A 200 évvel ezelőtt született Magyar László földrajzi felfedező munkássága távoli országokat és népeket kötött össze Magyarországgal. Temperamentuma nyughatatlan kalandvágyban nyilvánult meg. Ha elegendő pénze lett volna, akkor hazánk legeredményesebb felfedezőjeként tarthatnánk számon. Olyan helyeket keresett fel, ahova még európai ember nem tette be a lábát. Nagyon jelentősek voltak néprajzi és földrajzi megfigyelései.

Bronzérmes lett a magyar rejtvényfejtő-válogatott a prágai világbajnokságon november 10-én; valamint második helyezett lett Fehér Ádám és Kassai Benjámin artista kínairúd számával a Daidogei World Cup elnevezésű Japán utcafesztiválon, amelyet a napokban rendeztek meg Shizuokában. Illetve 2. helyezést ért el a Coin Constellation elnevezésű nemzetközi versenyen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) emlékérme.

November 9-én, a Városi Egyetemi Csarnokban került sor a hagyományos, immár 19. alkalommal megrendezett pályaválasztási kiállításra, ami egyre népszerűbb. 14 évesen életre, vagy legalábbis hosszú évekre szóló döntést hozni nagyon nehéz. Sok általános iskolában nincs felkészült, piaci ismeretekkel rendelkező pályaválasztási felelős, aki személyre szóló segítséget tudna adni a tanulóknak.

November 10-én került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében a mosonmagyaróvári vár turisztikai célú fejlesztésének alapkőletételi ünnepségére, amely 1,3 milliárd forint európai uniós forrásból újul meg.

Fibulákról már néhányszor esett szó ebben a sorozatban, de ilyen levél alakú ruhacsattal még nem találkoztunk. Ráadásul díszítésének módjára is érdemes odafigyelni.

A Corvina könyvtár budai műhelye címmel november 5-én tárlat nyílt az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), amely új szempontból mutatja be Mátyás király legendás könyvgyűjteményét, és a Budán készült kódexek történetét járja körül.

Balassagyarmat, avagy egyszerűbben Gyarmat vára pedig úgy eltűnt, mintha sosem lett volna. Egy családi ház aljzatában lehet fellelni belőle a Bástya utca 1. szám alatt, pedig valaha négy szép olasz bástyája is volt.

Megpróbálták ellopni a történelem egyik legjelentősebb és legismertebb dokumentuma, a 800 éves brit Magna Carta kevés fennmaradt eredeti példányának egyikét a salisbury-i katedrálisból. A BBC beszámolója szerint október 25-én késő délután egy férfi betörte a történelmi dokumentumot őrző vitrin üvegfedelét, de rögtön megszólaltak a szirénák, és csak egy lyukat sikerült ütnie, a Magna Cartát nem tudta kivenni a tárlóból.

A Kárpát-medencei könyvtárosok találkozójának második hete – ugyan csak háromnapos volt – sem szűkölködött programokban. Az ösztöndíjasok az Országgyűlés és az Országgyűlési Könyvtár munkájának alaposabb megismerése mellett további patinás könyvtárakba látogattak el, köztük a Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárába vagy a kecskeméti Katona József Városi és Megyei Könyvtárba, és találkoztak a hazai könyvtáros szakma egyik legfontosabb szakemberével, Barátné dr. Hajdu Ágnessel is.

Nagy mennyiségű pénzérmét, fegyvereket, használati tárgyak maradványait tárták fel a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) régészei az érdi Duna-parton; a leletegyüttes egy 18. század közepén elsüllyedt hajóról kerülhetett a folyóba.

Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nesetril vezetésével hatéves kutatási program indulhat csaknem 10 millió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat – közölte az MTA.

Az Újasszír Birodalom egyik jelentős közigazgatási központját tárták fel az ELTE kutatói. A régészeti expedíció 2016-ban kezdte meg a feltárásokat az iraki kurdisztáni Grd-i Tle településdombján, amely legalább az i.e. 7. évezredtől a 19. századig szinte folyamatosan lakott volt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 10 ezer forint címletű ezüst és 2 ezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a Hadtörténeti Intézet és Múzeum által rendezett Az Osztrák-Magyar Monarchia katonai összeomlása és annak következményei című nemzetközi tudományos konferencia keretében.

A megtrágyázott földet pedig illett minél hamarabb megszántani. Már csak azért is, mert az őszi esőktől és a kijuttatott tápanyagtól egészen látványos növekedésnek indultak a mindenféle gazok. No és a felázott földre nem lehetett ráengedni az ekét, mert az sárdagasztás lett volna.

A végső tesztek vannak már csak hátra, ezt követően még az idén elindulhat az európai diákműhold, rajta magyar műszerekkel és berendezésekkel – közölte az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrdozimetriai Kutatócsoportja. (A kép csak illusztráció.)

Lezajlott az első tartalmas hét a „Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése ösztöndíjprogramban. Az ösztöndíjasok a nemzeti könyvtár és más fontos szak- és közkönyvtárak mellett számos szakmai előadást tartottak és hallgattak. A részletekről szóló aktuális beszámoló az elmúlt napok eseményeit foglalja össze.

