Persze minőségileg csak hellyel-közzel akceptálható, de tény, hogy a kommersz szórakoztatásra szánt filmek egyre több európai országban is kimondottan a hollywoodi (stílus)jegyeken haladnak (lásd még például a 2008-as belga Loft-ot, amelyből 6 évvel később USA remake készült). A Claustrofobia nem rossz film, de annyira jó se: majdhogynem szabályos módon adnak ritmust benne a profi és a tévéfilm-jellegű amatőr epizódok. Profi mint kamerakezelés, dramaturgiai pontok, történetvezetés, amatőr mint zene, színészi játék, logikai fordulópontok – és mindez keverve, megcserélve. Egyszerű, de a műfajhoz és a célokhoz teljesen megfelelő alaptörténetre van felépítve néhány működőképes klisé, amelyek között szerencsére (ugyan nem meglepő, mert számítottam rá, de) hálás csavarok dolgoznak.

Fájlalom, hogy a címbe és attitűdbe foglalt klausztrofóbia hangulatát egy percig sem sikerült megteremteni (ha akarták egyáltalán), mert fojtogatóbban lehetett volna dolgozni vele. Elég erősen bele tudnánk kötni a karakterekbe, hát még a viselkedésükbe, reakcióikba, viszont annyira nem rossz a film, hogy erővel kellene szétcincálnunk mindent és mindenkit. A legzavaróbbnak egyértelműen az tűnik, amikor a profi módon kivitelezett cselekmény bizonyos pontjain szappanopera megvalósítású jelenetekkel ölik meg az eddigieket. Mintha bizonyos részeket (és sok helyen pont a lényeget) egy gyakornok csapat csapta volna hozzá a fősodorhoz. Így viszont a Claustrofobia legnagyobb ellensége nem a bezártságérzet, hanem a férctelen egységesség hiánya lett. Ha viszont azt nézzük, hogy Bobby Boermans első nagyjátékfilmjét tarthatjuk a fóbiáink között, azt mondom, rendben van. A rendező következő mozija, a 2013-as App egészen Amerikáig is eljutott, kíváncsi lennék, hogy a központi témát szolgáltató mobilalkalmazás vajon képes lenne-e engem is beszippantani.

2011, holland, 94 perc
rendező: Bobby Boermans
forgatókönyvíró: Robert A. Jansen
szereplők: Carolien Spoor, Dragan Bakema, Thijs Römer, Rogier Philipoom, Juliette van Ardenne, Nienke Römer

Szilvási Krisztián