Itt is fejek hullottak a megadásért
Babócsa várát, pontosabban a helyét még mindig Török-várnak mondják a helyiek. Ami nem véletlen, hiszen a mára már szinte nyom nélkül eltűnt vár kiépítése a török hódítókhoz köthető.
Amikor a Kanizsát feladó kapitány fejét vette a hóhér, hasonló sorsra jutott a babócsai vár német őrségének a parancsnoka, Wilhelm Uhrmüller is. Babócsa viszont nem maradt a török kiveréséig ellenséges kézen, hiszen Zrínyi Miklós, a szigetvári hős unokája 1664 telén elfoglalta és le is romboltatta annak rendje és módja szerint. No de addig még történt itt egy és más, amit illenék megismerni. Babócsán, a Rinya partján már az Árpád-korban állt egy földvár, és volt itt egy bencés apátság is. A török által később kiépített vár alapjait aztán az 1490-ben itt birtokhoz jutó Báthori család veti meg, akik ekkoriban a somogyi főispánságot is megszerezték. Aztán ahogyan a török nyomult előre, úgy fogyott el Somogy vármegye, Babócsát már 1555-ben beveszi az ellenség, de a vár felgyújtása után el is hagyják a települést. A következő esztendőben a romok alatt győzi a szigeti Zrínyi Miklós és Nádasdy Tamás a törököt, a magyarok pedig újra megerősítik Babócsát, ami Szigetvár egyik elővára lesz.
Nepomuki Szent János szobra mögött állt a vár (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum CC BY)
Aztán eljön 1566 aszályos nyara, és Nagy Szulejmán beveszi Szigetet. Igaz, ott is hal meg a vár alatt, de aztán Babócsa is ismét török lesz. Ekkor indulnak el a nagyobb építkezések, kialakul a vár végső, a metszeteken is látható formája. A romos kolostor helyére is fürdőt épít a török, és jól berendezkedik itt a közel 600 fős őrség. Zrínyi György 1594 márciusában, Berzence és Csurgó elfoglalása után ostromolna itt is, de nem tud átkelni a megduzzadt Rinyán. 1595 nyarán aztán visszatér tízezer emberrel, és a török őrség, látva a komoly szándékot, Szigetvárra fut előle. Az így elfoglalt Babócsa magyar és német őrséget kap két parancsnokkal. 1600 nyarán, mikor Murád pasa megérkezik a vár alá, a 300 németet a már emlegetett herr Uhrmüller, a 250 magyart Pethő Gergely parancsnokolja. És négy nap után feladják a várat, ahogyan Kanizsát is néhány héttel később. A bécsi udvar pedig, mint tudjuk, példát statuálva Hugo de Rosso nevű helyettesével együtt lefejezteti Babócsa kapitányát is. Ezután hat békésebb évtized következik a vár életében, majd megérkezik Zrínyi 1664 telén, és rapid módon, január 23-24-én beveszi az akkorra már öt újolasz bástyával is megerősített Babócsát. A török őrség fegyvereivel együtt elvonulhat, de a zsákmány így is nagy, hat évtized harácsolása van itt összegyűjtve.
Zrínyi viszont, tanulva az eddigiekből, az erősség lerombolása mellett dönt. Amit aztán olyan jól sikerült végrehajtani a magyaroknak, hogy nem is épült már újjá sohasem Babócsa.
Címlapkép: Az a bizonyos kivégzés, C-betűvel megjelölve Uhrmüller kapitány, D-vel a helyettese (Wikipédia)
Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu