A karácsonyi időszak közeledtével egyre gyakrabban használják ünnepi kiegészítőkként a diótörő bábukat. Sokan Csajkovszkij híres balettjához kötik elterjedésük okát, de a történetük ennél sokkal színesebb.

A karácsony úgy szép, ha meghitt, mértéktartó, csendes, bensőségteljes. Vagy éppen ellenkezőleg? Nos, aki szemkápráztató pompára, túlzott hivalkodásra, sőt mi több, mértéktelen giccsre vágyik, sétáljon egyet decemberben New York Brooklyn kerületének Dyker Heights nevű negyedében, és olyan látványban lesz része, amely jócskán elhalványítja legszentebb ünnepünk lényegét: ötutcányi csillogó-villogó dekoráció üzeni világgá a dekadencia győzelmét.

Advent közeledtével a budapesti Belváros csillogó kirakatai csábították vásárlásra a sétálókat. A Váci utca, a Kristóf tér, a Kossuth Lajos utca üzleteiben csilingelt a csengő, ahogy belépett a vevő. Anyukák és apukák tanakodtak a játékboltban, munkából igyekvő gépírókisasszony álldogált a meleg bundákat, puha szőrméket kínáló szűcsbolt kirakatánál, tanácstalan fiatalasszony nézelődött az úri divatot hirdető kereskedés előtt.

Száz éve indította első karácsonyi reklámkampányát a Coca-Cola, azóta a Télapó figurája és kivilágított kamionja is legendássá vált. De hogyan kezdődött az egész? Tudtad például, hogy nem mindig volt a Télapónak piros kabátja, és annyira jó kedélye sem, mint amilyennek most ismerjük? És azt, hogy mi köze van George Lucas-nak a karácsonyi karavánhoz? Olyan érdekességeket gyűjtöttünk a kerek évfordulóra, amiket még biztosan nem hallottál a Coca-Cola Télapóról korábban!

1903. december 17-én, Észak-Karolinában levegőbe emelkedett a történelem első repülőgépe (a képen), a Wright Flyer, amelyet egy amerikai testvérpárnak köszönhetünk: Wilbur és Orville Wright építette, melyet egy bicikliműhelyben készített motor hajtott. Több évig kísérleteztek kitartóan, mire sikerrel jártak – mindössze 12 másodpercre volt szükségük, hogy örökre megváltoztassák a világot. Új korszakot nyitottak az emberiség történetében, a repülőgépek gyártása több mint 100 év után is az általuk felismert alapelvek szerint zajlik.

A széles körben elterjedt, sokszorosított képeslapok a postai levelezőlapokból alakultak ki. A világ első postai levelezőlapját az osztrák-magyar postaigazgatóság adta ki 1869. október 1-jén.

Miközben az 1500-as évek végén Magyarország területe hadszíntérré vált két nagyhatalom (a Habsburgok és az Oszmánok) háborújában, az eurázsiai kontinens másik végében hasonlóan nagyszabású küzdelem zajlott Korea területén.

1944. december 15-én Adolf Eichmann (a képen) német SS-Sturmbannführer utasítására elindították Budapestről a Magyar Nemzeti Bankban tárolt értékeket szállító „Aranyvonatot”. Kalandos úton jutott ki Ausztriába, majd 1945. május 16-án a Salzburgtól mintegy 100 kilométerre délre található Tauern vasúti alagútban fedezték fel, majd végül az amerikai katonai igazgatás pénzügyi osztályának ellenőrzése alá került.

533. december 15-én (pontosabban akörül) Belizár kelet-római hadvezér döntő vereséget mért az utolsó vandál királyra, Gelimerre Tricamarumnál, s ezzel megsemmisült a mintegy 100 évig fennálló Vandál Királyság Afrika földjén. De hogy került a csizma az asztalra ‒ hogyan került egy germán nép a mai Tunézia területére?

Aztán a leginkább a Felvidékre koncentráló vártúránkba változatosságot csempészve most a Fejér megyei Csókakőre utazunk, hogy körbejárjuk a megye egyetlen megmaradt és jórészt újjá is épített középkori erődítményét.

A Gergely-naptár 1587-es magyarországi bevezetése előtt december 13-ra esett a téli napforduló, azaz a Fény születésének ünnepe, egyben az év leghosszabb éjszakája, amikor a szellemek és más túlvilági lények megjelenhettek az emberek között. Így Luca-napjához rengeteg hagyomány, ősi népszokás kapcsolódik. (Az új naptár szerint a téli napforduló december 21-re, időnként 22-re esik.)

1408. december 12-én alapította meg Luxemburgi Zsigmond magyar király a Sárkány Lovagrendet (tulajdonképpen Sárkány Társaság, latinul Societas Draconistrarum) valószínűleg második feleségével, Cillei Borbálával kötött házassága alkalmával uralkodói tekintélye érdekében, hogy szövetkezzék leghatalmasabb alattvalóival.

A közmondások valóságtartalma megkérdőjelezhetetlen, mégis azt gondolom, hogy minden éremgyűjtő örömtáncot lejtene, ha a kollekciójába bekerülne egy darab 1644-ből származó svéd 10 daláros (talléros)! Ez a pénzfajta ugyanis a világ legnagyobb vert fémpénze. A fotó egy ilyen muzeális darabot ábrázol. Miért és hogyan született ez a gigantikus pénzérme?

Az 1454-ben alapított Biblioteca Malatestiana (Cesena) után Európában másodikként jött létre nyilvános könyvtár 1609. december 8-án, amikor Milánóban a Biblioteca Ambrosiana megnyitotta kapuit az olvasók előtt.

1941. december 8-án Japán megkezdte invázióját az akkor brit kézen lévő délkelet-ázsiai gyarmat, Malajzia ellen. De először is magyarázzunk meg egy különös dolgot. A december 8-án induló maláj hadjárat a december 7-i Pearl Harbor elleni támadás előtt kezdődött! Ennek a képtelenségnek roppant egyszerű oka van, mivel ez a két nap „ugyanaz” a nap!

Vinna vára alá pedig csónakon is meg lehet érkezni, hiszen a 325 méteres várhegy alatt méretes tavat talál az utazó. Maga a vár már Thököly fejedelem csillagának leáldozta óta rom, de természetesen, mint minden felvidéki várnak, ennek is megvan a maga legendája.

Szilézia ma ugyan lengyel tartomány, ám történelmének zömében németek lakták, és jelentős részében a német história részét képezi. A tartomány a középkor folyamán lengyel-német, majd cseh-német, végül osztrák-porosz viszályok tárgyát képezte, hiszen meglehetősen fejlett és gazdag terület volt, jelentős városokkal.

Eltűnt a közbeszédből, a sajtóból, s talán már csak kevesen tudják, mit jelent a műevő szó, noha a jelenség hatásával mind a mai napig találkozunk.

Miután Napóleon 1802-ben Amiens-ben kiegyezett Nagy-Britanniával, rövid időre úgy tűnt, béke köszönt a 10 éve háborúban álló kontinensre. Ám nem tartott sokáig az idill. A két fél stratégiai és kereskedelmi érdekei antagonisztikus ellentétben álltak, így 1803 májusában ismét beállt a hadiállapot.

Mivel Magyarország a Nagy Háború előtt némileg iparosodott agrárország volt, itt minden a földhöz kötődött. A lakosság 62 százaléka élt belőle úgy, hogy közülük csak 40 százaléknak volt saját birtoka. Ezért is lett volna óriási jelentősége egy átgondolt földreformnak, földosztásnak.

Vitathatatlanul a világ egyik legnépszerűbb társasjátéka a Scrabble, melyet már nemcsak családi rendezvényeken és baráti körben játszanak az emberek, hanem erre a célra létrehozott klubokban is, sőt versenyeket is szerveznek. 1948-ban ezen a napon, december 1-jén szabadalmaztatták, ekkor kezdődhetett meg tömeges gyártása, s ekkor indult világ körüli hódító útjára.

A magyarországi Szépművészeti Múzeumot – amely Európa legjelentősebb gyűjteményei közé tartozik – Ferenc József király avatta fel 1906. december 1-jén, a nagyközönség előtt pedig december 5-én nyitották meg.

Az 1848-49-es szabadságharc leverését követően Európa keleti felére az orosz nagyhatalom túlsúlya nyomta rá a bélyegét. Ugyanakkor látszólagos hegemóniája meglehetősen törékenynek bizonyult, mikor komolyabb kihívással került szembe 1853-ban.

Októberben lázas izgalommal figyeljük a híradásokat, ilyenkor jelentik be az adott év Nobel-díjazottjait. Ugyanis Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta, hogy minden évben díjazzák a tudományos világ és az irodalmi élet legkiválóbbjait.

A november utolsó péntekére eső, nemzetközi Ne vásárolj semmit! nap szimbolikus tiltakozás a túlfogyasztás és a reklámoknak a mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen.

2020. november 21-29. között kerül sor az Európai Hulladékcsökkentési Hétre. A kezdeményezésnek minden évben van egy kiemelt fókusza: idén a „Láthatatlan hulladékok” állnak a projekt középpontjában. Erről és teljességében a környezetszennyezésről, környezetvédelemről beszélgettünk Markó-Valentyik Annával, a Vaskakas Bábszínház művésznőjével, aki elkötelezett „harcosa” a témának.

Emlékeznek még, amikor egy játék miatt az 1970-es évek végén igazi őrület lett úrrá az ország lakosságán? Ez volt a Rubik-kocka, amit lázasan tekertek kicsik és nagyok, fiatalok és idősek. A „kockabolondéria” később alábbhagyott, s azóta a bűvös játék jobb esetben a polcon porosodik. Persze nem mindenkinél! Mit tehet az ember, ha mondjuk gyűjtő, több száz Rubik-kocka tulajdonosa, de ennél többre vágyik? Nos, ha netán szorult belé egy kis művészi tehetség, akkor csatlakozzon a rubikubistákhoz!

Kosztolány hajdani várát pedig Nagykosztolány falu alatt kell valahol keresnünk, de az is lehet, hogy ott van még egynémely épület falaiban is. Mert amúgy nyoma sincs a husziták elfoglalta, és Mátyás által egy év után visszavett erődítésnek.

Szent Hubertus napjához közeledve Mikuska András Erzsébet téri szalonjában egyre nagyobb lett a forgalom. A pesti mágnásvilág tagjai egymásnak adták a kilincset az úri és női szabó- és sportruhakészítő divatházban. Aki valamit is adott magára, és elegáns vadászkosztümre vágyott, az már jóval az idény kezdete előtt leadta rendelését a mesternek.

A Fehér-Kárpátok egyik hegyének oldalában, az alatta csordogáló patakról elnevezett Lednic vára a trencséni, szerencsétlen végkimenetelű csata után rommá lett, és ma is az. Története során kétszer is volt rablók tanyája, de vendégeskedett itt a nagy tanító, Comenius is.