Jo Nesbø legjobb nyomozója: Harry Hole


jo-nesbo-harry-hole

Harry Hole 1965-ben született a norvég fővárosban. A rendőrakadémia mellett jogot is tanult, és részt vett az FBI egy képzésén. A főnöke szerint ő Oslo legjobb nyomozója.

Harry Hole a norvég Jo Nesbø legismertebb regényhőse, a skandináv krimiirodalom egyik legnépszerűbb alakja. Eddig tizenegy regényben szerepelt, s mivel jelen pillanatig a Harry Hole-regények alapján csak egyetlen adaptáció készült, így mozgóképen mostanáig csak Michael Fassbender formálta meg. Ő alakítja a norvég nyomozót a 2017-es Hóember című amerikai filmben.

A Hole családnév érdekes választás Jo Nesbø részéről, Hole ugyanis (ejtsd: húle) egy norvég történelmi község, amelynek a gyökerei a vikingek koráig vezethetők vissza. A név az óészaki Hólarból ered, ami a hóll többes száma, a jelentése pedig: kerek, elszigetelt domb.

Harry 1965-ben született a norvég főváros Oppsal kerületében. Nőtlen ember, nincs gyermeke. Az anyja számi származású volt; meghalt rákban, amikor Harry még huszonéves volt. Az apja Olav, egy volt tanár, akivel soha nem volt közeli kapcsolata. A húga Down szindrómás, ő a második olyan személy a világon, akihez szoros érzelmek fűzik. Az első Rakel, egy egyedülálló anya, akibe Harry a Vörösbegy című regény cselekménye idején szeret bele (ez a sorozat harmadik darabja) és akivel se veled, se nélküled típusú kapcsolata van. Sis, a húga, és Oleg, Rakel fia azok, akik fényt hoznak az életébe – de aztán szinte mindig felbukkan egy másik barát, Jim Beam, a 40%-os alkoholtartalmú bourbon whiskey, “akitől” tizenéves kora óta nem bír szabadulni, és minden addigi borul.

Harry magas és szikár, atlétatermetű ember, szőke, rövidre nyírt hajjal. Fehér bőre, széles orra van; kék pupilláiból az alkoholistákra jellemző homályos tekintet árad, és Nesbø azt mondja róla, hogy a szájvonala az, ami a nők figyelmét felkelti. A rendőrakadémia mellett jogot is tanult, és valamivel jobb mint átlagon felüli eredményekkel végzett. Részt vett az FBI egy éves kurzusán Chicagóban, ahol sorozatgyilkosokra szakosodott, majd egy rövid időre a norvég titkosszolgálatnál is megfordult, mielőtt az oslói gyilkossági csoporthoz szegődött volna.

Harry a regények cselekménye idején legtöbbször az oslói rendőrség nyomozója, a gyilkossági csoportnál dolgozik. A főnöke, Bjarne Moller szerint a rendőrségnél ő a legjobb nyomozó és a legrosszabb közalkalmazott. Harry ugyanis nem a hagyományos módszerek követője, ráadásul alkoholproblémával is küzd. Ezek miatt sűrűn kerül összetűzésbe a kollégáival és a feletteseivel. Szerencséjére Moller mindig megóvja attól, hogy kirúgják a rendőrségtől. Mert Moller tudja, hogy az oslói rendőrségnél szükség van Harryre. Harry gyűlöli az egyenlőtlenséget és a korrupciót, ki nem állhatja a szabályokat, de a munkáját illetően megszállott, soha nem hagyja cserben a munkatársait és a barátait, és nem nyugszik, amíg az ügy végére nem jár, kerüljön az bármibe. Az sem számít, ha miatta az állása kerül veszélybe, vagy ha oda lesz az utolsó esélye is egy rendezettebb életre.

Harry egy darabig Oslo Bislett nevű kerületében lakik, a Sofies gatén, bár ez később változik, például a Kísértet cselekményét megelőzően három évig tartózkodik Hong Kongban, onnan jön haza, hogy egy bűnügyet megoldjon. Harry kerékpározik és néha súlyzózik; a zene területén “mindenevő”, kedvenc filmje pedig az 1974-es Magánbeszélgetés Francis Ford Coppola rendezésében, de Paul Verhoeven 1997-es Csillagközi invázióját is mesterműnek tartja.

A címlapképen Michael Fassbender mint Harry Hole a Hóemberben (forrás: IMDb)

Simon Attila
Forrás: olvasoterem.com

2018.08.06