„Nem érdekel, mások mit gondolnak arról, amit csinálok, de nagyon is érdekel, hogy én mit gondolok arról, amit csinálok!” Theodore Roosevelt 160 évvel ezelőtt, 1858. október 27-én született New Yorkban, egy jómódú család második gyermekeként. Felmenői apai ágon hollandok, anyai ágon írek, skótok és hugenották voltak. Gyermekkori asztmája miatt sokat betegeskedett, ezért felnőttként megkülönböztetett figyelmet fordított egészsége megőrzésére és fizikai állóképessége javítására.

Szanda várát pedig Hubiár aga, pontosabban Tinódi Lantos Sebestyén tette ismertté, aki sok más mellett megénekelte a török várkapitány és a hollókői parancsnok, Kapitán György viadalát is.

Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett – Brodarics István krónikájában Földvár néven említett – település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei.

Az amerikai függetlenségi háború kezdetén úgy tűnt, a britek hamar lerendezik a felkelést, ám a háború elhúzódása egyértelműen az amerikaiaknak kedvezett. 1778-tól koalíció alakult Nagy-Britannia ellen, melynek tagjai Franciaország, Spanyolország, Hollandia voltak. Bár a britek a tengeren összességében sikereket értek el, egyes gyarmatokon határozottan kicsúszott lábuk alól a kezdeményezés. A spanyolok 1781 tavaszán Louisianában és Nyugat-Floridában arattak jelentős sikereket, míg a közös francia-spanyol flotta a Karib-tengeren foglalt el brit gyarmatokat. A háború azonban elsősorban mégiscsak a tizenhárom gyarmat területén dőlt el.

A kukoricatöréssel, no és a takarmányrépák beszállításával jórészt véget is ért a betakarítás, az éves, sokszor megfeszített munka gyümölcse beérett, de természetesen ezzel nem állhatott le a parasztgazdaság. Mert gondolni kellett a jövőre is.

Legelőször volt a kés, aztán rögtön jött a kanál, végül pedig megérkezett a villa is. Már ha az evőeszközök kultúrtörténetét nézzük. Mégpedig egy olyan csontnyelű, négyágú villa segítségével, amit a túrkevei Finta Múzeum munkatársai digitalizáltak be 3D-ben.

Több mint 2,7 millióan tekintették meg Kínában a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Sisi és Magyarország - A magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században című kiállítását, amely négy nagyvárosban három-három hónapig volt látható.

Ónod vára pedig a mocsaras területből kiemelkedő hordalékkupacra épült, mégpedig egy templom épületének felhasználásával. Kalandos története folyamán viszont sohasem lett a töröké, ami ritkaságszámba megy ezen a vidéken.

40 évvel ezelőtt történt Rómában, 1978. október 16-án. Ezen a napon szállt fel a fehér füst a Vatikánban a Sixtus-kápolnából, ami azt jelentette, hogy megválasztották a katolikus egyház 264. pápáját, aki aztán 1978 és 2005 között állt a katolikus egyház élén. Szent Péter és IX. Piusz után ő volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa. A Karol Wojtyłából lett II. János Pál a történelem egyik legismertebb és legkedveltebb egyházfője, és talán a legismertebb lengyel a világon. Négyszázötvenöt éve – 1523 óta – ő az első nem olasz és az első szláv pápa!

A kukorica, törökbúza vagy málé emberi és állati eledelként is egyre nagyobb szerepet kapott, ahogy megjelent Európában. Így aztán folyamatosan növekedtek azok a földterületek, amiken ezt a növényt termelték a nagybirtokok, de a kisgazdaságok is.

A kávézás kultúrtörténetéről valóban sokat lehet olvasni, nyomon követhetjük e szokás eredetét és elterjedését, de arról, hogy a nagyanyáink által használt kézi kávédarálót ki és mikor rakta össze, keveset tudunk. Most egy ilyen „klasszikus” darabot járunk körbe a Finta Múzeum munkatársainak a jóvoltából.

A gyengekezű „Hitvalló” Edward 1066. január 5-i halálával az angolszász Anglia nehéz jövő elé nézett. Ugyan gyorsan megkoronázták Edward sógorát, s egyben a legerősebb északi grófot, Harold Godwinsont (II. Harold néven), ám két komoly rivális is aspirált a trónra. III. Harald – akit Hardradának, azaz keménykezűnek neveztek – norvég király magát Dánia és Anglia királyának deklarálva hadat gyűjtött Harold megtámadására.

Október 6-án a budapesti Magyar Szentek templomában ünnepi szentmisében adott hálát Spányi Antal püspök, a Katolikus Karitász elnöke, az egyházmegyei karitászigazgatók és mintegy 200 önkéntes és vendég azokért, akik önzetlenül segítik a rászorulókat. A díjat 2018-ban a Győri Egyházmegyéből Lőrinczné Harcsa Julianna Gizella (Sopron, Szent Imre-templom) és Oroz Veronika (Nagybajcs) vehette át.

Buják hajdanán nemcsak a viseletéről volt híres, hanem a váráról is. Még Evlia Cselebi is megemlékezett róla olvasmányos útirajzában. És az is érdekes, hogy a bujáki várat nem Lipót, hanem a török robbantotta fel még 1666-ban.