A Győri Szemle – 15 évfolyamot megérve – értékes tanulmányok és közlemények százait juttatta el a korabeli olvasókhoz, és örökítette meg azokat az utókor számára. 1930 januárjában indult útjára, a Győri Szemle Társaság kiadásában. Ez az egyesülés az 1920-as évek második felében jött létre Győr Barátainak Köre néven, célul tűzve ki egy helytörténeti folyóirat elindítását, a kutatók összefogását – hosszabb távon pedig egy városmonográfia megalkotását. Miután tervükhöz megnyerték a város anyagi támogatását, alakultak át Győri Szemle Társasággá, melynek tagjai közül került ki a szerkesztőbizottság.

Ez utóbbit az induláskor – és az azt követő hét évben – Valló István felelős szerkesztő, valamint Bedy Vince és Gálos Rezső társszerkesztők alkották. Ez az összetétel rendkívül szerencsésnek mondható, hiszen Valló István városi köztisztviselő személyében egy ekkor már a helytörténeti kutatásban is jártas, szociális érzékenységű íróember, Bedy Vince által egy kiváló egyház- és művelődéstörténész, míg Gálos Rezsővel egy irodalomtörténészként is nevet szerző egyetemi magántanár alkotta a szerkesztőséget, biztosítva ezzel a folyóirat által követendő tematika sokszínűségét is.

A szerkesztőség összetételében 1938-tól – Bedy Vince halálát, illetve Gálos Rezső távozását követően – következnek be változások: a felelős szerkesztői tisztet előbb Lovas Elemér bencés tanár, majd 1940-ben a jogász Csizmadia Andor veszi át, akit egy bő esztendő elteltével a fiatal irodalomtörténész – a Győri Városi Közkönyvtár munkatársa –, Jenei Ferenc követ a Győri Szemle 1944 tavaszán történt megszűnéséig. A nyolc éven keresztül havonta, majd 1938-ban félévente megjelenő folyóirat kiadója 1938 végéig a Győri Szemle Társaság marad; 1939. február 15-től viszont a Kisfaludy Irodalmi Kör lesz a kiadó, és negyedévente jelenik meg egy-egy új szám. A 15 évfolyam gazdag tartalmát itt és most lehetetlen ismertetnünk: a folyóirat Jászberényi Ferencné által publikált repertóriuma nem kevesebb, mint 751 tételt tartalmaz (a folytatásokban megjelent terjedelmesebb tanulmányokat természetesen egy-egy tételként rögzítve). Így az alábbiakban csupán a legfontosabb témákra, illetve rovatokra utalhatunk néhány mondatban.

A Győri Szemle – amint arra fentebb már utaltam – elsődlegesen helytörténeti folyóiratként indult. Főként Győr város kora-újkori történetével kapcsolatban közölt fontos tanulmányokat, de jelentősek forrásközlései is. Ez nem meglepő, hiszen maga Bedy Vince is a város múltjának e korszakát kutatta leginkább, egyház- és művelődéstörténeti tanulmányai mellett fontos kutatásokat végezve például a győri ipartörténet terén is. Mellette olyan jeles kutatókat említhetek, mint a győri püspökség múltjának számos szeletét feltáró Szabady Béla, vagy éppen a győri vár történetét kutató Pfannl Jenő.

Fontos szerepet kapott a folyóirat profiljában az irodalomtörténet is. Ez egyrészt Győr gazdag irodalmi múltjának, a hosszabb-rövidebb ideig itt élt, ide kötődő alkotók nagy számának köszönhető: Kisfaludy Károly és Sándor, Amade László és Antal, Révai Miklós, Fabchich József és társaik rendszeres „tárgyai” lesznek a Győri Szemle cikkeinek, tanulmányainak. Másrészt nem szabad elfelednünk, hogy ez idő tájt kiváló kutatók éltek a városban: a szerkesztők sorában már megnevezett Gálos Rezső és Jenei Ferenc, vagy a más időszaki kiadványok kapcsán már többször említett Lám Frigyes és társaik kutatásaik során gyakran bukkantak olyan forrásokra, melyekből hamarosan irodalomtörténeti tárgyú tanulmány vagy forrásközlés lett. Figyelemre méltó a folyóiratban megjelent könyv-, könyvtár- és nyomdászattörténeti tanulmányok sora is: a Streibig-nyomdával foglalkozó közlemények mellett a késő-középkori győri könyvkultúra számos szeletéhez is értékes adatokat nyerhetünk az évfolyamokat forgatva – itt jelent meg például Aistleitner József szorgos munkájának és hatalmas felkészültségének köszönhetően a Győri Püspöki Nagyobb Papnevelő Intézet Könyvtárában őrzött ősnyomtatványok katalógusa is.

