Három sikeres évadot követően a Narcos alkotói úgy döntöttek, hogy nem egy negyedikkel folytatják a sorozatot, hanem egy teljesen új szériát készítenek Narcos: Mexico címmel, amelynek a cselekménye Mexikóban zajlik az 1980-as években, és ugyanúgy valós eseményekre alapszik, mint a korábbiak. Az új sorozat november 16-án debütált a Netflixen. Ennek apropóján néztünk körbe, hogy mit olvashat az, aki rajong a tévésorozatért.

Melba Escobar: A szépség háza

Rögtön elsőnek itt egy újdonság: Melba Escobar tollából A szépség háza, mely magyarul 2018 őszén jelent meg a Libri Kiadó gondozásában. A Bogotában élő kolumbiai írónő az El Espectador és az El País újságírója. A szépség házát hazájában 2017 egyik legjobb könyvének titulálták.

A regény főszereplője Karen, a kozmetikus, aki a jobb megélhetés reményében költözik a kolumbiai fővárosba. Miután munkát kap A szépség házában, nemcsak arcmasszázzsal és szőrtelenítéssel foglalkozik, hanem rájön arra is, miért halt meg az egyik vendége. Az intim beszélgetések és vallomások során Karen akaratlanul is a szépülni vágyók bizalmasává válik: egy pszichoanalitikusé, egy kongresszusi képviselő feleségéé, egy híres televíziós műsorvezető nőé és egy vigasztalhatatlan anyáé is, aki az igazságot keresi egy olyan országban, ahol az igazság pénzért vehető.

Amikor egy tizenéves lány érkezik a szalonba iskolai egyenruhában és alkoholtól bűzlik, Karen hallgat. És akkor sem szól semmit, amikor a lány meghal. A lány anyja viszont mindenképp szeretne beszélni Karennel, hiszen ő egyike azoknak, akik utoljára látták élve a lányát…

Don Winslow: Drogháború

Ha a drogkereskedelem és a drog ellen vívott háború a téma, akkor egyszerűen kikerülhetetlen Don Winslow neve. A Raymond Chandler-díjas szerző több olyan regényt is írt, amelyek cselekményei a mexikói-amerikai határvidéken játszódnak, és narkódílerek, kartellvezérek és korrupt zsaruk a főszereplőik; bátran olvassátok el a Barbár állatokat vagy annak előzményregényét, A gandzsa urait. Jelen összeállításban két nagyon fontos művére koncentrálunk: a Drogháborúra és A kartellre. (Jó hír a szerző és az előbbi regények rajongóinak: februárban érkezik a Kartell-trilógia befejező része.)

Art Keller története fikció, és a szereplők valamennyien kitalált személyiségek, de a váz, amelyre a Drogháború felépül (a történelmi események, a helyszín) valós, és biztosak lehetünk benne, hogy a könyv lapjain a Don Winslow által megrajzolt személyes drámákat is valós események ihlették. Keller San Diegóban született, de az anyja révén mexikói vér is csörgedezik az ereiben. A DEA ügynökeként megszállottan harcol a drogok ellen, ám az északiakra (értsd: amerikaiakra) jellemző kapzsiság és szűklátókörűség miatt egy 1975-ös, közös (amerikai-mexikói) akció során gyakorlatilag asszisztál ahhoz, hogy a kurrens drogkartellt eltakarítsa az útjából Tío Barrera, a Sinaloai Állami Rendőrség embere, és helyette megalakítsa a maga Federációját, hogy aztán az eddigieknél is nagyobb tételben csempészhesse a kábítószert az Államokba.

Keller joggal érzi úgy, hogy szemtelenül átverte a mexikói szövetségese, mi több, ugródeszkának használta, így onnan kezdve még elkeseredettebben harcol a Szövetség ellen. Mindezzel együtt a Barrerák bizonyos szinten érinthetetlenek (részben amiatt a gyalázatos, néma alku miatt, amiről az első bekezdésben írtam). A dolgok ott fajulnak el, amikor a Barrerák elrabolják, majd (olyan információt remélve, amit a férfi nem is tud) halálra kínozzák Keller egyik kollégáját. Innentől Keller olyanná válik, mint egy sebzett fenevad, és megfogadja, hogy vérbosszút áll Adán Barrerán, ha addig él is.

