Szélhámos Budapest

A Szélhámos Budapest Kondor Vilmos Bűnös Budapest ciklusának 0. része, azaz előzményregénye. A fiatal Gordon Zsigmond Philadelphiából tért vissza tíz év után, ahová magánéleti problémái és a történelem viharai elől menekült. Itthon azonban nem világlátott bűnügyi újságíróként, hanem lóti-futi zsurnalisztaként kénytelen dolgozni egészen addig, míg egy nyári napon a Tabánban holtan nem találnak egy színész-tőzsdealkuszt, akitől a szálak egy hírhedt amerikai szélhámoshoz vezetnek, aki nagy balhéra készül Pesten. Gordon beépül a svindlerek csapatába, ahol hajmeresztő kalandok várnak rá, melyekben segítségére van Czövek, a bértaxis, Piri, a színésznő, Turcsányi bűnügyi szerkesztő, valamint minden titkok ismerője, Tata. Színre lépnek a kor jellegzetes figurái: dizőzök, pincérek, kóristák, kintornások, hamiskártyások, kibicek, főurak, utcalányok, korrupt rendőrök és besúgók, illetve megismerkedhetünk a girbegurba utcákkal tarkított, mocskosan is csodaszép, szélhámos, múlt századi Budapesttel. A regényből mindezek mellett fény derül a főhős, Gordon Zsigmond ifjúkorára, valamint a tőzsdekrachok éveire is.

Budapest noir

Kondor Vilmos Gordon Zsigmond sorozatának első kötetében, a Budapest noirban a főszereplő már oknyomozó riporterként szerepel, és megismerkedhetünk a harmincas évek Budapestjének sötétebbik oldalával. A regény 1936 októberében játszódik, amikor Gömbös Gyula már halott. Terézváros egyik félreeső kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. A helyszínre érkező Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenhol falakba ütközik. A követhető szálak egyrészt felfelé vezetnek, a társadalom legfelső rétegeibe, másrészt lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyűséges világába. Az újságírót hajtja szimata és kíváncsisága, de úgy tűnik, valaki vagy valakik mindent megtesznek, hogy felhagyjon a nyomozással. Ám minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál inkább kitart, nem adja fel, csak azért is követi a nyomokat. Már nem tudja, kiben bízhat, kit milyen hátsó szándék mozgat, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert – úgy látszik – rajta kívül ez senkit sem érdekel, a lány élete és halála senkinek nem fontos.
A kötet az előzményregény, a Szélhámos Budapest ismerete nélkül, önállóan is olvasható, s amellett, hogy egy szórakoztató bűnügyi regény, bepillantást enged a korabeli Budapest világába is.

Bűnös Budapest

Kondor Vilmos Bűnös Budapest című nagy sikerű regénye a Gordon Zsigmond sorozat 2. része, közvetlen előzménye a Budapest noir. A főszereplő, Gordon Zsigmond pesti újságíró azonos, és azonos a kilencszázharmincas évek sötétebbik oldalát bemutató hang is, sőt talán még feketébb, még nyomasztóbb, még mocskosabb a kép, ami elénk tárul...
Három év telt el az előző kötet óta, 1939 szeptemberében járunk. A magyar-lengyel határt megnyitották a menekültek előtt, akik tízezrével érkeznek a német és a szovjet csapatok elől. Gordon Zsigmond – a már a Magyar Nemzetnek dolgozó – újságíró is ott van a határon, hogy tudósítson az eseményről. Feltűnik neki három vöröskeresztes teherautó, amelyek igencsak furcsán viselkednek. Nem hagyja nyugodni a dolog, ezért nyomozni kezd, és hamarosan titkos kártyabarlangokra bukkan, amelyekben egyetlen éjszaka alatt vagyonokat lehet veszíteni vagy nyerni – nem feltétlenül a játékosoknak. Ezzel egy időben a regény egy másik szálán Nemes Sándor nyugállományú főfelügyelő visszautasíthatatlan megbízást kap: ki kell nyomoznia, hová tűnt a lengyel katonáknak szánt kábítószer-szállítmány. Nemesnek nem ismeretlen az a mocsok és szenny, amellyel munkája során találkozik, de most olyasvalamibe botlik, amire még ő sincs felkészülve. A két nyomozás, a regény két szála egy ponton összeér, Gordon és Nemes találkoznak, és közös munkájuk eredményeként borzalmas titkokra derül fény, melyekért semmilyen bosszú nem drága és semmilyen áldozat nem kevés.
A könyv az előző kötetek ismerete nélkül, önállóan is olvasható, igényes kikapcsolódást nyújt, valamint bepillantást enged egy teljesen más világba. Kondor Vilmos (1954) megyénkben él, egy Sopron melletti kis faluban a nyilvánosságtól visszavonultan.

