Ősi eredetű, de modern életünket is átható egyetemes szimbólumokat bemutató sorozatunkban most a szellemet és az anyagot összekapcsoló, az öröklét elérésének titkát rejtő lótuszt ismerhetjük meg kicsit közelebbről. A keleti kultúrák egyik legfontosabb szimbólumáról van szó, amely szorosan kapcsolódik az ember fejlődési útjához.

A meseterápia egy mély, finom módszer, amely segít a pároknak minőségi időt eltölteni együtt, és bekerülni egy közös „mezőbe”, amit a mesék világa jelent. Ezek a réges-régi történetek ismerik azt az utat, amivel eljuthatunk egy stabil, boldog kapcsolathoz. A győri Házasság hete kapcsán beszélgettünk Mátai Enikő Adrienn meseterapeutával erről a szimbolikus ösvényről és motívumairól, illetve a megértési és megélési folyamatot segítő művészetterápiáról.

A Házasság hete olyan széles körű összefogásra törekszik, amely gyakorlati példamutatással, tudományos kutatások eredményeivel, erkölcsi érvekkel támasztja alá a házasság örökkévaló értékét, és nyíltan beszél a mindennapok valóságáról, annak örömeiről és feszültségeiről. A győri rendezvény kapcsán az egyik előadóval, dr. Horváth Sándor Domonkos családi mediátorral beszélgettünk többek között mintázatokról, krízisekről és a mediátor szerepéről.

Brazília a Föld ötödik legnagyobb és hetedik legnépesebb országa. Több mint 200 millió lakosának 98%-a portugálul beszél. Pedig akár máshogy is történhetett volna, beszélhetnének például hollandul is…

Melyek a párkapcsolati nehézségeink legfontosabb gyökerei? Hogyan erősíthetjük meg házasságunkat? Bár minden ember és minden pár egyedi történettel rendelkezik, de sok a rokon vonás. Jó tudni, hogy kaphatunk segítséget, ha elakadtunk. A győri Házasság hete rendezvénysorozat kapcsán elsőként Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeutával beszélgettünk.

Friss vizű patakokkal szeldelt, páratlan szépségű tolnai lankák helyszínén bújik meg Ozora. A dombok között egy mesterségesen emeltetett magaslatra építtette várkastélyát Ozorai Pipo. A szemerkélő eső, borús idő ellenére is azonnal kellemesen érzi magát itt az ember. A mediterrán hangulat, a Magyarországon sajnos csak nyomokban megtalálható reneszánsz rendkívül otthonos, és ez adja meg a kívülről puritán, szabályos négyzet alaprajzú kastély különös értékét, amely már hajdan is kitűnt a magyar várak közül.

Útmutatót adott ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a digitális szülői felügyelet beállításához a biztonságos internet napja alkalmából. Az online térben a veszélyeket egyre nehezebb elkerülni, a megfelelő szabályok kialakításával azonban sokat tehetnek a szülők azért, hogy gyermekeik önállóan is biztonságosan éljenek a digitális világ nyújtotta lehetőségekkel.

„Tiszta környezetben, világos gondolatok” – ez a mottója a tokiói születésű Marie Kondo-nak, aki gyerekkorától a rend szerelmese. Milliós rajongótáborának titka, hogy „túllát a falakon”, és olyan utat formál a rendrakásból, amely követőinek teljes életszemléletére pozitív hatással van. A világsikerű KonMari módszer, ha nem is mindenki számára tökéletes, de több pontja megfontolásra érdemes.

Átadták a zirci Ciszterci Műemlékkönyvtár eredeti állapotban helyreállított kis galériáját. A január 31-i ünnepségen bejelentették, hogy Borsa Gedeon könyvtáros, irodalomtörténész 1500 kötetes hagyatéka a könyvtár tulajdonába kerül, valamint megemlékeztek arról is, hogy hetven esztendeje látja el az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a műemlékkönyvtár felügyeletét.

