716

Szalónak sok gazdája


szalonak-vara

Ha már eljutottunk Németújvárig, teszünk egy sétát a nyugati végeken, ahol sokáig az osztrák hercegek mohóságával kellett megküzdenie a magyar királyoknak. Régi, okos szokás szerint várakat építettek hát, hogy azok megállítsák a hódítót, ilyen vár volt a Németújvártól 25 kilométerre lévő Szalónak is.

A várat 1271-ben említik először oklevélben, de ekkor még csak egy nagyobbacska, kör alakú lakótorony lehetett az egykori Ják nemzetség területén, a Fehér-patak szűk, sziklás völgye fölé épült sasfészek. Amit a Németújváriak birtokoltak a nevüket adó, nemrég ismertetett várral, és még sok minden mással együtt. De volt időközben birtokos itt a Kőszegi család, és persze az osztrákok is elfoglalták, majd a káoszban, ahogyan azt már tapasztalhattuk, Károly Róbert tett rendet, amikor is 1327-ben birtokba vette a váracskát. 1342-ben a Kanizsaiak az urak Szalónakon, majd jön Nagy Lajos, és megint királyi vár lesz az addigra már maga alá kis városkát is növesztő erődítmény. Lajos király után pedig jön az állandó pénzszűkében lévő Zsigmond, aki 1397-ben zálogba is csapja Szalónakot, majd pedig kegyes gesztussal odaajándékozza a zálogot addig bíró Tompek Györgynek és fivérének, Jánosnak. Tompekék után megint az osztrákok jönnek, jelesül a jól ismert III. Frigyes, Mátyás királyunk legádázabb ellenfele 1445-ben.

szalonak-varaEgy dombormű a sok tulajdonost látott várból (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Frigyes, akiből később német-római császár is lesz, Baumkirchner Andrást, egyik zsoldoscsapatának vezérét ülteti bele, aki viszont 1468-ban, ki tudja, miért, de átáll Mátyás oldalára. Ezért aztán a fondorlatos Frigyes Grácba csalja, és ott meg is öleti egykori katonáját. Aki nem mellesleg sokat tett Szalónakért is: templomot és pálos kolostort építtetett a faluban, és új városfalat tornyokkal a vár köré. Halála után Mátyás jóvoltából (városi kiváltságokat is kap tőle Szalónak) a fiai öröklik az akkor már harminc falut magában foglaló birtoktestet. Sőt, a szomszédos Rohoncot is megveszik jó pénzért, de 1527-ben már új tulajdonosa van Szalónaknak a már ismert Batthyány Ferenc személyében, aki Rohonccal együtt nyeri el a birtokot I. Ferdinándtól. 1529-ben és 1532-ben is jár erre a Bécs alá igyekvő török, de a vár szilárdan áll a sziklákon. 1605-ben Bocskay hadinépe is vitézkedik alatta, majd 1705-ben Bottyán János ide szorítja be Heister tábornokot, de nem történik változás a tulajdonviszonyokban. Batthyány Ádám a sok hadakozás mellett lovagtermet, borospincét, magtárat és új kaput építtet 1648-49-ben, 1713-ban pedig elkészül a várkápolna is. Aztán nyugodalmas évek jönnek 1849-ig, mikor is az utolsó magyar tulajdonost, az első felelős magyar miniszterelnököt agyonlöveti az ifjú Ferenc József. Így Szalónak is a kincstáré lesz, és marad is állami tulajdonban 1957-ig (1956-ban menekülő magyarok szállása volt), amikor egy Udo Illig nevű nyugalmazott miniszter veszi meg és kezdi rendbe hozatni. A Béke Múzeumát rendezi itt be, amit most is meg lehet tekinteni, immár a burgenlandi tartomány fenntartásában.

Címlapkép: burgenland.info

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2018.04.12