Luther fellépése átalakította Európa korabeli vallási térképét, megújította a hit világát. Téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását.

A reformáció emléknapját kezdetben Luther születésnapján, november 10-én ünnepelték, illetve halála napján emlékeztek meg a katolikus egyháztól való elszakadásra. 1667-ben a II. János György szász választófejedelem vezette szászországi evangélikus egyházi főtanács rendelte el, hogy október 31-ét megünnepeljék.

Luther tanításának lényege, hogy egyedül Isten kegyelméből és egyedül a hit által jutunk üdvösségre. Tanításának forrásául kizárólag a Szentírást ismerte el, tagadva az egyházi hagyomány Bibliával megegyező értékét. Az egyedül Krisztus elv azt jelenti, hogy kizárólag Krisztus a közvetítő Isten és az ember között, és így senki máson keresztül nem lehetséges a megváltás. Az egyedül Istené a dicsőség elv alapján minden dicsőség csakis Istennek jár, mivel a megváltás kizárólag az Ő akarata és tette által ment végbe. Csupán két szentséget (keresztség, úrvacsora) tartott meg a hétből.

Luthert végül a pápa kiátkozta és kiközösítette. Ezt követően III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította német nyelvre az Újszövetséget. Az általa átültetett Luther-Biblia (németül Lutherbibel) a német nyelvterületen ma is az egyik legfontosabb Biblia-fordítás.

Számára nagyon fontos volt a zene, az egyházi ének, amit Isten egyik legszebb és legcsodálatosabb adományának tartott. Luther 37 (egyes források szerint 38) énekszöveget írt németül, többek között nevéhez fűződik az „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű is, amely az evangélikus egyház himnusza.

A reformáció napja hivatalos állami ünnep Szlovéniában, Németország egyes szövetségi államaiban. Svájcban és egyes német tartományokban a protestáns egyházak az október 31-dike utáni vasárnapon ünneplik.

Magyarországon már 1517 előtt is sokan követelték az egyház megreformálását „fejében és tagjaiban”. A 16. század közepére a lutheri tanok a német lakosság közvetítésével hazánkban is elterjedtek, ahol kezdetben főleg a városi polgárság bizonyult fogékonynak a mozgalomra. A szászok, a magyarok és a szlovákok egyaránt megszervezték a Luther Márton tanításain alapuló lutheránus (evangélikus) egyházaikat. A magyar reformációt Dévai Bíró Mátyás munkássága indította el.

A képen 16. századi röplap látható Luther téziseiről.

Nagy Mária

Forrás: Wikipédia, tortenelemportal.hu

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.