Eredetileg balerina szeretett volna lenni, táncolni is tanult, alkati adottságai azonban nem voltak megfelelőek erre a pályára. 1955-ben települt át Magyarországra akkori férjével, Halász Géza pesti színésszel, itt mindjárt az első próbafelvétele után filmszerepet kapott. Magyarországon állandó honvágy gyötörte, amikor csak tehette, hazalátogatott Kolozsvárra.

Ezt követően egymás után kapta a filmes főszerepeket. 1956-ban Ranódy László Szakadék című alkotásában játszott Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre partnereként, majd A tettes ismeretlen című, szintén Ranódy-filmben. 1957-ben készült a magyar filmgyártás egyik emlékezetes darabja, a Bakaruhában, amelyben Vilma cselédlány szerepében nyújtott felejthetetlen alakítást.

Az 1959-es esztendő újabb emlékezetes szerepeket hozott a számára. A Jókai Mór regénye alapján készült Szegény gazdagok című romantikus kalandfilmben Anicát, a veszedelmes banditát, az álarcos Fatia Negra kedvesét alakította. A rendező Bán Frigyes volt, a főbb szerepeket Benkő Gyula, Krencsey Marianne és Láng József játszották. Ezután következett Makk Károly Ház a sziklák alatt című filmje.

A hatvanas években is rengeteg filmben szerepelt: Kovács András: Zápor; Marton Endre: Katonazene; Fejér Tamás: Kertes házak utcája; Ranódy László: Aranysárkány és Pacsirta; Herskó János: Párbeszéd; Kovács András: Hideg napok.

Ezután már csak kis szerepeket kapott. Játszott Máriássy Félix Imposztorok című filmjében, majd Herskó János hívta meg az N.N., a halál angyala című mozijába. Szerepelt még a részben Magyarországon forgatott és a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjra nevezett Hazudós Jakab című NDK-beli filmben, amely a második világháború idején játszódik. Utolsó filmszerepe a Megtörtént bűnügyek krimisorozat 1977-ben forgatott Iskolatársak voltak című epizódjában volt.

Filmes karrierjét egy alaptalan és rosszindulatú rágalomhadjárat törte derékba, amely ellen védekezni sem tudott. Belekeverték az ún. Onódy ügybe. Onódy Lajos az Éttermi és Büfé Vállalat akkori igazgatója volt, a rendőrség 1964-ben kezdett nyomozni ellene csalás és sikkasztás vádjával; az esetnek egyértelmű politikai vonatkozásai is voltak. Az eljárás idején felröppent pletykák szerint az Onódy irányítása alatt álló mulatóhelyeken vad tivornyák, fékevesztett orgiák zajlottak magas beosztású funkcionáriusok és a legszebb magyar művésznők, köztük Bara Margit közreműködésével.

Onódy Györggyel nem is ismerték egymást, a pletykákat később maga a férfi is cáfolta. Mindezek ellenére Bara Margit a pletykahadjárat nyomán mindinkább kiszorult a pályáról, nem kapott jelentős szerepeket, és végül maga döntött úgy, hogy a méltatlan és megalázó körülmények között nem dolgozik tovább. Kollégái sem álltak ki mellette, sőt, talán egyik legjobb barátnője volt az áruló. Egyedül Szirtes Ádám ment el az illetékes kerületi pártbizottságra, felháborodásában lecsapta a pártkönyvét az asztalra, és tiltakozásul kilépett a pártból.

Bara Margit helyzete ellehetetlenedett, vissza akart térni Kolozsvárra, de a híresztelések hamar elterjedtek arrafelé is, ezért a Nemzeti után a József Attila Színházban próbálkozott, ám itt is kirekesztették. 1970-ben férjével, Gyarmati Dezsővel Kolumbiába mentek, ahol másfél évet töltöttek Caliban, az ország harmadik legnagyobb városában. Sajnos az ármánykodások ide is elértek, és vissza kellett térnie Magyarországra. Ezután elvonult a nyilvánosság elől, és csak a családjának élt. Két unokája is született, egyikük Szilágyi Liliána ifjúsági olimpiai- és Európa-bajnok úszó.

2006-ban agyvérzést kapott, és egészen haláláig nem tudott beszélni, és bár férje odaadóan ápolta, sajnos a férfi 2013-ban meghalt. Bara Margit végül 2016. október 25-én hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Azt, hogy ki állt a lejáratása mögött, a mai napig sem tudni, életében senki nem kért tőle bocsánatot.

Bara Margit művészetét 1967-ben Balázs Béla-díjjal, 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2002-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Neki és férjének, Gyarmati Dezsőnek állít emléket Vitézy László 2017-ben bemutatott A színésznő című filmje.

Nagy Mária

Forrás: Kocsis L. Mihály: Bara Margit tekintet: csodálatos könnycsepp. Budapest : Kairosz K., 2008.wikipédia, origo.hu

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el (FOTO:FORTEPAN / Kotnyek Antal).