Farsang idején újra előkerülnek az álarcok, megelevenedik az ősi és felszabadító játék, hogy egy kis időre egy másik lény bőrébe bújjunk. Elrejtőzünk, más színeket és formákat öltünk, mint a hétköznapi, megszokott személyiségünk. A maszk mögött akár olyat is megtapasztalhatunk, ami változást hoz az életünkbe. Ebből a szempontból érdemes megkülönböztetnünk az álarcot – ami elfed – a hagyományos maszktól, ami képes feltárni a rejtett lelki tartalmakat és átlényegíteni viselőjét.

„Az egyén számára a legfontosabb a klímaváltozással szembeni védekezés területén a megfelelő alkalmazkodás” – hangzott el a kijelentés az MCC győri képzési központjának 2024-es első szakmai rendezvényén, melynek keretében Kovács Erikkel, az MCC Klímapolitikai Intézetének szenior kutatójával beszélgetett Kónya Máté egyetemi hallgató.

A hazai bibliofilek fejedelmének is nevezték gróf Apponyi Sándort, aki az egész életén át gyűjtött könyvtárának felajánlásával írta be nevét a hazai kultúra nagy mecénásainak sorába. Ám ennél sokkal többet adott a magyar nemzetnek, ráadásul egy tragikus történelmi pillanatban, nem véletlenül iktatta törvénybe érdemeit még életében gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter.

Sorozatunkban korábban talán sosem látott, hallott, elfeledett főúri épületek, emlékek, történetek nyomába eredek. Az utóbbi évek kastélyfelújítási programjaiban újjászülető épített örökség és ami mögötte van joggal számíthat az érdeklődő közönség figyelmére. Ezúttal a Balaton és a főváros között, a Mezőföld szélén a dégi Festetics-kastély értékeinek felfedezésére indultam.

Új sorozatunkban ősi eredetű, de modern életünket is átható, egyetemes szimbólumokkal ismerkedhetünk meg. Erőt hordoznak és komplex üzenetet közvetítenek, amelyet akkor bonthatunk ki, ha megtanuljuk a jelentésüket. Megismerve a szimbólumok világát, tudatosabban szűrhetjük a felénk érkező hatásokat, mélyebben megérthetjük a művészi alkotásokat, és megélhetjük saját lelki dimenziónkat, amely maga is ezen a különleges, mára szinte elfeledett nyelven beszél.

Kiállítással, vetítésekkel, kiadvánnyal és diafilm-emlékcsomaggal ünnepli egész évben alapításának 70. évfordulóját a Diafilmgyártó Kft.

Január 13-án minden a matricák körül forog az Amerikai Egyesült Államokban, ugyanis 2016 óta ezt a napot az öntapadós kis papír/műanyagszeletkéknek szentelik – a legáltalánosabbtól kezdve az egyedi nyomtatásúakon és limitált megjelenésűeken át egészen a gyűjtésükig és a különböző kifejezési szándékú ragasztgatásukig.

Az idei Újév, amely egyébként az egyik legfontosabb ünnep Japánban, súlyos természeti csapásokkal indult. Ezért módosult a tervezett témám, és a háromnapos fesztivál helyett most a szigetország gyászhoz kapcsolódó különleges hagyományaival ismerkedhetünk meg, amelyek új támogató nézőpontokkal és esztétikával gazdagíthatják e tabuhoz fűződő viszonyunkat.

Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án alakult meg a Magyar Madártani Egyesület (MME). Fél évszázad alatt a kétszáz alapítóból tízezer tagot és negyvenezer támogatót számláló szervezet fejlődött ki, ezzel Európa keleti részének legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé vált – közölte az MME az MTI-vel.

Felvette az üvegművességet az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára az ENSZ-szervezet Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága a botswanai Kasane-ben zajló ülésszakán.