Don Winslow: A kartell

A Drogháború folytatásában a könyv lapjain ábrázolt erőszak még véresebb, még kegyetlenebb. Helyenként az lehet az olvasó érzése, hogy Winslow kissé túloz. Noha ez is fikciós mű, sajnos Winslow nem túloz. Amit a Juárezt elárasztó erőszakról vagy a Zéták kegyetlenségeiről ír, mind megtörtént.

A teljes mű ugyan igen, de az egyes mozaikdarabkák nem teljesen az írói fantázia eredményei, a valóság szülte. A kartell valósága egy kitalált regénybe sűrítve. Tényleg csak erős idegzetűeknek ajánljuk!

A kartell cselekménye közel egy évtizedet ölel fel (2004-től 2012-ig, bár az epilógus már 2014-ben játszódik), és nagyon szerteágazó, sok karakterrel. A legfontosabb szerplő Art Keller, aki a regény elején szerzetesek között éli az életét, méhészkedik a kolostor területén – de azért pisztolyt tart az egyik kaptárban.

A rejtőzködés és a fegyver is indokolt: a börtönbüntetését töltő Adán Barrera kétmillió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. Ő a másik fontos szereplője a regénynek.

Miután az egyik amerikai szövetségi börtönből átszállítják Mexikóba, már csak idő kérdése a megszöktetése. Onnantól pedig (újra) kezdetét veszi a hajsza: Keller Barrerára vadászik, Barrera Kellerre, miközben a mexikóinak régi státuszáért is meg kell harcolnia az időközben megsokszorozódott kartellek és vetélytársak ellen.

Juan Gabriel Vásquez: Becsapódás

A kolumbiai Juan Gabriel Vásquez nevével a magyar olvasók az Ab Ovo Kiadónak köszönhetően találkozhattak. Legismertebb regénye a Becsapódás, amely hazájában 2011-ben, Magyarországon 2013-ban jelent meg, és megjelenésének évében elnyerte a spanyol nyelvterület talán legrangosabb irodalmi elismerését, az Alfaguara-díjat.

Vásquez a Becsapódásban régi bűnöknek ered a nyomába, emberi döntések motivációit és konzekvenciáit helyezi előtérbe, s közben drámai erővel idézi fel Kolumbia (de főleg Bogota) erőszak sújtotta történelmének elmúlt évtizedeit, főleg az 1990-es éveket.

A Becsapódás szerkesztésmódja is drámai, Vásquez szervesen szövi egymásba a belső – lelki és a külső – távoli történéseket, egyszerre feszítve szét a fizikai és az emocionális idő kereteit. S a finoman, mégis határozott vonalakkal és pontos pszichológiával megrajzolt szerelmi szálak, az idősíkok izgalmas, lüktető keverése csak tovább gazdagítják ezt a számtalan nyugtalanító kérdést felvető, feszes és élvezetes stílusban megírt, a kortárs irodalom legmegrendítőbb írásai közé tartozó, letehetetlen regényt.

Az Ab Ovo Kiadó 2012-ben adta ki Vásquez Informátorok című regényét, A hírnév pedig 2014-ben jelent meg. Ezeket is bátran vegyétek sorra, ha érdekel Kolumbia erőszak sújtotta történelme.

Robert Mazur: A drogbárók bankára

A drogbárók bankára cím a mozikból is ismerős lehet, hiszen Robert Mazur önéletrajza alapján 2016-ban film készült a C-Chase műveletről. Az akció minden idők egyik legsikeresebb fedett műveleteként került be az USA bűnüldözésének történetébe, és a nyomozás során begyűjtött bizonyítékok döntő szerepet játszottak a Manuel Noriega tábornokra kimondott ítéletben. A drogbárók bankára annak történetét meséli el, hogyan járult hozzá Mazur gátlástalan bankárok lebuktatásához, akik bonyolult, nemzetközi pénzügyi rendszerek manipulációjával szolgálták ki drogbárók – köztük Pablo Escobar –, korrupt politikusok, adócsalók és terroristák igényeit.

