A műkincs-visszavásárlási programmal a külföldre vagy külföldi tulajdonba került, jelentős művészeti és kulturális értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzését célozzuk – hangsúlyozta az alelnök, aki kiemelte: nemcsak a külföldön fellelhető értékek hazahozatalára koncentrál az Értéktár Program, de arra is figyelnek, hogy a Magyarországon szétszóródott gyűjteményeket összegyűjtsék és egyben tartsák.

A csaknem háromszáz darabból, zömében kora újkori és újkori fegyverekből álló gyűjtemény nemzetközi viszonylatban is jelentősnek mondható, a Péterváry-hagyatékot 59 millió forintért vásárolták meg – közölte korábban az MNB.

A múzeum közlése szerint a gyűjtemény időben és térben is széles skálán mozog: a középkortól az első világháborúban használt fegyverekig, Európától Afrikán át Ázsiáig kalandozhat a látogató. A kollekció gerincét adó török kori és az ezzel párhuzamba állítható magyar fegyverek mellett a kiállítás igyekszik a harcászat átalakulásának lépéseit, a lőpor forradalmi hatását is áttekinteni. Interaktív felületeken, filmek, fotók, tapintható tárgyak, játékok révén segít megértetni a fegyverek működését, hatásfokát, megcsodálni díszítéseiket. Gerhard Ferenc szerint a tárlat interaktív jellege miatt valóban közelebb kerülnek a látogatóhoz a kiállított tárgyak.

Habis László, Eger polgármestere lehetőségnek és komoly felelősségnek nevezte, hogy a város önkormányzata lehet a vármúzeum fenntartója. A városvezető beszélt azokról a rekonstrukciós munkálatokról, amelyek pályázatoknak és a kormánynak köszönhetően több milliárd forintos nagyságrendben valósulnak meg az egri várban.

A fegyverkiállítást Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese nyitotta meg. A tárlathoz társulóan bocsátotta ki hivatalosan a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Várak emlékérme-sorozat részeként megjelent Egri Vár emlékérméket is. Az emlékérméket Horváthné Rudolf Teréz, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatója mutatta be.

Forrás: MTI