A budapesti kém

Kondor Vilmos A budapesti kém című regénye a Gordon Zsigmond sorozat 3. része, közvetlen előzménye a Bűnös Budapest, de önállóan is olvasható.
1943 decemberében járunk, a világháború szele még közvetlenül nem érintette Budapestet. Még egyetlen lövés sem dördült el, és Kállay Miklós kormánya mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon. A már a Reutersnek dolgozó Gordon Zsigmond igencsak vonakodva mond igent Ujszászy István, az Államvédelmi Központ vezetőjének és Karády Katalin szeretőjének arra a kérésére, hogy alkalmi futárként segítse Kállay törekvéseit. És balsejtelmei valóra is válnak, amikor a rá bízott küldeményt Velencében kézbesíti, hiszen összekötőjét megölik, és kis híján vele is végez a merénylő. Hazatérése után barátjához, Gellért Vladimir felügyelőhöz fordul tanácsért, mert biztos benne, hogy kém rejtőzik a legmagasabb kormánykörökben vagy annak környezetében. Nincsen túl sok gyanúsított, de azt még Ujszászy sem érti, kinek dolgozhat a szóban forgó kém, hiszen a Vár szinte hemzseg a német spionoktól, a szövetségesekkel pedig folyamatos tárgyalások folynak a különbékéről. De elhatározzák, hogy megkeresik a kémet, aki bele is sétál Ujszászy csapdájába. De azt egyikük sem gondolta volna még legvadabb álmában sem, hogy ki mozgatja a szálakat...

Budapest romokban

A Budapest romokban Kondor Vilmos Bűnös Budapest regényciklusának negyedik része. Közvetlen előzménye A budapesti kém, de önállóan is olvasható, sőt élvezhető.
1946 forró nyarán merényletet követnek el a Teréz körúton. A rendőrség – bevonva a Vörös Hadsereget is – nagy erőkkel nyomoz az ügyben. Gordon Zsigmond tudósító közelről igyekszik követni az eseményeket, de ez nehezebben megy, mint gondolta volna. Úgy tűnik, valaki mindig előtte jár egy lépéssel. Halottak bukkannak fel körülötte, és élők tűnnek el nyomtalanul. Közben a rendőrség sorban tartóztatja le Budapest legismertebb bűnözőit, akik különböző bűnöket követtek el, de érthetetlen módon mindegyikük bűnös módon szerzett pénze eltűnt. Hősünk az eltűnt pénzek nyomába ered, s egy fiatal amerikai katona, Danel Zeker szegődik társául, és segít neki. A háború nyomait még mindig magán viselő Budapestet bejárva Gordon bűnözőkkel, elítéltekkel, cigarettacsempészekkel és fezőrökkel beszélget, bepillant a kommunista rendőrség és az Andrássy út 60. embertelen világába, míg végül nagy nehezen eljut ahhoz az emberhez, aki gátlástalanul és könyörtelenül minden eszközt megragad ahhoz, hogy teljesítse a feladatot, amit rábíztak…
Egyszerre krimi, történelmi és kémregény a könyv, melynek legnagyobb erénye, hogy – a többi kötethez hasonlóan – szórakoztatóan, mégis hitelesen mutatja be a korszakot, a korabeli Budapestet, az utca emberét és a politikai játszmákat.

Budapest novemberben

A Budapest novemberben Kondor Vilmos Bűnös Budapest sorozatának befejező, ötödik része, de önállóan is remekül olvasható. Közvetlen előzménye a Budapest romokban, s a regény folytatja az első magyar, klasszikus krimi noir stílust.
Ezúttal 1956 Budapestjén járunk, és Gordon Zsigmond újságírónak egy gyilkost kell megtalálnia. Nem azért, mert egy újság megbízta vele, nem azért mert valami felkeltette az érdeklődését, sőt még csak nem is azért, hogy igazságot szolgáltasson az áldozatnak. Most nem érdeklik a politikai események sem, hiszen egy olyan gyilkos után nyomoz, aki a szeretteit veszélyezteti, és akit rajta kívül senki sem fog megállítani. Mindezt egy olyan városban, ahol a becsület és a tisztesség éppen nem létezik, s ahol csak saját magában bízhat, csak saját magára számíthat.
1956 októberében Gordon Zsigmond egy bécsi halottasházban van, ahol egy fiatal lány holttestét kell azonosítania, akiről a hatóságok azt hiszik, hogy a nevelt lánya. De nem az, ezért Gordon Krisztinával együtt Budapestre megy, hogy megtalálják fogadott lányukat, Emmát, akiről egy ideje semmi hírük nincs. Gordon elmerül Budapest alvilágában, mert egy olyan városban, ahol a párt szeme mindent lát, és még a tisztességes embereket is korrumpálja, csak a bűnözők segítségére számíthat, akik legalább tudják, hogy mindennek ára van: a szabadságnak, az árulásnak, a hűségnek, a megbízhatóságnak, a tisztességnek, a tisztességtelenségnek, a gyilkosságnak, sőt még az áldozatnak is. De Gordont ismerve bízhatunk abban, hogy a sok nehézség ellenére a bűnösök ezúttal is elnyerik méltó büntetésüket.

A Bűnös Budapest ciklus a fent említett regényeken kívül még két novelláskötetet is tartalmaz, melyekben szintén Gordon Zsigmondról szóló kisebb lélegzetű történetek vannak. A Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes című könyvben 1920 és 1937 között játszódó történetek vannak, amelyben felbukkannak árverési hiénák, elvetemült gyilkosok, piti tolvajok, szerencsétlen mackósok, nyomozónak állt kézikocsisok, eltökélt detektívek, nyomorult cselédek, elégedett pincelebuj-tulajdonosnők, szemtelen cutrágerek és becsületes trógerek egyaránt. Az elbeszélésekben két dolog közös: Budapest, a város és Gordon Zsigmond, az újságíró. A haldokló részvényes című kötet a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes összes novelláját, valamint az azóta megjelent történeteket tartalmazza – szintén Budapest és Gordon Zsigmond főszereplésével.

tmoni