A drogbárók bankára egy beépített ügynök elképesztő története a drogkartellek nemzetközi pénzmosó-hálózatának leleplezéséről. Egy beépített ügynök igaz története arról, hogy miként számolta fel a gátlástalan bankárok pénzmosó-hálózatát, akik bonyolult, nemzetközi pénzügyi rendszerek manipulációjával szolgálták ki drogbárók (Pablo Escobar), korrupt politikusok (Manuel Noriega), terroristák (Oszama bin Laden) és adócsalók igényeit. Robert Mazur éveket töltött azzal, hogy beépüljön a medellíni kartell bűnözőinek hierarchiájába. A korrupt bankárok és üzletemberek, akikkel összebarátkozott – sokan közülük továbbra is befolyással bírnak a világ sorsára –, Bob Musella néven ismerték: úgy tudták róla, hogy gazdag, nagystílű, jó alvilági kapcsolatai vannak, és szeret jól élni. Méregdrága lakosztályokban buliztak, palackszám itták a világ legfinomabb pezsgőit, Rolls-Royce kabrión jártak, és magángépeken repkedtek. De Mazur Armani öltönye alatt és Renwick aktatáskájában csöndben forgott a felvevőkészülék, és gyűjtötte a terhelő bizonyítékokat a bűnözők ellen. Azután egy színlelt esküvő alkalmával ő vezette a razziát, amely megrázta az egész alvilágot. A művelet végén világszerte több mint nyolcvan férfi és nő ellen emeltek vádat.

Szélesebb értelemben megrázó krónika ez talán minden idők legnagyobb és legkifinomultabb pénzmosó vállalkozásának emelkedéséről és bukásáról – egy olyan vállalatról, ami évi több száz millió dollárt forgalmazott és mosott tisztára. Valójában azonban megdöbbentő és eleven portré egy beépített ügynök életéről – és az áldozatokról, amelyeket ez a munka megkövetelt. Veszélyes hazugságok, hajszál híján megúszott lebukások és zaklatott menekülések: A drogbárók bankára éppoly lebilincselő és fordulatos, mint a legizgalmasabb thriller – épp csak minden szava igaz.

Tom Wainwright: Narkonómia

Tom Wainwright a brit The Economist szerkesztője, 2010 és 2013 között ő volt a magazin Mexikóvárosban székelő tudósítója, aki Mexikó mellett Közép-Amerika, a Karib-térség és Dél-Amerika egyes részeiből is szállította a híreket – szóval testközelből ismeri a régiót, annak összes problémáival. Narkonómia című nagy sikerű könyve több, mint a drogkartellek üzleti módszereinek feltárása – azt is megmutatja, hogyan lehet legyőzni őket.

A könyvből kiderül, hogyan lesz sikeres (és hogyan él túl) egy kezdő kartellfőnök a 300 milliárd dolláros illegális drogüzletben. Úgy, hogy a legjobbaktól tanul. Akik a kartelleket irányítják, figyelmesen elsajátították a vállalati stratégiákat, melyeket a Walmart, a McDonald’s és a Coca-Cola használ, a brandépítéstől a jól működő ügyfélszolgálatokig. Mit tanulhat a kormány, hogy felvegye a harcot ezzel a csapással? A kartelleket vállalatként elemezve a törvény erői jobban megérthetik azok működését – és nem kell kidobniuk évi 100 milliárd dollárt a hatástalan erőfeszítésekre, hogy megnyerjék a ,,háborút” a globális, jól szervezett üzlet ellen. Tom Wainwright ebben a könyvben arra vállalkozik, hogy bemutassa a bolygó legegzotikusabb és legbrutálisabb iparát. Az Andok kokamezőit, közép-amerikai börtönöket, coloradói marihuánabutikokat és a dark web online drogbarlangjait bejárva, Wainwright friss, újszerű képet alkot a drogkereskedelemről, és annak 250 millió vásárlójáról. Olyan szereplőkkel találkozhatunk, mint ,,Bin Laden”, a bolíviai kokamezők idegenvezetője, ,,Öreg Lin”, a salvadori bandafőnök, ,,Starboy”, a milliomos új-zélandi tablettakészítő és egy barátságos mexikói nagymama, aki egy gyilkosság kitervelése közben áfonyás palacsintát süt. Elnökök, rendőrök és tizenéves bérgyilkosok közreműködésével magyarázza el, hogy mi az üzleti oka a teljes testet beborító tetoválásoknak, hogyan döntenek a bandák a versengésről vagy az együttműködésről, és miért érdeklődnek meglepő mértékben a kartellek a vállalati társadalmi felelősségvállalás modellje iránt.

