Nem annyira jellemző – bár láttunk már rá példát –, hogy filmrendezők regényírásra adják a fejüket – főleg, ha sikeresek. Önt mi motiválta, hogy kipróbálja magát egy ennyire más művészeti ágban?

Az indulat. A Hajnali láz úgy született, hogy éppen válságba került a magyar játékfilmgyártás. Megszűnt az MMKA, és formálódott a Magyar Filmalap. A filmtervem elúszni látszott. Az elkeseredettség, hogy szüleim különös megismerkedésének és szerelmének történetét nem fogom tudni filmvásznon elmesélni, a prózaírás irányába sarkallt. Ahhoz képest, hogy hét évig bíbelődtem a forgatókönyvvel, három hónap alatt megírtam a regényt.

A Hajnali láznál egyértelmű a személyes kötődés. Az új regénynek is van ilyen vonatkozása? Egyáltalán, szükségesnek érzi íráskor, hogy legyen ilyen jellegű érzelmi motiváció? És mi a helyzet a filmekkel?

Igen, a Hét mocskos nap is mélyen személyes indíttatású. Egy általános iskolai emlékem, egy osztálytársam kicsapása adta a regény alapötletét. A 14 éves fiú pornográf fotókkal üzletelt akkoriban, amikor lecsapott rá a farizeus tanári kar bosszúja. Kegyetlen és mégis groteszk körülmények között távolították el az iskolából. Ez a história mozgatta meg a fantáziámat. Illetve a pornográf fényképek. Arra gondoltam, mi lenne, ha megírnám annak a lánynak és korabeli fotósának a történetét, aki szerepel a képeken. Általánosságban biztosan nem alapfeltétel a személyes kötődés egy regény esetében, de nekem ez fontos. Nem is tudtam másképpen megírni ezt az 1961-es történetet, csak úgy, hogy a szereplők eredeti nevét használtam. Csak a szerkesztés legutolsó fázisában változtattam meg a neveket. Úgy tűnik, bár ezen soha nem töprengtem, hogy a filmjeim is teli vannak személyes motívumokkal. Azt gondolom, hogy a családomban annyi történet, fordulat, furcsaság akad, hogy még jó néhány filmre lenne munícióm…

A Hajnali lázat irodalmi műként és filmként is elkészítette, így elkerülhetetlen az örök kérdés, mely a filmadaptációkat kíséri: film vagy könyv? És ha mindkettő – milyen sorrendben?

Erre nincs recept. Általában persze a regény készül el előbb, és aztán a filmváltozat. De a filmtörténetben is vannak kivételek, igaz, ott elsősorban marketing szempontok érvényesültek. De az összehasonlításoknál a filmváltozat hátránnyal indul. A képzelet filmje – amelyet az olvasó teremt önmagának – többnyire erősebb, látványosabb, barázdáltabb, mint a vászonra elkészült rendezői változat.

A két művészet nem is különbözhetne jobban egymástól: az egyik vizuálisan hat, a másik a képzelőerőre – más eszköztárral élnek. Mennyire más az alkotási folyamat?

A regényírás egy végtelenül magányos játszma. Hónapokon – néha éveken – át ülsz az üres papírlappal (vagy a fehéren villódzó képernyővel) szemben, és kínlódsz egy-egy fordulattal vagy szóval. Én ráadásul képtelen vagyok továbbhaladni akkor, ha valamit problémásnak érzek. A filmrendezés ezzel szemben társasjáték. Sokrétű, hullámzó emberi játszmákon keresztül formálódik, csapatot kell hozzá építeni, közös szenvedélyükké kell tenni a film ügyét. A filmkészítés egészen más képességeket, más reflexeket mozgat meg, mint a prózaírás.

A Hajnali láz egy gyönyörű, de torokszorító történet, nagyjából hagyományos szerkesztésben, a Hét mocskos nap viszont egy mozaikszerűen felépített, több szálon futó, eléggé brutális sztori. Igaz, hogy mindegyik emberi sorsokon keresztül mutat be történelmi-társadalmi korszakokat – mégsem különbözhetnének jobban egymástól. Ez tudatos szerkesztés vagy a történetből következik?

A Hajnali láz egy metafora. A szerelem legyőzi a halált. A valóságban is így történt, apámnak az orvosok 6 hónapot jósoltak, de őt ez nem érdekelte, ismeretlen lányokkal kezdett levelezni, egyiküket kiválasztotta, beleszeretett, és egyszer csak a betegség hipp-hopp eltűnt, mintha sohasem lett volna. Ezt a történetet nem lehetett másképpen megírni, csak időrendben, a szüleim levelezésének stílusjegyeit megőrizve. A Hét mocskos nap a kiszolgáltatottság regénye. Elsősorban a hatalom és a szexualitás viszonyára koncentrál. Ez pedig többnyire brutális viszony. Ez a tartalmi sajátosság szabta meg a formát: a mozaikos, puzzle szerkesztést és a nyelvet.

Végül, de nem utolsósorban: lesz film a Hét mocskos napból is?

Egyelőre hasonló sorsot jár be, mint a Hajnali láz. Ez a forgatókönyv is megfeneklett, ezúttal is indulatból született meg a regény. Nem lennék elkeseredve, ha a hasonlóság folytatódna…

Gárdos Péter Hét mocskos nap című könyvének bemutatójára a 18. Győri Könyvszalonon november 18-án (vasárnap) 17 órakor kerül sor a Győri Nemzeti Színház csillárszintjén felállított Pódiumszínpadon. A beszélgetőtárs Werner Krisztina lesz.

tmoni
Fotó: Máté Péter (Libri Kiadó)