A világszerte híres múzeum a Solomon R. Guggenheim multimilliomos által létrehozott alapítvány kezelésébe tartozik, melyet egyszerűen csak Guggenheimként emlegetnek. Alapítása 1939-ben történt, ekkor nyílt meg valójában a múzeum, amely 1959-ben költözött a Frank Lloyd Wright által tervezett különleges épületbe. A korábban autógarázsban működő ős-Guggenheim két évtizeddel később kapott új helyet. Ide gyűjtötték össze a múzeum által bérelt több épületből a teljes gyűjteményt.

A múzeum létrejöttében három ember játszotta a főszerepet. Solomon R. Guggenheim gazdag művészetpártoló üzletember, aki létrehozta az alapítványt; az alapítvány művészeti tanácsadója, Hilla Rebay grófnő, aki megszállott műgyűjtő volt; és Frank Lloyd Wright építész, aki megtervezte magát az épületet. A gyűjtemény alapját Guggenheim és Rebay személyes kollekciói jelentették, amely az elmúlt évtizedekben egészült ki egyre több, különböző művészeti stílusú alkotással. Az 1920-as években a New York-i Plaza Hotelben a nyilvánosság számára is megnyitották a gyűjteményt, hogy segítsék a modern művészet megismerését és megértését.

Az 1940-es évek elejére már nem volt elegendő tér a kiállítás számára, ezért 1943-ban Guggenheim és Rebay levelet írtak Wrightnak, melyben felkérték, építsen egy múzeumot számukra. Guggenheim az „absztrakt, nonfiguratív festmények múzeumát” akarta létrehozni, Rebay pedig ezt írta: „Eme nagyszerű gyűjtemény minden darabjának a tér szerves részének kell lennie, és csak Ön tudja feszegetni a határokat, hogy így legyen. Egy lélek templomát szeretnék, egy műemléket!” Wright valóban úgy alkotta meg az épületet, hogy az „a szellem temploma” legye, a XIX. század egyik legjelentősebb építészeti remekműve lett, amely az Egyesült Államokban már műemléknek számít.

Eredetileg az absztrakt festmények múzeumának szánták. Gyűjteménye sokféle modern művészeti irányt képvisel, leginkább absztrakt, impresszionista, expresszionista és szürrealista kiállítási tárgyakat lehet itt látni. A múzeum állománya rendkívül gazdag, többek között olyan világhírű művészek alkotásai találhatóak meg itt, mint Gauguin, Manet, Vincent van Gogh, valamint Picasso. Az épület sikere legnagyobb részben alakjának köszönhető: két fő részét a spirális főépület és egy adminisztrációs rész alkotja. A ferde, spirálszerkezetű, parkolóházra emlékeztető feljáró célja – amelyet Vaszilij Kandinszkij orosz absztrakt festő, író ihletett –, hogy a kiállítóterek folytonosságát biztosítsa, és egy nagy belső teret, átriumot hozzon létre. Formája megosztja az embereket, van, akinek tetszik, másoknak azonban nem. Akadnak olyanok is, akik azért bírálják, mert szerintük maga az épület kialakítása elvonja a figyelmet az itt látható műalkotásokról. Mindenesetre a korszakalkotó építészeti alkotás a modern művészet jelképévé vált.

Az épület belsejének jelentős részét a spirális rámpa foglalja el, amely a fal mellett kanyarog, nagyjából négy méter szélességben, és ez egyben kiállítási térként is szolgál. Így nem kell lépcsőket mászni az egyes emeletek között, viszont emiatt problémát okozott a festmények megfelelő kiállítása, így nehezebb volt őket elhelyezni vagy éppen csoportosítani. A szobrok számára kevés lehetőség akadt, ezeknek még nehezebb volt megtalálni a megfelelő helyet.