A szilveszter a kötelező bulik, a petárdázás körüli társadalmi vita, a babonák és a túlzott alkoholfogyasztás ideje. A nap, amikor egyenesen kötelező éjfélig fennmaradni, és 23:59-kor vigyázban állni, majd elkezdeni a visszaszámolást. De honnan jött ez a hagyomány?

A nevetés, ha jóízű, feloldja az év végére felgyülemlett feszültséget. Az igazán jó viccek nemcsak lazítanak, de az igazsághoz is közelebb visznek, ezért nemcsak egészségügyi, hanem etikai jelentőségük is van. Aki pedig tud önmagán nevetni, az nyitott a változásra, fejlődésre.

120 éve, 1903. december 28-án, Budapesten született egy rendkívüli elme, Neumann János, az informatikai forradalom elindítója, aki minden túlzás nélkül gyorsabban számolt fejben, mint a saját számítógépe. Bár a korai gépek még jóval kezdetlegesebbek voltak a maiaknál, Neumannt akkor sem túlzás zseninek nevezni. A 20. század egyik legnagyobb matematikusa volt, maradandót alkotott a számítástechnika, a fizika, a közgazdaságtan, a kvantummechanika, az atomenergia felhasználása, a meteorológia és az automataelmélet terén is.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a Stuttgarti Városi Könyvtárat.

Mert a karácsony, a születés szent ünnepe akkor is eljön, ha dörögnek a fegyverek. Így volt ez a Nagy Háború idején, vagy a második világégéskor. És így lesz ez most is, mikor a szomszédunkban dúl a háború. Háborús karácsony lesz hát a 2023-as ünnep (is), még ha nem is itt dörögnek a fegyverek.

December huszonnegyedike, szenteste szigorúan véve nem ünnepnapja a karácsonynak, mégis kiemelt figyelem övezi szerte a világon. Az év legszentebb két napjának előestéjét, amolyan „nulladik napját” ugyanis érdekesebbnél különösebb hagyományok, szokások övezik országról országra.

Melyik a legnépszerűbb? Miért kapta a „szalon” elnevezést? Honnan ered ez a karácsonyi édesség? Hogy került fel a karácsonyfára? Valóban hungarikum-e? Megannyi kérdés, melyeken elmélázhatunk „a lelassulás idején”, mert nemcsak a konyha tájékán érdemes körülnézni, hanem egy-egy érdekes, ide kötődő történetben is. Göngyölítsük fel az ikonikus karácsonyi csemege történetét!

Ha választhatnánk egy ajándékutazást, melyik országba mennénk szívesen? Bizonyára lennénk páran, akiknek Japán jutna először az eszébe. A szigetország sok szempontból eltér Európától, és nem kevés dologban akár követésre is érdemes. Sorozatunkban ezekből a hagyományokból, érdekes specialitásokból nyújtunk ízelítőt. Az első rész rendhagyó módon nem egy helyi tradíciót mutat be, hanem egy japán módra adaptált európai ünnepet, a közeledő karácsonyt. Az írásból az is kiderül, hogy vajon miért „kötelező” náluk a randi december 24-én?

Az MCC győri képzési központja 2023. december 4-én tartotta az idei 50. szakmai rendezvényét: Lubics Szilvia hosszútávfutó, ultramaratonista, a Spartathlon többszörös győztese beszélt saját életéről, sportkarrierjéről, illetve bepillantást engedett az ultrafutás különös világába.

Az osztrák örökösödési háború (1740-1748) olyan volt, mint az orosz matrjoska baba: ha kicsit megvizsgálja az ember és belenéz, feltűnik benne több kisebb baba is.

Vajon mit adhat az égi jelenségek megértéséhez a filozófia és a művészet? Erre a kérdésre keressük a választ a világegyetem rejtélyeit kutató cikkünk második részében. Vajon mit fedezhetünk fel, ha befelé és felfelé fordítjuk a tekintetünket? Találunk-e kapcsolódást a kozmosz és belső univerzumunk között? Mit jelent a végtelen, amely a költők számára olyan otthonos?