Niccolò Paganini: Violin Concertos 1&2

Ősze Mária zeneajánlója

niccolo-paganini-violin-concertos

A romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője és hegedűművésze Niccolò Paganini (1782-1840), aki a hangszeres virtuozitás első mesterének számít. Már gyermekként elkezdett komponálni, 11 évesen nyilvános koncertet is adott. Az évek folyamán Európa legvirtuózabb hegedűsévé vált, a technikai tudásából is fakadó briliáns hegedűjátékával, személyiségének démoni varázsával olyannyira ámulatba ejtette kortársait, hogy az ördög hegedűsének nevezték őt, mondván, hogy senki nem képes így játszani alvilági segítség nélkül.

Játékával és műveivel óriási hatást gyakorolt többek között olyan jelentős zeneszerzőkre, mint Liszt, Brahms, Rachmanyinov vagy éppen Chopin, akik egyaránt komponáltak zeneműveket Paganini dallamainak felhasználásával. A műveit előadó hegedűművészek számára pedig napjainkig óriási kihívást jelent eme nagyszerű hegedűvirtuóz kompozícióinak ihletett megszólaltatása.

A Violin Concertos 1&2 albumon két hegedűversenye hangzik el. Az első, D-dúr (Op. 6.) versenyművét 1817-ben komponálta Paganini, aki az ősbemutatón 1819-ben maga játszotta a hegedűszólamot. A hegedűverseny zenekari bevezetője színpadias, már-már Rossini operáinak dallamait idézi, ezt követően a hegedű egy virtuóz belépővel veszi át a főszerepet. A mű későbbi részeiben a lírai szépségű dallamok kerülnek előtérbe. A hegedűverseny lassú tételére a sötét tónus és a szenvedélyesség egyaránt jellemző, egyszerre kápráztatja el és indítja meg a hallgatóját. Paganini második, h-moll (Op.7.) „La campanella”, azaz Harang alcímet viselő hegedűversenyét 1826-ban írta olaszországi koncertkörútjára, a mű ősbemutatójára 1827 februárjában Rómában került sor. A mű harmadik tétele egy több zeneszerzőt is megihlető nápolyi dal feldolgozása, ebben a tételben szerepel az alcímet adó harang, amely mindig a rondó téma visszatérését jelzi.

A CD-n a két hegedűversenyt Baráti Kristóf és az NDR Radiophilharmonie Hannover adja elő Eiji Oue vezényletével. A megjelenését követő kritikák kiemelték, hogy Baráti Kristóf olyan könnyedséggel játssza Paganini hegedűversenyeit, mint aki nem ismer földi és evilági határokat. Technikájával, kifejezésmódjával, interpretációjával mind a gyors, mind a lassabb részekben képes hatást gyakorolni a hallgatóra.

Baráti Kristóf 1979-ben született Budapesten. Öt éves korában kezdte meg hegedű tanulmányait, nyolc évesen már koncertpódiumra is lépett. Tizenkét éves korától a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előkészítő tagozatára járt Tátrai Vilmos és Szenthelyi Miklós tanítványaként. 1998-tól Párizsban folytatta tanulmányait. Számos nemzetközi verseny díjazottja, például 2010-ben Moszkvában a Nemzetközi Paganini Verseny első díját nyerte el. Több mint tíz éve egy 1703-ban készült Stradivari-hegedűn játszik. Egy weboldalon közétett összeállítás szerint 2014-ben Baráti Kristóf volt a világon a legkeresettebb hegedűművész, rendszeresen lép fel a Föld számos pontján. A nagy tekintélyű angol hegedűművész, Ida Haendel szerint „Baráti Kristóf nem csak generációjának, de több generációnak is a legtehetségesebb hegedűművésze. Igazi szólista!” Magyarországon – fiatal kora ellenére – már számos díjjal is elismerték az elmúlt években: 2009-ben Junior Prima díjat, 2011-ben Liszt Ferenc-díjat, 2014-ben pedig Kossuth-díjat és Bartók-Pásztory-díjat kapott.

Ősze Mária

2018.05.31