A könyv itthon a Twister Média gondozásában jelent meg.

Juan Pablo Escobar: Apám, a drogbáró

Escobar fia, Juan Pablo Escobar nevet változtatott: ma úgy hívják, hogy Juan Sebastián Marroquín Santos. Civil foglalkozása építész és ipari tervezőmérnök. Írt viszont egy könyvet is, a borítóra pedig az a híres kép került, amelyen az apja egy korai letartóztatását követően, a rabosítás során belemosolyog a kamerába. Mint tudjuk, később ez a kép sokba került Escobarnak.

A világtörténelem legismertebb drogkereskedőjének a fia Medellínben született 1977-ben. Mint pacifista, párbeszédet és megbékélést kezdeményezett azokkal, akik a nyolcvanas és kilencvenes években lettek apja drogkereskedelemmel kapcsolatos terrorizmusának áldozatai. Gyakran tart előadásokat, szerepelt az ENSZ Nemzetközi Békenapján bemutatott, díjnyertes dokumentumfilmben, amely Apám bűnei (Pecados de mi padre) címen jelent meg 2009-ben.

A családi történeteket mindig hallgatás övezi, és csak az idő múlásával válik kimondhatóvá és meghallhatóvá az igazság. Azt hittük, hogy mostanra már mindent elmondtak Pablo Escobarról, a drogkereskedőről, Latin-Amerika valaha élt legszörnyűbb bűnözőjéről, de ezek a történetek mindig külső szemlélők történetei voltak, sosem az otthon melegéből mesélték el őket.

Huszonegy évvel a Medellín kartell fejének halála után, Juan Pablo Escobar utazásra indul a múltba, amit nem választhatott, ami elkerülhetetlenül a sajátja, hogy megmutathassa apja eddig ismeretlen oldalát: egy férfi, aki elképzelhetetlen kegyetlenségre volt képes, miközben a családját a végletekig szerette.

Az ifjabbik Escobar könyve nagy jelentőséggel bír. Juan Pablo Escobar nem az apát próbálja mentegetni, nem megváltást keres számára, hiszen a saját története is az erőszak szövedékéből épül fel.

Gabriel García Márquez: Egy emberrablás története

A sor végén hadd álljon egy mű Kolumbia legismertebb írójától, az irodalmi Nobel-díjas Gabriel García Márqueztől. Nem tévedés, a Száz év magány szerzője, a mágikus realizmus atyja is írt olyant, amely illik a fenti sorba. Az Egy emberrablás története tényirodalmi alkotás, cselekménye megtörtént eseményen, egy Dél-Amerikában korántsem szokatlan emberrablás történetén alapszik. A könyv spanyolul 1996-ban jelent meg, magyarra 1997-ben fordították le. A Magvető Kiadó legutóbb 2017-ben adta ki újra, új borítóval.

A mű hőseit, tíz férfit és nőt fél évig tartott fogságban a Medellín kartell – az író pedig nyomozásba fogott: hogyan élték meg a történteket a legkülönbözőbb természetű, beállítottságú emberek; hogyan küzdöttek a hozzátartozók szeretteikért?

Az egyik elrabolt személy, Maruja Pachón és a férje javasolták Márqueznek, hogy írja meg Maruja viszontagságait és a kiszabadítására tett kísérletek történetét. Márquez interjúk, nyomozások, beszámolók, újságcikkek alapján írta meg a néhol szinte már tényfeltáró riportba hajló regényt, melyben nem csak az elraboltak által átélt szörnyűségeket tárja az olvasók elé, de a háború tépázta ország kor- és kórképét is megalkotja egyben.

Mindenki a saját nevén szerepel, minden dátum és helyszín dokumentálva van, minden történés valós. Márquez az eseményeket időrendben meséli el, hagyja, hogy a dolgok, a fejlemények, a háttérben meghúzódó összefüggések lépésről lépésre derüljenek ki, váljanak világossá az olvasó előtt, de nem hajt meglepetésekre, nem kíván hatásvadász lenni, például a halálos áldozatokat is előre közli.

A könyvhöz Dege Sándor írt részletes ajánlót az Olvaslak.hu-n, a teljes írást itt találod.

Simon Attila
Forrás: olvasoterem.com