Kortárs szerzőktől szépirodalmat a Győri Szemle az első négy évfolyamában nem közölt, 1934-től viszont már megjelennek a városban élő alkotók költeményei is a folyóiratban. Összesen mintegy 70 alkalommal tett közzé a lap verseket, egyszerre egy-egy szerzőtől nem ritkán többet is, így száznál több vers első megjelenési helye lett a folyóirat. Rendszeresen publikáltak itt a helyi pap-költők: az ekkor már országos hírű – korábban a Dunántúli Hírlap szerkesztőjeként is működő – Harsányi Lajos, a már több önálló kötettel rendelkező Mentes Mihály, vagy a Győrött más lapokban is folyamatosan jelentkező Vitnyédi Németh István, de kisebb jelentőségű, illetve ekkortájt még kevésbé ismert költők „felfedezéséhez” is hozzájárult a folyóirat.

Két területen mindenképpen fontos szerepet töltött még be a Győri Szemle. Indulásától fogva erős volt kritikai rovata: az itt közölt ismertetések nem csupán helyben kiadott vagy helyi tárgyú munkákra hívták fel a figyelmet, de kitekintettek a szomszédos megyék fontosabb kiadványaira, sőt országos jelentőségűekre is. Pedig helyben született értékekben is gazdag volt Győrött ez a korszak: a már eddig említett nevek sorát olyan szerzőkkel bővíthetem, mint például Mohl Adolf és Balics Lajos a „nagy öregek” közül, vagy éppen Bay Ferenc és Lengyel Alfréd a fiatalabb korosztályból.

A folyóirat másik nagy érdeme a helyi történések követése, a róluk szóló rendszeres beszámoló: a város irodalmi életéről, rendezvényeiről, a Kisfaludy Irodalmi Kör, majd 1936-tól a Kovács Pál Irodalmi és Közművelési Társaság működéséről is folyamatosan beszámolt – nemcsak a kortárs olvasóknak, de a mai kutatóknak is nagy szolgálatot téve ezzel. Ha a lapszámokat forgatjuk, meggyőződhetünk arról: volt miről beszámolniuk – hiszen a már említettek mellett ott volt például a Bencés Szabadegyetem, a Győri Ének és Zene Egylet, ott voltak a különböző felekezetű ifjúsági és felnőtt egyesületek, a városban felolvasó estet tartó írók és költők sora... stb. És végezetül: szomorú kötelezettségként a folyóirat rendszeresen elbúcsúzik az élők sorából távozóktól is. A neveket nem sorolom, csupán arra szeretném felhívni a figyelmet: e nekrológok ma már fontos források lehetnek az életpályák kutatói számára.

Összegezve: a két világháború közötti győri időszaki sajtó fontos – ha ugyan nem a legfontosabb – folyóirata volt a Győri Szemle, melynek megjelenése 1944 tavaszán, Győr első bombázását követően szakadt meg. A maga korában színvonalas olvasnivalót jelentett a város múltja és jelene iránt érdeklődők számára, a későbbi korok kutatói pedig fontos forrásként használhatják.

A Győri Szemle folyóirat lapszámai megtalálhatók a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér periodika gyűjteményében.

Horváth József

Az Érdekességek a régi győri újságok és folyóiratok történetéből cikksorozat további részei itt találhatók felsorolva.