Hogy mikor jelent meg az első bicikli és biciklista falun, azt nehéz lenne megmondani. De a maihoz hasonlatos kerékpár nagy valószínűséggel csak a 19. század legvégén tűnhetett fel. Előtte persze ott voltak a ma már viccesnek tűnő velocipédek, meg a lábbal lökdösött egyszerű szerkezetek is. Olyanok, mint amilyenekkel a kis lurkók száguldoznak manapság a járdákon nagy ügyességgel.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük, gondoskodnak a tudás őrzéséről, és közösségi térként is funkcionálnak. Lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények, közös bennük, hogy a könyveket szerető emberek otthon érezhetik a falaik között magukat. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be, elsőként a mexikói Biblioteca Palafoxianát.

Szklabinya várába, pontosabban annak romjaihoz pedig azért is kell egyszer elmenni, mert itt született Révay Péter uram, aki báróból gróffá lett, de nem ez a fontos, hanem az, hogy ő volt a Pozsonyba kerülő Szent Korona őre. És tanulmányt is írt nemzeti ereklyénkről.

Szent-Györgyi Albert magyar orvos, biokémikus és kutató, a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja, valamint a róla elnevezett díj névadója. A C-vitamin felfedezéséért 1937-ben Nobel-díjat kapott. Ő az első – és máig egyetlen – magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta az elismerést. Először a szegedi paprikából vonta ki a fontos vitamint, 1941. június 13-án jegyeztette be találmányát.

Hogy mi is volt az első, önerejéből mozgó gépezet, amelyre a magyar falvak lakói is rácsodálkozhattak, arra nem is olyan egyszerű válaszolni. De talán a 19. században megjelent, és a nagybirtokokon lassan elterjedt gőzekék környékén kell keresnünk a kérdésre a választ.

Sóskúti, tatai és győri csapatok álltak a dobogóra a FIRST LEGO League robotépítő verseny nemzeti döntőjén. A magyar diákok eredményeit látva a nemzetközi verseny szervezői további két – egy budapesti és egy debreceni – helyezettet is meghívtak a következő megmérettetésre, a görögországi világversenyre. A Telenor HiperSuli „Áttörés” díját egy budapesti csapat, az Első Óbudai Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola diákjai kapták.

A sárkányhajókkal kalandozó, harcos vikingek kora 793. június 8-án a lindisfarne-i kolostor kirablásával vette kezdetét, és nagyjából a 11. század végéig tartott, amikorra az Európa különböző részein letelepedett harcosok – sokszor a kereszténység felvételével – beilleszkedtek.

Sátoraljaújhely várát pedig a városka fölé magasodó 334 méteres Sátorhegyen, annak is a keleti, Várhegynek nevezett nyúlványán kell keresnünk. De alapos munkára lesz szükségünk, mert nem sok minden maradt belőle.

„Dönci valóban legenda volt, csak Ő ezt sose akarta elhinni…” Június 2-án nyílt meg a győri Triangulum Galériában (Gutenberg tér 2.) Szük Ödön 80 címmel az egykori legendás fotóriporter emlékkiállítása, amely július 4-ig látogatható.

Június 28-án átadták Tatabányán az újjáépített és kibővített József Attila Megyei és Városi Könyvtárat, a Modern városok programban elvégzett beruházás összege megközelítette a három milliárd forintot.

A háborús győzelem rendszerint a kitartás, a bátorság és a hősiesség diadala, megéneklésre méltó. Néha viszont egyszerű és szimpla árulás. Antiókhia ostroma utóbbira példa.

Műemlékkönyvtáraknak tekintjük azokat a művelődéstörténeti jelentőségű könyvgyűjteményeket, melyeket eredeti helyükön őriztek meg eredeti csoportosításban. Egyrészt múzeumi látványosságok, másrészt tudományos célokra közzétett dokumentumok. Hazánkban mindössze 5 maradt fenn, ezek közül az egyik a miskolci Selmeci Műemlékkönyvtár.

Egyesek lelkesedtek, mások szégyenkeztek. A múlt század harmincas éveiben a short-nadrág premierjén, a könnyű és praktikus strand és szabadidős viselet nem aratott egyértelmű sikert a hölgykörökben. Bár az első világháború után jóval kényelmesebb lett a női divat, például eltűnt a fűző és rövidült a szoknya, de a short-nadrág csak lassan kezdte áttörni a divat határait.

Tudományos kiadványok, konferenciák, új Benyovszky-szobrok, a Magyar Posta által kiadott emlékbélyeg (a képen) és egy Benyovszkyról írt musical bemutatója is szerepel a Benyovszky Móric születésének 280. és halálának 235. évfordulója alkalmából rendezett Benyovszky-emlékév programjában.

Tokaj várának históriáját tehát ott hagytuk abba, hogy megvétele után Ferdinánd is meglátja benne a lehetőséget, és odaküldi itáliai hadmérnökeit. Azok pedig modern várat építenének a lakótorony köré szerveződő, korszerűtlen erősségből.

Japán-lázban égett Európa a múlt század fordulóján. A japonizmus irányzata nemcsak a művészet különböző ágaira, hanem a mindennapi divatra is hatással volt. Az évtized leghíresebb tervezője, Paul Poiret elsőként használta fel a „rejtélyes kelet” vonalait. A-vonalú, lámpaernyő-formára emlékeztető tunikájával, bő szabású, „hárembugyogó-szerű” nadrágjával a modern divat alapjait rajzolta meg.

