték haza. Bár újra magához tért, soha nem épült fel. 68 évesen, 1906. október 22-én tüdőgyulladásban meghalt. Sírja a helyi temetőben található.

Cézanne élete utolsó éveiben szinte kizárólag tájképeket festett, a természetben, a szabad ég alatt dolgozhatott. Számos helyszínre szívesen tért vissza, de a Mont Sainte-Victorie vonzotta leginkább. Állandóan képezte magát, megrögzött látogatója volt Aix-en-Provence múzeumának és a párizsi Louvre-nak.

Képeiért ma már hatalmas összegeket fizetnek. 2012-ben 250 millió dollárt fizettek a Kártyajátékosok című alkotásáért. A budapesti Szépművészeti Múzeum is büszkélkedik egy Cézanne képpel: a Tálaló című festménnyel. 2012-2013 telén Cézanne és a múlt – Hagyomány és alkotóerő címmel nagyszabású kiállítást rendeztek itt műveiből.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, nlcafe.hu, cultura.hu, Paul Cézanne. szerk. Hajnal Gabriella. Budapest : Ventus Libro Kiadó, 2005.

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.