236

Portré: James Clavell


james-clavell

Az 1924. október 10-én, Ausztráliában született, brit James Clavell nagy sikerű Ázsia-sagájának hat regénye – Patkánykirály (1962), Tajpan (1966), Sógun (1975), Nemes ház (1981), Forgószél (1989) és Gajdzsin (1993) – a magyar olvasók számára sem ismeretlen.

James Clavell Sydney-ben látta meg a napvilágot Charles Edmund DuMaresq Clavelle néven, Richard Clavell és Eileen (Collis) Clavell gyermekeként. Apja a Brit Királyi Haditengerészet tisztje volt, a tengerészet kiküldöttje az Ausztrál Haditengerészetnél. James gyerekkorát a Brit Kondomínium több országában töltötte, a gimnáziumot viszont Portsmouth-ban fejezte be 1940-ben.

Még abban az évben, 16 évesen bevonult a Királyi Tüzérség kötelékeibe. A második világháború kitörése után Malajziába vezényelték, ahol a japánok ellen kellett harcolnia. Egy gépfegyvertűzben megsebesült, majd hadifogságba esett. Előbb egy Közép-Java szigeteken található fogolytáborba került, majd átszállították a szingapúri Changi börtöntáborba. Nagyon rossz körülmények között éltek, és akárcsak a többi hadifogoly, Clavell is nagyon megszenvedte a fogságot. Az itt töltött időszak ihlette meg első regényét, az 1962-ben megjelent Patkánykirályt. Főhősét egy amerikai hadifogolyról mintázta, aki a beszámolók szerint megmentette őt és egy egész amerikai zászlóaljat a fogságtól.

Szabadulása után Clavell a hadseregben maradt, 1946-ra elérte a kapitányi rangot, azonban egy motorbaleset véget vetett katonai karrierjének. Beiratkozott a Birminghami Egyetemre, itt ismerte meg April Stride színésznőt, akivel 1951-ben összeházasodtak. Feleségének köszönhetően bekerült a film világába, és eldöntötte, hogy rendező akar lenni. 1953-ban Amerikába emigráltak, előbb New Yorkban, majd Hollywoodban telepedtek le. Itt indult filmes karrierje, három forgatókönyv megírásával: előbb megírta A légy (1958) című horrorfilm forgatókönyvét George Langelaan azonos című története alapján, majd a Watusi (1959) és az Öt kapu a pokolba (1959) című háborús film forgatókönyvét készített el; utóbbinak a rendezője is ő volt. A légy pozitív fogadtatásra talált, 1959-ben jelölték a Hugo-díjra. A filmes sikereket A nagy szökés című 1963-as, Oscar-díjra jelölt film hozta meg számára, amelynek forgatókönyvéért elnyerte az Írók Szövetsége által odaítélt Legjobb Forgatókönyvíró díjat. Clavell hollywoodi sikerei közé tartozik a Tanár úrnak szeretettel című, Sidney Poitier főszereplésével 1967-ben bemutatott nagy sikerű film, amelynek nemcsak a forgatókönyvét írta, hanem a produkciót is ő rendezte.

Írói pályafutása 1962-ben indult, a már említett Patkánykirály megjelenésével. A félig életrajzi ihletettségű, félig kitalált történet azonnal a sikerlisták élére ugrott, három év múlva pedig meg is filmesítették. Második regénye az 1966-ban megjelent Tajpan. Ennek cselekménye az 1840-es években, Hongkong városának alapításakor játszódik. A könyv későbbi regényeinek modelljéül szolgált, számos szereplő és azok leszármazottai is felbukkannak további műveiben.

Következő könyvének megjelenésére közel tíz évet kellett várni: 1975-ben látott napvilágot a Sógun, Clavell legnépszerűbb regénye. A történet az 1600-as években, Japánban játszódik, főszereplője egy angol tengerésztiszt, akinek alakját William Adamsről mintázta. Adams volt az első angol utazó, aki eljutott az ázsiai szigetországba, és feltehetően ő volt az első európai, akit szamurájnak neveztek. A Sógunt 1980-ban megfilmesítették: készült belőle egy tévéfilm-sorozat és egy játékfilm, mindkettő Richard Chamberlain főszerelésével. A sorozat nagy sikert aratott, közel 120 millióan nézték meg, és 1981-ben három Golden Globe-díjat nyert.

Clavell negyedik regénye, az 1982-ben megjelent Nemes ház, elődeihez hasonlóan sikeres volt az olvasók körében és a filmipar berkeiben egyaránt. A regény 1963-ban, Hongkongban játszódik. Tulajdonképpen Clavell hat regényből álló Ázsia-saga elnevezésű sorozatának negyedik darabja, a már említett három regény mellett. Ebből is sikeres tévéfilm-sorozat készült 1988-ban, Pierce Brosnan főszereplésével.

Az Ázsia-saga két utolsó könyve, az 1989-ben megjelent Forgószél című regény, amely az 1979-es iráni forradalom idején, valamint az 1993-as Gajdzsin, amely 1862-ben, Japánban játszódik. A Forgószélért Clavell számára kifizetett előleg abban az időben a legnagyobb összeg volt, amit valaha még nem publikált regényért kifizettek. Ennek ellenére a regény már nem részesült olyan pozitív fogadtatásban, mint elődei, megfilmesítésére sem került sor.

Az Ázsia-saga Clavell életművének legkiemelkedőbb alkotásait fogja egybe. Jóllehet eltérő helyszíneken és különböző korokban játszódnak, közös bennük az, hogy a nyugati (európai) civilizáció és a kelet-ázsiai civilizáció találkozását dolgozzák fel. Regényeinek főhősei is elsősorban olyan európaiak, akik kereskedelmi és nem hódító célokkal érkeztek Ázsiába. Clavell maga a nemzetek közötti szabad kereskedelem híve volt, nem úgy tekintett rájuk, mint egy kiaknázható lehetőségre, hanem mint egy eszközre, ami a különböző kultúráknak az egymáshoz való közeledéséhez vezet, közös érdekek mentén. Ennek köszönhetően Clavellt nem egyszer az első multikulturalistának is szokták nevezni. Az ázsiai kultúrákat nem az európai nézőpont szemszögéből vizsgálta, hanem saját standardjaik alapján, és többször is hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak volna mit tanulnia Kelettől.

Az Ázsia-saga kötetein kívül megjelent még néhány könyve: 1980-ban a The Children’s Story című regényt publikálta, amelyből ő maga rendezett kisfilmet, majd 1983-ban az i.e. 544-496 között élő Szun-ce neves hadtörténeti munkáját, A háború művészetét fordította le. Utolsó regénye, a halála után, 1994-ben megjelent Menekülés kapcsolódik az Ázsia-sagához, hiszen a Forgószél egyik cselekményszálát bontja ki egy önálló regényben.

James Clavell 1994. szeptember 6-án hunyt el agyvérzésben a svájci Vevey-ben, ahol rákbetegséggel kezelték. Az özvegye által nyújtott támogatásoknak köszönhetően róla nevezték el a londoni Woolwich-ban található Királyi Tüzérségi Múzeum könyvtárát és archívumát.

Márton János
Forrás: olvasoterem.com

2018.10.10