Az egykori Héderváry család, így Khuen-Héderváry Károly (1849-1918) egykori magyar miniszterelnök és horvát bán tulajdonát is képező épület 1989-2002 között képző- és iparművészek, írók, költők és zeneszerzők alkotóházaként működött. Ezt követően a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány az ingatlant bérbe adta. A bérlő az ingatlan karbantartásáról nem gondoskodott megfelelően, így annak állaga folyamatosan romlott. A kastély 2016-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. tulajdonába került.

A helyreállítást követően a kastély a tervek szerint alkotóházként nyílik majd meg, és egyrészt folytatja az 1989-2002 közötti hédervári összművészeti hagyományt, másrészt új feladatokat is ellát a térség kulturális életének szervezésében, a határon átnyúló, ausztriai és szlovákiai alkotóművészeti kapcsolatok fejlesztésében. A rekonstrukciót követően az ingatlan nagyobb kulturális konferenciák, rendezvények megtartására is alkalmassá válik.

A kastély története: Héder lovag feltehetően már a 12. század közepén várat építtetett magának, amely a tatárjárás idején pusztult el. A XVI. század elején Héderváry István a középkori vártól nem messze egy többszintes reneszánsz várkastélyt építtetett, amely a mai kastély elődje volt.

1755-ben Viczay Mihály megbízásából került sor a kastély barokk kiépítésére, bővítették a várat, feltöltötték a várárkot, a négyszögletű udvar köré újabb traktusokat emeltek, sarkaikra négyszögű tornyokat illesztettek. 15 ezer kötetes könyvtárat és több tízezer darabos éremgyűjtemény is helyet kapott itt. Az éremgyűjteményt fia, Viczay Mihály továbbfejlesztette, és az európai tudományosság élvonalába tartozó tudósokkal katalogizáltatta, majd a katalógusokat meg is jelentette. Gyűjtött még festményeket, műtárgyakat (szobrokat, gemmákat, antik vázákat, késő antik és középkori, elefántcsontból faragott tárgyakat). Híres angolkertet is kialakíttatott a kastély körül, mely az angol Bernhard Petri személyes irányítása mellett jött létre, aki egzotikus fákat is telepített ide, például kínai páfrányfenyőt és amerikai tulipánfát.

Viczay Mihály halála után gyűjteményei nagy részét elárverezték. Korán meghalt két fiúgyermeke után, egy leány örököse maradt, aki feleségül ment belasi gróf Khuen Antalhoz, ezzel Hédervár is a Khuen-családra szállt. Unokáik közül Khuen-Héderváry Károly 1906 és 1907 között, Möller István építész tervei alapján építtette át a kastélyt. Ekkor készült el a reprezentatív nagyterem, a vadászterem és a szalonok sora. A barokk homlokzaton két szfinx által őrzött kapu nyílik.

Az 1945-ös földreformmal megfosztották a hédervári grófokat javaiktól, ekkor egyébként maguk már nem gazdálkodtak. 1947-re megszervezték a kastélyban a népi kollégiumot, ahol a környező falvakban és majorságokban lakó gyermekek végezhették el az általános iskolát. 1983-tól a már említett alkotóházként működött.

Forrás: MTI, Wikipédia

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.