1959. október 21-én a közönség előtt is megnyílt a Guggenheim Múzeum – tíz évvel Guggenheim és hat hónappal Wright halála után. S bár elkészültét sem a megbízó, sem a tervező nem érte meg, a különleges formájáról nevezetessé vált épület mindkettőjük nevét híressé tette. A múzeum James Jonson Sweeney vezetése alatt készült el és nyílt meg. Az évek során a többszöri átépítés az eredeti formát átalakította, 1985-ben Thomas Messer igazgató azonban kezdeményezte a múzeum átalakítását, Wright 1952-es terveire hivatkozva. Napjainkban felújított állapotban tekinthető meg, számtalan filmben jelenik meg, és a New York Times is gyakran szerepelteti a címlapján. A nemrég befejezett felújítás során keletkezett betontörmelékeket ékszerként árulták. Wright eredetileg narancsvörös színűnek tervezte az épületet, ami először barnássárga lett, de a hatvanas évek óta szürkésfehér. A múzeum az átalakítások során két másik épülettel bővült: a technikai raktárral és egy kiállítóhelyiséggel, a nagyobb méretű munkák számára.

A Guggenheim által létrehozott alapítvány világméretű hálózatot hozott létre: ma már a világ több városában található olyan épület, amely helyet ad a modern művészet alkotásainak, s így lehetővé teszi, hogy közös kiállításokat is rendezzenek. Mindegyik épület fantasztikus építészeti műremek lett, akárcsak az első, az irányadó New York-i. Spanyolországban, Bilbao városában 1997-ben nyílt meg a Guggenheim Museum (a fenti képen), a világ egyik leglátványosabb modern épülete, amely rengeteg turistát vonz, s így az ország egyik legfontosabb kulturális centrumává vált. Dan Brown Eredet című regényében is főszerepet kapott. A Las Vegas-i Guggenheim múzeumot 2001-ben azért hozták létre, hogy a modern szobrászat, festészet és a multimédiás művészetek otthonává váljon, de mára bezárt.

Olaszországban, Velencében még 1980-ban nyitott meg a Peggy Guggenheim Collection (a lenti képen), amely a Velencében letelepedett művészeti mecénás világhírű gyűjteményét mutatja be. Marguerite „Peggy” Guggenheim 1898-ban született, jelentős műgyűjtő volt. Saját maga alapította a velencei múzeumot, de később nagybátyjával közösen is nyitottak néhányat a világ különböző részein: New Yorkban, Bilbaóban, Berlinben, Las Vegasban, köztük sok helyen maga a múzeum épülete is egy művészeti csoda. Peggy édesapja Benjamin Guggenheim volt, a Titanic egyik tragikus áldozata, édesanyja is nagy vagyonnal rendelkezett. Szülei halála után egy könyvesboltban kezdett dolgozni, ahol megismerkedett a modern művészetekkel, beléjük szeretett, ezért Párizsba költözött. A művészek könnyen befogadták a szabad szellemű amerikai lányt, aki vagyonát támogatásokra használta. Megismerkedett Marcel Duchamp művészettörténésszel is, aki megtanította, mit lásson egy alkotásban, melyikük értékes. Idővel hatalmas és színvonalas gyűjteményt halmozott fel, a háború alatt mindent megszerzett, amit csak akart: képeket Picassótól, Salvador Dalitól, Mirótól, Chagalltól.

Nagybátyja, a dúsgazdag és nagy művészetpártoló Solomon R. Guggenheim múzeuma sikerén felbátorodva galériát nyitott New Yorkban (Art of this Century), ahol elsőként állította ki az általa támogatott modern művészek alkotásait. Később visszatért Európába, és annyira megkedvelte Olaszországot, hogy Velencében telepedett le. Itt nyitotta meg a Guggenheim Múzeumot egy régi palotában. Végrendeletében az épülettel együtt a Solomon bácsikája által alapított New York-i Guggenheim Alapítványra hagyta. A szépen helyreállított palota ma is őrzi Peggy Guggenheim nevét, ez a huszadik századi modern képzőművészet egyik legjobb európai magángyűjteménye.

Sulyok Attiláné

Források: iranynewyork.hu, hg.hu, life.hu, bogair.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép.