208

A besenyők és a tatárok is lepattantak róla

Munkács vára 1. rész

munkacs-var

Ha már Husztig eljutottunk, nem mehetünk el Kárpátalja másik nagy és híres vára, Munkács mellett sem. Amiről már Anonymus is megemlékezett gesztájában, egészen frappáns történettel magyarázva meg a névadást.

A Névtelen Jegyző szerint ugyanis az Árpád vezette magyarok alaposan elfáradtak, midőn átkelve a Vereckei-hágón, leereszkedtek jövendő hazájukba. Ezért hát rögvest meg is pihentek kicsinység, és a nagy munka, a hegymászás emlékére Munkácsnak nevezték el azt a síkságból 70 méternyire kimagasodó várat, amit ott, a nagy tölgyerdőségekben, a Latorcától nem messze találtak. Aztán tudjuk, hogy milyen nagy mesélő volt ez a jegyző, de az biztos, hogy ezen az alkalmas helyen már a vaskor embere is erődítményt emelt. Valami ilyen cölöpvárat találhattak itt a honfoglaló magyarok, és már Szent István, majd Szent László is meglátta benne a lehetőséget a Vereckei-hágótól az országba vezető utak ellenőrzésére. Ezért aztán megépültek az első kőfalak, és éppen jókor, mert 1086-ban megjöttek a besenyők is, akiknek néhány nap után beletörött a foga Munkácsba.

Aztán 1241-ben ugyanígy járt Batu kán is, a tatár fősereg csak a vár alatti városkát tudta felprédálni, a falak ellenálltak a komolyabb ostromgépekkel nem rendelkező tatároknak. Éppen ezért aztán az országba visszatérő IV. Béla megerősíti Munkácsot is. Károly Róbert pedig itáliai mesterekkel folytatta a korszerűsítést, amit aztán fia, Nagy Lajos sem hagyott abba. A vár most is látható hármas tagoltságát viszont Zsigmond idejére teszik. A hatalmát megszilárdítani igyekvő Zsigmond 1396-ban rokonának, Podólia elmenekült hercegének, Korjatovics Tódornak adja a környező vármegyék, Sáros, Bereg és Máramaros főispánságával együtt Munkácsot. Az ex-herceg pedig hoz annyi vagyont magával, hogy befejezze az építkezést, 85 méter mély kutat ásasson, amit állítólag alagút kötött össze a Latorca partjával. Korjatovics, aki ott vitézkedett Nikápolynál is, végül örökös nélkül halt meg, így 1445-től már Hunyadi Jánosé a vár. Hogy aztán özvegyére, Szilágyi Erzsébetre szálljon, majd pedig Mátyásra. Mátyásról pedig Corvin Jánosra. A jobb sorsra érdemes fiatalember halálával Munkács újra királyi vár lett.

munkacs-varA vár és a város immár csehszlovák uralom alatt (Thúry György Múzeum CC BY-NC-ND)

II. Lajos feleségének, Habsburg Máriának kedveskedik vele, majd tőle Szapolyai János veszi el. Szapolyai már királyként Báthory Istvánnal cseréli el, akiből aztán később ugyancsak király lesz, Lengyelországban. Báthory a felsővárban építkezik, de aztán 1537-ben Ferdinánd csapatai váratlanul beveszik Munkácsot. Hogy aztán 1541-ben már János Zsigmond, pontosabban az anyja, Izabella legyen az úr(nő) a várban. Amelynek török kori és későbbi történetéről a sorozat következő cikkében olvashatnak.

Lehoczky Tivadar könyvben írta meg a vár szabadságharc alatti történetét Beregmegye és a munkácsi vár 1848-49-ben címmel (Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár CC BY-NC-ND).

Címlapkép: A vár régi, jól teleírt képeslapon (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2019.01.05