1708

Nem racionális, de értelmes gondolkodás

Az intuícióról Mérő László előadása kapcsán

2014. november 26-án tartott előadást Mérő László Racionális és nem racionális, de értelmes gondolkodás címmel az Oktatói előadói estek keretében a Széchenyi István Egyetemen. A téma nagyon izgalmasnak ígérkezett, meg is telt a VIP terem oktatókkal és hallgatókkal. Mérő László matematikus és pszichológus érdekes példákkal tarkított prezentációja körbejárta a témát, bár mintha kicsit messziről indult volna. A közönség sokáig várt, hogy megfogható útravalót kapjon a racionális és nem racionális gondolkodásra vonatkozóan.

Amit Mérő László kiemelt, hogy mindkettő fontos, és hogy tudományos felfedezések esetében általában mindkettő szerepet játszik. Ezt példázza Friedrich August (Von Stradonitz) Kekulé is, aki igen különös módon fejtette meg a benzol titkát.

Kekulé „álma”
A szénhidrogének szerkezeti felépítését már megoldották, de a benzol titkát nem sikerült felderíteni… Évek múltak el, míg sikerült a dolog nyitjára bukkanni. 1865-ben Kekulé oldotta meg a talányt. Az anekdota szerint – amelyet különben Kekulé is megerősített – gondolkodva-álmodozva maga elé képzelte a kígyóként tekeredő, ficánkoló szénláncot, majd észrevette, hogy az egyik kígyócska hirtelen – akár az alkimisták sárkánya – megragadta saját farkát, s karikaként villózva, szédítő sebességgel forogni kezdett. Állítólag ekkor döbbent rá, hogy a benzol (C6H6) szerkezetében a szénatomok gyűrűként kapcsolódnak össze.
                                                                                                                                                                                                   (Forrás: members.iif.hu)

Mérő László azt az alapkérdést is felvetette, hogy egyáltalán mi is a gondolkodás. Hogyan lehet a világ egy olyan igazságát megismerni, ahol nem segítenek az érzékszervek? Például honnan tudjuk, hogy a Föld kering a Nap körül, és nem fordítva? Hozzátette, hogy a buddhizmusban a tudatot is egy „érzékszervnek” tekintik...
Óhatatlanul eszembe jut, hogy nemrégiben Vekerdy Tamás a vele készült interjúban mit is mondott a jobb agyféltekével kapcsolatban, amelyhez általában a nem racionális gondolkodást is kötik:

„...az lenne jó, ha a jövő embere olyan ember lenne, aki használja a jobb agyféltekéjét, a művészeti, egészben látó, érzelmekkel teli féltekét, és nemcsak a balféltekét, amely hideg, logikus, könnyen hazudik, nincs humora, satöbbi. Éljünk az ún. corpus callosum adta lehetőséggel. Ez egy kis gerendácska a két félteke között. Mert az reprezentálja a teljes embert, ha mind a két félteke működik, egymást kiegyensúlyozva.”

Mérő László előadása után felmerült a kérdés, hogy a műszaki oktatásban hogyan jelenjen meg a nem racionális gondolkodás. A nagy tudósok példáját elnézve mindenképp jövőbe mutató, ha legalább ugyanolyan értékesnek tekintjük, mint a racionális gondolkodást.
Az aszimmetrikus agyféltekékhez kapcsolódó kétféle gondolkodással kapcsolatban Hámori József agykutatót mindenképpen érdemes idézni:

A bal félteke logikus és analitikus. A logika időnként borzasztóan veszélyes, mert nem mindig azonos a teljes realitással. A szűkre szabott logika gyakran téveszméken alapuló láncolat, ami inkább az ’irracionális’, egyben holisztikus jobb félteke bizonyos előnyeit mutatja; ugyanakkor logikára persze szükség van. A bal félteke inkább algebrikus, míg a jobb félteke geometrikus, hiszen ez a ’jobban’ látó félteke.
A képzelőerő és a kreativitás az agynak az a két egyformán kiemelkedő tulajdonsága, ami csak az emberben van jelen, ugyanakkor elsősorban jobb féltekés. Ezzel kapcsolatos az is, hogy a humorérzék, ami közvetlenül kapcsolódik a kreativitáshoz is, a jobb félteke tulajdonsága. A képzelőerő és a kreativitás jobb féltekéhez kötöttsége egyébként azt is jelenti, hogy ha új dolgokat próbálunk kitalálni, hipotéziseket teszünk fel, erre a bal félteke nem alkalmas, csakis a jobb félteke. A jobb félteke kialakít egy hipotézist, majd átküldi a bal féltekének, az raktározza, és innen kezdve úgy dolgozik vele, mintha a sajátja lenne. A két félteke között tehát együttműködés van.”
                                                                                                                                                                                                      (Forrás: www.dura.hu)

Az oktatás minden területén hasznos figyelmet szentelni az agykutatók, pszichológusok által egyértelműen megfogalmazott kettősségről, mely az emberben az agyféltekékben is megnyilvánul, hogy a fiatalok, bármilyen hivatást is válasszanak, kiteljesedhessenek benne. És ehhez szükség van mind a racionális, logikus, mind pedig az intuitív gondolkodás fejlesztésére. Ez utóbbinak egyik kiváló eszköze a művészeti oktatás, mint azt Freund Tamás agykutató több előadásában is hangsúlyozta.

„Intuíción nem az érzékek változó tanúságát, vagy a helytelenül társító képzelet csalóka ítéletét értem, hanem egy tiszta és figyelmes elmének annyira könnyű és határozott felfogását, hogy ahhoz, amit megértünk, semmiféle további kétely nem fér.” (René Descartes) 

Szabados Éva

2014.12.03