Híre bejárta az egész világot, a gleccsermúmia hatalmas szenzációnak számított akkoriban. Ötzi a világ legrégebbi, épségben megmaradt emberi holtteste. Mivel kitűnő állapotban leltek rá, kezdetben azt hitték róla, modern kori hegymászó, aztán kiderült, hogy „egy kicsit” öregebb, mintegy 5300 éves.

A rézkorban élt vadász gleccserjégbe fagyott tetemét egy nürnbergi házaspár fedezte fel, Erika és Helmut Simon amatőr hegymászók. Véletlenül bukkantak rá, az osztrák-olasz határnál húzódó Similaun-gleccser peremén volt belefagyva a jégbe. Az Ötzi névre keresztelt „jégember” (Homo tyroliensis) egy 25 és 40 év közötti férfi – a genetikai vizsgálatok szerint egy az Alpoktól északra élő népcsoport tagja volt. „Ötzi a kulcs, amely az emberiség múltjához vezető ajtót nyitja” – jelentette ki Florian Mussner, a műemlékvédelemért és múzeumokért felelős tartományi biztos.

A világhírűvé vált múmiát megtalálása után rendkívül alapos vizsgálatoknak vetették alá, hogy minél többet megtudjanak róla és a korabeli emberek életmódjáról, mindennapi életéről. 2010-ben kiolvasztották, hogy tanulmányozásával újabb ismeretekhez jussanak. Ötzi teste azért különleges, mert az egyiptomi múmiákkal ellentétben őt belső szerveivel együtt, vegyszermentesen őrizte meg a gleccser. Milyennek képzeljük el őt? Mintegy 160 cm magas, 45-50 kg súlyú, sötét hajú, szakállas embernek, aki szőrből készült ruházatot, ágyékkötőt, lábszárvédőt, kabátot viselt, és hátizsákjával járta a vidéket.

Halálának körülményeit a mai napig rejtély övezi, többfajta elképzelés látott napvilágot. Egyesek szerint pásztor lehetett, aki hóviharba keveredett, és álmában megfagyott. A legvalószínűbb, hogy támadás érte, és elvérzett. A kutatócsoport gyilkosságra utaló nyomokat talált a csontjain: egy sebhelyet, sőt egy nyílvessző hegyének maradványát is, amelyből a régészek arra következtettek, hogy Ötzit valószínűleg megtámadták, majd magára hagyták. Az utolsó napját sikerült rekonstruálni, ami nem könnyű feladat több mint ötezer év távlatából.

Fenn, a hegyekben érte a támadás. A nyílvessző befúródásának iránya is arra utal, hogy a hegyen felfelé menekült, miközben támadói hátulról és alulról meglőtték. Még megpróbálta kihúzni magából a nyílvesszőt, de az beletörött, és a vessző vége a testében maradt. A CT-vizsgálat után kiderült, hogy a nyíl alulról fúródott a testébe, és a nyílvessző megsebesítette a kulcscsont környéki artériát is, amelynek következtében vérömleny keletkezett a mellkasánál. A nyílvessző csökkentette menekülési esélyeit, ezért támadói elfoghatták, és megsebesítették. Küzdött az életéért, ezt bizonyítják a ruháján talált, mástól származó vérnyomok. A kezén lévő csontsérülések alapján a kutatók arra következtetnek, hogy üldözői nemcsak nyílvesszővel sebesítették meg, hanem késsel is.

Megvizsgálták gyomrának tartalmát is: halála előtt nem sokkal evett. A korábbi vizsgálatok olyan pollenszemcséket mutattak ki Ötzi gyomrában, amelyek alacsonyabban fekvő, erdő borította területről származhattak. Emiatt a régészek sokáig úgy gondolták, hogy az utolsó napon a völgy alacsonyabban fekvő részén járt, és ott vett magához táplálékot. Feltételezték, hogy arra a helyre, ahol megtalálták, már sebesülten érkezett, valószínűleg üldözői elől menekült. Mindez nyár elején történhetett, mivel a megtalált pollen csak erre az időszakra jellemző. Az időszámítás előtti 3. századtól enyhe időjárás uralkodott a térségben, emiatt a gleccserek időnként visszahúzódtak, így az emberek át tudták szelni nyáron a magashegységek hágóit.

A gyomor az évezredek alatt elmozdult a helyéről, csak 2009-ben fedezték fel a bordák alá szorulva. A gyomortartalom felét zsír tette ki. A magas és hideg környezet megerőltető a szervezet számára, és a zsír kiváló energiaforrás. Sikerült megtudni, mit evett a „jégember” halála előtt. Utolsó napjaiban kőszáli kecske- és szarvashúst, valamint egy ősi búzafélét fogyasztott. A gabonáról megállapították, hogy egyszemű búza volt, ez a ma termesztett búzafajták őse. Megtalálták a gyomrában egy mérgező páfrány nyomait is. Az olasz kutatók szerint véletlenül kerülhetett az étrendbe, de az is előfordulhat, hogy gyomorbántalmát akarta vele kezelni.

A kőkorszakiakról a legtöbben úgy gondolják, hogy primitív emberek voltak. Egy német tévéműsor azonban rávilágított arra, hogy elődeink komoly ismeretekkel rendelkeztek. A kőkorszaki Big Brother-nek elkeresztelt dokumentumfilmben néhányan arra vállalkoztak, hogy a Bodensee környékén, kőkorszaki körülmények között eltöltenek néhány hetet. Ezalatt átérezhették Ötzi nehézségeit: a hideget, az állandó nedvességet, az élelemszerzés bonyolultságát, egyedül azokat a veszélyeket nem élték át, amelyeket az akkori állatvilág jelenthetett. A kőkorszakiak jóval többet tudtak a természetről, mint azt a mai ember hinné. „A kőkorszaki ember nagyon jól ismerte a természetet, és valószínűleg igen fejlett kézműves-kultúrája volt. Csak így tudott megélni” – mondta Urs Leuzinger régész.

Ötzi minden egyes használati eszközéhez olyan anyagokat használt, amelynek tulajdonságait jól ismerte. Épségben megtalálták a rézbaltáját is. Kiváló orvosi tudással rendelkezett: jól ismerte a kamilla, a csipkebogyó, a menta gyógyhatását, és erdei pajzsikát alkalmazott a bélparaziták ellen. Jól tudott olvasni a felhőkből, és ismerte a szél járását. A nyersbőrből készült kabát és a szintén bőrlábbeli nem lehetett túl meleg, ruházata pedig nem engedte át a levegőt. Ha egy felhőszakadás elől nem tudott elbújni, sok időbe telt, hogy megszárítsa ruháját. Halálakor medvebőrből készült fejfedőt viselt. Ruháit birka-, marha- és kecskebőrből, valamint vadállatok bőréből készítette, a kabátja legalább négy különféle kecske- és birkabőrből tevődött össze.

Az akkori emberekre a fogak gyors kopása volt jellemző, melynek oka az volt, hogy a különféle növények megőrlésekor sok kőpor is az ételbe kerülhetett, ami hozzájárult a kőkorszaki ember fogainak fokozatos eltűnéséhez. A régészek sokáig találgatták, vajon mire használhatták azt a szilva nagyságú csomót – végül rájöttek: valószínűleg feltalálták már a rágógumit, de a hótalpat is. A közelmúltban végzett CT-vizsgálatok megmutatták, hogy Ötzi érelmeszesedéstől és Lyme-kórtól szenvedett, a vastagbelében pedig ostorférgek tanyáztak. Megállapították, hogy terméketlen volt, és ízületi gyulladással küzdött. Az eddig ismert legkorábbi tetoválások – 61 darab – Ötzi testét borították. Elképzelhető, hogy valamilyen szimbolikus jelentésük lehetett, azonban a kutatók szerint funkciójuk elsősorban gyógyászati vagy terápiás jellegű volt. A hátán és bokája körül talált vonalak nem tetoválások: ízületi fájdalmai enyhítésére bőrét faszénnel metszették be, és növényeket dörzsöltek a sérülésbe.

Ötzi megtalálóját felfedezése után csak 18 évvel jutalmazták, pontosabban már csak a családját. Az észak-olaszországi hatóságok ekkorra fogadták el – hosszú pereskedés után – a felfedezésért járó 150 ezer eurós (mintegy 42 millió forint) pénzjutalom kifizetését. Mivel a gleccserbe fagyott múmia felfedezője, Helmut Simon 2004-ben, 67 éves korában hegymászóbaleset áldozata lett, így az összeget hozzátartozói vehették át. A sors szomorú fintora, hogy megtalálója is jégbe fagyva került elő, miután a hegymászó balesetet szenvedett, és egy hét keresés után leltek rá.

Ötzivel kapcsolatban folyamatosan újabb történetek keletkeznek. Többek szerint átkot hordoz, az elmúlt húsz évben ugyanis sokan meghaltak azok közül, akik érintkezésbe kerültek a csontvázával, vagy akik kutatást végeztek vele kapcsolatban, rejtélyes körülmények között elhunytak, néhányan baleset következtében. Így nem csoda, hogy a jégemberrel kapcsolatban is felmerült – az egyiptomi múmiákhoz hasonlóan –, hogy átokkal sújtja az őt háborgatókat.

A bolzanói Dél-Tiroli Régészeti Múzeumban lévő gleccsermúmiának már több mint ötmillió látogatója volt. A kezdetektől óriási érdeklődés övezte, évente több mint 260 ezer látogató érkezik a régészeti múzeumba, hogy láthassa a kőkorszaki ember maradványait. 2018. március végén jelentették be, hogy megváltották az ötmilliomodik belépőjegyet a múzeumba. A kiállítás látogatói maguk is megvizsgálhatják a jégembert: érintőképernyős berendezés segítségével ránagyíthatnak a csontokra, szövetekre, ízületekre. A múmiát webkamerán át figyelhetik meg, amelyet a testet őrző, -6 fokos, 99 százalékos nedvességtartalmú helyiségben szereltek fel.

Sulyok Attiláné

Források: ng.hu, mult-kor.hu, origo.hu

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.