A második világháborút származásuk miatt nehéz körülmények között vészelték át. Mivel apja katolikus volt, így végül katolizált a család. Hundertwasser még a Hitlerjugendhez is csatlakozott, hogy elkerüljék a problémákat. A háború után a bécsi Művészeti Akadémián folytatta tanulmányait 1948 és 1949 között, ezen időszak alatt változtatta nevét Hundertwasserre. Egy év után az akadémiát otthagyta, és autodidaktaként képezte tovább magát.

1951-től az Art Club Wien tagja lett, ekkor festette meg első spirálalakzatát. A spirál forma később művészete központi elemévé vált, ez lett a márkajelzése is. Ezt állította szembe a szerinte istentelen egyenes vonallal. Küzdött a szimmetria, az egyformaság ellen olyannyira, hogy rendszerint felemás zoknikat hordott, de sokszor előfordult, hogy egyáltalán nem is viselt. Szerette a kihívásokat, a polgárpukkasztást. 1951-ben tett marokkói és tunéziai utazásai nagy hatással voltak művészetére.

1959-ben jelent meg híres manifesztuma, a Penészkiáltvány az építészeti racionalizmus ellen című írása. Ugyanebben az évben vendégprofesszori állást kapott Hamburgban, de ezt visszautasította. 1967-ben Münchenben meztelenül mondott beszédet. Egy évvel később Bécsben keltett feltűnést a felolvasott építészeti bojkott-manifesztuma, 1969-ben pedig tiltakozásképpen az akkori bécsi alpolgármesternő előtt vetkőzött meztelenre.

Munkáiból kiállításokat rendeztek szerte a világban: Tokió, Hong Kong, Fokváros, Pretoria, Rio de Janeiro, Brasilia, Sao Paolo, Caracas. 1968-ban vásárolt magának egy vitorlást Szicílián, a San Guiseppe T-t, amellyel Velencében hajózott. A hajó 1968-tól 1972-ig horgonyzott ott, ezen élt és dolgozott, vagy éppen végigvitorlázta vele Adria partjait. A filmrendező Peter Schamoni e hajó fedélzetén forgatta Hundertwaserral Regentag című filmjét, melynek ősbemutatója 1972-ben volt a cannes-i filmfesztiválon. A Jorem Harellel 1972-ben kötött barátsága minden anyagi gondjától megszabadította, lehetővé tette számára, hogy vágyai szerint éljen. Igazi világpolgár volt.

Nemcsak építészként dolgozott: festett, ruhákat tervezett, postai bélyegeket készített, könyvborítót csinált a Brockhaus enciklopédiának, sőt még telefonkártyákat is tervezett. Számtalan épület fűződik a nevéhez: óvodától a falumúzeumig, gabonasilótól a textilüzemig és környezettudatos állomásig minden: gimnázium Wittenbergben, McDonaldʼs-ház Essenben, rákkórház Grazban, 21. századi világóra Tokióban, piaci csarnok Svájcban, borászat az USA-ban.

A Hundertwasser-ház Bécsben

Elhivatott környezetvédő volt, azt mondta, „szereti a földgolyót két kézzel két oldalról átfogni”. 1973-ban Új-Zélandra utazott egy kiállításra, és azonnal elvarázsolta az ország. Egy öbölben vásárolt magának 450 hektárnyi földet, ahol megvalósította mindazt, amit a természettudatos életről gondolt – a fűvel borított tetejű, napkollektoros háztól a humuszvécén át a növényi víztisztító berendezésig. Több tízezer fát ültetett a farmon, amit attól kezdve Bécs mellett a második otthonának tekintett. Új Zélandon egy pici falut, Kawakawát tette híressé az általa megálmodott illemhellyel, amelyet turisták özönlenek el nap mint nap.

1981-ben a bécsi képzőművészeti akadémia professzora lett. Ugyanebben az évben megkapta az osztrák természetvédelmi díjat. A Hundertwasser múzeum, vagyis a KunstHaus Wien 1991-ben nyitotta meg kapuit. Mindkét épületet hevesen támadta az építészeti szakma, Hundertwassert egyenesen „dekorációpingálónak” minősítették kritikusai. Ma ezek az épületek turista szenzációk. Az erkélyeken és a tetőteraszokon több mint 200 fa és bokor áll, így a Hundertwasser-ház zöld oázist varázsol a város közepére. Az épület csak kívülről látogatható.

A Hundertwasser Waldspirale Darmstadtban

Közvetlenül a Hundertwasser-házzal szemben áll a Hundertwasser falu. Ez 1990-1991-ben egy abroncsműhelyből született. A művész itt alakította ki egyetlen bevásárlóközpontját „falusi főtérrel”, bárral és számos jellegzetes Hundertwasser stílusú bolttal. Épített még szemétégetőt, autópálya-pihenőhelyeket, lakóházakat, a svájci Altenrheinben a piactér tartozik a munkái közé, Bärnbachot pedig a Hundertwasser által újragondolt templom tette híressé.

Friedensreich Hundertwasser 2000. február 19-én halt meg szívroham következtében a Queen Elizabeth 2 nevű óceánjáró fedélzetén. Kérésének megfelelően új-zélandi birtokán helyezték örök nyugalomra, a „Boldog halottak kertjében”. Ökológiai temetése volt: vászonba csavarva, hatvan centivel a föld alatt helyezték el testét. Sírja felett ma egy tulipánfa magasodik.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, index.hu, Restany. Pierre: Hundertwasser: a festő-király és az öt bőr: a művészet hatalma. Köln : Budapest: Taschen Verlag : Vince Kiadó, cop. 2002.

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.