Wass Albert felolvasóest Ménfőcsanakon
Wass Albert Erdélyben, Kolozsvár mellett látta meg a napvilágot 110 éve, 1908. január 8-án, és az Amerikai Egyesült Államokban hunyt el 1998. február 17-én, 20 évvel ezelőtt. Születésének és halálának évfordulója alkalmából május 16-án felolvasóesten emlékeztünk meg erről a rendkívül sokoldalú emberről a győri könyvtár Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárában, aki költő, író, szerkesztő, erdőmérnök, egyetemi professzor, valamint lap- és könyvkiadó is volt egyben.
Milyen szellemi örökséget hagyott ránk, az utódokra Wass Albert? Hagyatéka 60 kötetre rúg: 42 regényt írt, több verseskötete jelent meg, ezenkívül novelláskötetei és publicisztikai művei is jelentősek. Ezt a hatalmas életművet bemutatni lehetetlen vállalkozás, ezért válogattunk belőle, ügyelve arra, hogy a legfontosabbakból hangozzanak el részletek. A felolvasások között felelevenítettem életének legfőbb állomásait, eseményeit, különösen az érdekességekre koncentrálva. Lelkes ménfőcsanaki olvasóink nélkül természetesen nem jöhetett volna létre ez a rendezvény sem, kedvező fogadtatásra talált sokak szívében.
Első felolvasónk, Horváth Gábor könyvtáros a Voltam c. művéből idézett, melyben gyermekkoráról vall, arról, mire tanította nagyapja. Wass Albert 12 éves volt a trianoni békekötés idején, ezután elkezdődtek a kisebbségi sors rémségei: meg kellett tanulniuk románul, és megtiltották nekik, hogy anyanyelvüket nyilvánosan használhassák.
Első regénye a Farkasverem volt, mely sikerkönyvvé vált, Baumgarten-díjat kapott érte. 1944 végén – politikai üldözöttként – örökre elhagyta Erdélyt, de utána is minden sora, minden szava Erdélyről szólt, lélekben soha nem hagyta el szülőföldjét. Íróként életben kellett maradnia, és elmondani a világnak, mi történt nemzetével, ezt tartotta küldetésének. Több mint 50 évet töltött kényszerű emigrációban. Először családjával Németországban, a Bajor-erdő vidékén élt, ez az időszak volt legtermékenyebb négy éve, számos gyönyörű verse született itt, ezek közül is meghallgattunk néhányat: mint például a Dalol a honvágy, Üzenet haza, A bujdosó imája, Hontalanság hitvallása, Nagypénteki sirató és Mikor a bujdosó az Istennel beszél. Napjainkban sokan lelkesednek ezekért a költeményekért.
1949-ben született az Adjátok vissza a hegyeimet c. jelentős alkotása, mely a trianoni és a párizsi békeszerződésekben elkövetett, kollektív jogfosztásra hívta fel a figyelmet. „Urak, akik a világ dolgait igazítjátok: adjátok vissza a hegyeimet!” Ez egyaránt felrázta a magyarságot és a nagyvilágot, több nyelvre lefordították, Nobel-díjra is jelölték érte. Természetesen ez sem maradhatott ki a felolvasóesten. Részleteket hallhattunk továbbá Wass Albert más jelentős műveiből: a Jönnek, A funtineli boszorkány, az Elvásik a veres csillag, a Kard és kasza c. regényeiből, valamint a Te és a világból az Otthon c. részt, sőt még egy mese is elhangzott a Tavak könyvéből.
Magyarországon csak a halála után fedezték fel Wass Albertet mint az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakját. Múlhatatlanul tovább élnek a szívekben és a lelkekben művei és gondolatai, a mai napig őrzik az emlékét: 56 szobor, 34 dombormű, 26 emléktábla, 20 szervezet, 11 intézmény és 23 közterület viseli nevét. Ménfőcsanakon, a Bezerédj-kastélyban áll az Ausztráliában élő Kolozsy Sándor szobrászművész alkotása.
Nagyon örültem, hogy ilyen sokan jelentkeztek a felolvasóestre, és aktívan közreműködtek. Szép felolvasásokat hallhattunk Wass Albert műveiből, melyeket előzetes egyeztetéssel közösen választottunk ki. A résztvevők között voltak nyugdíjasok, pedagógusok, lelkes olvasóink, sőt még egy középiskolás diák is, mégsem ő volt a legfiatalabb, mert egyik olvasónk elhozta az unokáját. A legidősebb résztvevő Kontra Józsefné Aranka néni volt, aki már közel 90 éves. Körünkben üdvözölhettük Galgóczi Józsefet is, a Kossuth-díjas írónő mérnök testvérét. Előző alkalommal Arany János műveit és életének érdekes mozzanatait idéztük fel – úgy tűnik, még a mai rohanó világban is van igény arra, hogy időnként meg-megálljunk, és emlékezzünk irodalmunk kiemelkedő alakjaira egy-egy szép összeállítással. Németh Péterné Gizike segítségét szeretném megköszönni (a fenti linken található képen közvetlenül a szobor mellett), aki már mintegy száz előadást tartott Wass Albertről, és ezúttal is gyönyörűen elmondott versekkel emelte az est hangulatát.
Nagyon megható, szép, hangulatos programon vehettek részt azok, akik eljöttek a Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárba. Sok szeretettel várjuk máskor is az érdeklődőket!
Sulyok Attiláné
Fotók: Horváth Gábor