Műemlékkönyvtáraknak tekintjük azokat a művelődéstörténeti jelentőségű könyvgyűjteményeket, melyeket eredeti helyükön őriztek meg eredeti csoportosításban. Egyrészt múzeumi látványosságok, másrészt tudományos célokra közzétett dokumentumok. Hazánkban mindössze 5 maradt fenn, s ezek közül az egyik a Gyöngyösi Ferences Könyvtár.

2021. május 18-án, a Múzeumi Világnapon a Püspöki Udvarbíróház – Borsos Miklós állandó kiállítás épületének (Apor Vilmos püspök tere 2.) udvarán került sor a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum tárlatának megnyitására, mely Győr várának rajzolatja – Válogatás a múzeum 16-19. századi városlátképeiből címet kapta.

Hogy Tokaj ma már nem létező várát miért kerültük el a ez idáig, azt nem is tudom. Pedig nagyon fontos erősség volt ez a Habsburgok bírta Királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség zűrös határán, ahol mindig történt valami.

A női táska fogalom, nem csak divatkiegészítő! Túlélő felszerelés, feneketlen hordó, kincsesbánya, ikon, misztérium, fegyverarzenál, amely mindig és mindenre nyújt megoldást. Talán helyesebb is lenne azt kérdezni: MI NINCS EGY NŐI TÁSKÁBAN? Kotorjunk hát bele!

A két háború közötti vidéki Magyarország közlekedésének szereplője, eszköze volt az automobil is. Ami olyan ritka volt még, mint a fehér holló, és csodájára jártak, ha az alispán, vagy éppen valami járási, megyei uraság bepöfögött vele a szekerek, lovaskocsik uralta faluba.

1911. május 16-án született Gács Rezső (Gross Rezső), művésznevén Rodolfo, a mindig elegáns, szmokingos bűvész, akinek címben szereplő mondata szállóigévé lett. Mutatványai, az ujj levágása, zsilettpenge evés, a nyakkendő és más személyes tárgyak ellopása, majd visszaadása többször is mára legendássá vált. Soha nem ment el hazulról egy pakli kártya és hat gyűszű nélkül. A világhírtől pedig csupán az választotta el, hogy nem szeretett utazni.

A FIRST LEGO League diákoknak szóló robotépítő verseny harmadik regionális döntőjében sóskúti és győri csapatok arattak sikert. A résztvevők biztonsága érdekében online rendezett versenyen a győri csapatot felkészítő pedagógus a diákok sikere mellett a „Legjobb edző” díját is besöpörte. Irány a nemzeti döntő!

Május 12. az ápolók nemzetközi napja és az ápolónők világnapja, annak emlékére, hogy 1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale, aki a szakmát alapjaiban formálta át, hivatássá tette.

Kárpátaljáról visszatérvén a mostani Magyarországra, mindenekelőtt álljunk csak meg a dédesi várnál. A Mályinka feletti hegytetőre, a Bán-patak fölé rakott erődítést két oldalról szinte függőleges sziklafalak védik, de persze nincs elfoglalhatatlan vár, ez sem volt az.

Angliában a 20. században 57 éven keresztül konzervatív miniszterelnökök álltak az ország élén, köztük olyanok, mint Winston Churchill és Margaret Thatcher. Előbbit 1940. május 10-én nevezték ki először (kétszer volt hivatalban), aki bevallotta, hogy egész életében erre várt, híres bemutatkozó beszédében pedig nem ígért mást a britek számára, csak „vért, erőfeszítést, könnyeket és verítéket”.

2021-ben született kereken 100 éve dr. Blazovich Ágoston Ferenc bencés szerzetes, rektorhelyettes, aki „műveiben a kereszténység eszményei mellett a kisebbséget sorsának küzdelmeiben örökíti meg.” (Bencsics Miklós)

A negyvenes évekre a könnyed, derűs vígjátékok eltűntek. A habos-fodros estélyik, a könnyű selyemruhák korszaka véget ért. A kora tavaszi égbolton nemcsak a felhők gyülekeztek, hanem a háború szele is közeledett. A divatújságírók mégsem adták meg magukat, ám a párizsi újdonságok mellett a kényelmes, praktikus és szükségszerű divatra is felhívták az olvasóik figyelmét.

1429. május 8-án Jeanne d’Arc seregei felszabadították Orléans városát, és ezzel fordulat következett be az addig nagyrészt angol fölénnyel zajló százéves háborúban (1337–1453).

A II. József által szétkergetett soproni konvent legrégibb kódexei tehát töredékek formájában maradtak fenn, és ma a Soproni Levéltár kéziratainak kötéstábláin láthatók. Egy XV. század eleji Antiphonale kódexből tizennégy lapot azonosított Szendrei Janka, négy folio töredéket egy Gradualéból, egy Psalteriumból két lapot, egy másik Gradualéból hármat. Valamennyi könyv a kolostor XV. századi könyvkultúrájának emléke, s alighanem a tridenti zsinat liturgikus rendelkezései miatt lett a pergamenekből könyvkötő anyag.