A Millenniumi Földalatti Vasút – Európa második földalatti vasútja – 1896. május 2-án került átadásra, és ma is az utasokat szolgálja. Az Andrássy úttal együtt 2002 óta a világörökség része. Az M1-es metróvonal, Budapest első metróvonala a Vörösmarty tér és a Mexikói út között közlekedik, és az Andrássy út alatt halad. A köznyelv általában Kisföldalattinak, ritkábban kismetrónak (sárga metrónak) hívja.

Kossuth Lajos 1848-49 fordulóján szinte egymaga szervezte az ellenállást az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként, amely a lemondott kormány helyett ellátta az ország irányítását. Túl nagy teher nehezedett rá, s az OHB törvényességét kétségbe lehetett vonni, így politikustársai igyekeztek rávenni, hogy rendezze a helyzetet.

A XVII. századi Magyarország vitathatatlanul meghatározó szereplője, a magyar önállóságért és függetlenségért küzdő politikus, kivételes tehetségű katonai stratéga, költő, nyelvtehetség és hazafi Zrínyi Miklós (horvátul Nikola Šubić Zrinski), a szigetvári hős dédunokája, ő maga is híres törökverő, a magyar történelem azon alakjainak egyike, akire a mai napig büszkeséggel tekintünk. Miből fakad pozitív kisugárzása, mitől vált mai is korszerű példaképpé? Születésének 400. évfordulóján többek között erről is elgondolkodhatunk.

„Polak, Węgier, dwa bratanki / I do szabli, i do szklanki / Oba zuchy, oba żwawi / Niech im Pan Bóg błogosławi.”, azaz „Lengyel-magyar két jó barát - Együtt harcol s issza borát - Vitéz s bátor mindkettője - Áldás szálljon mindkettőre.” Magyarország és Lengyelország történelme annyi szálon kötődik egymáshoz, hogy azt fölösleges is ragozni, hiszen közismert.

1876. április 30-án adták át a forgalomnak Budapest második közúti hídját, a Margit hidat, amely az egykori Lipót (ma Szent István) körutat köti össze a Margit körúttal. Az átadóünnepségen ott volt többek között József főherceg, a vasutak és gőzhajózás igazgatói, Ghyczy Kálmán, Trefort Ágoston kultuszminiszter, Ráth Károly főpolgármester és Péchy Tamás közmunka- és közlekedésügyi miniszter.

1994 óta – az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezésére – április 30-án ünnepeljük Magyarországon a méhek napját. Az OMME azért választotta ezt a napot, mert ekkortájt teljesedik ki az élet a kaptárban, népesedik a méhcsalád, a méhek gyűjtik a virágport, hordják a nektárt. 2018-tól az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése értelmében ezeknek a hasznos rovaroknak május 20-án már világnapja is van.

Idén 30 éve, hogy Föld körüli pályára állították minden idők legismertebb és legnépszerűbb űrcsillagászati eszközét, a Hubble-t. Az űrtávcső forradalmi változást hozott az űrkutatásban, a teleszkóp milliónál is több képet készített, amelyeket tudományos publikációk ezreihez használtak fel különböző felfedezések kapcsán – hangzott el az M1 aktuális csatorna műsorában.

A Párthus Birodalom évszázadokon át Közel-kelet nagyhatalma volt, amely még a római terjeszkedést is képes volt megállítani, s közvetítő szerepet játszott Kína és Róma között a kereskedelemben. Kr.e. 250 körül az ázsiai szkíta (szaka) törzsek egyike, a parni lerohanta a Nagy Sándor hódítása után létrejövő makedón irányítású utódállamok egyikét, Párthiát, és vezetőjük, Arszakész új birodalmat alapított a mai Irán északi részén.

Sólyomkő – gondolhatjuk – elég gyakori várnév volt a történelmi Magyarországon, a Felvidéken kettő is volt belőle, de a legjelentősebb, történelmi eseményekkel is kapcsolatba hozható Sólyomkőt az erdélyi Érc-hegység lábánál, Élesd mellett találjuk.

A női táska fogalom. Mit fogalom?! Jóval több egyszerű divatkiegészítőnél. Túlélő felszerelés! Feneketlen hordó, kincsesbánya, ikon, misztérium, olyan fegyverarzenál, amely mindig és mindenre nyújt megoldást. Mindig és mindenre! A helyes kérdés így hangzik tehát: MI NINCS EGY NŐI TÁSKÁBAN? Kotorjunk hát bele!

A brit Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségének javaslatára 1994 óta minden évben április 27-én tartják a Vakvezető Kutyák Világnapját. Ezen a napon világszerte számos programmal várják az érdeklődőket. Céljuk felhívni a figyelmet a látássérült emberekre, a vakvezető kutyákra, az ebek kiképzőire és az őket támogató személyekre, szervezetekre.

Salamanca Spanyolország egyik bölcsője a kultúra és a történelem terén, azonban az ország első nyilvános autótörténeti múzeumának köszönhetően immár valódi referenciapontként is szolgál a járműtörténet területén. Ráadásul a Museo de Historia de la Automoción de Salamanca kiállítási funkcióján túl figyelemre méltó bibliográfiai gyűjteménnyel is rendelkezik, valamint a Spanyol Közlekedési Főigazgatóság egyedülálló történelmi autóregisztrációs katalógusba vételét is végzik.

Elindult a Virtuális Mozaik Múzeumtúra, a múzeumok online elérhető tartalmainak keresőoldala: a zárva tartó múzeumok, hogy kapcsolatban maradhassanak látogatóikkal, számos kulturális anyagot, kiállítást és gyűjteményt tettek elérhetővé online.

A Budai Vigadó újonnan nyílt kiállítására érkező tudósító Csekonics Erzsébet grófnővel tervezett interjút készíteni, de a számos ipar- és népművészeti terméken, illetve néhány népviseletbe öltözött menyecskén kívül nem látta sehol. Nem csoda, hogy meglepődött, amikor az egyik matyóruhás ráköszönt azzal, hogy ő az, akit keres.

1809-ben úgy tűnt egyesek számára, hogy Napóleon Európa fölötti hegemóniája mintha megroggyant volna, bár a térképre nézve ez nem látszott. A határ menti területekkel megnagyobbított Franciaország császára ő volt, ahogy Itália királya is. Az 1806-ban a Német-római Birodalom helyett létrehozott német államokat – Poroszország és Ausztria kihagyásával – tömörítő Rajnai Szövetség fővédnöke szintén Napóleon volt.

Az Északi-sark felfedezése már száz éve tudománytörténeti viták tárgya. Két amerikai sarkkutató versenyzett egymással Földünk legészakibb pontjának felfedezéséért: Frederick Cook egy évig tartó eltűnés után, 1909 áprilisában jelentette be, hogy 1908. április 21-én elsőként jutott el az Északi-sarkra (a képen). Robert Peary azonban nagyjából ugyanakkor közölte, hogy ő érte el először 1909 április 6-án. De vajon melyikük mondott igazat? Egyáltalán jártak-e ott valaha is?

Kittenberger-emlékerdőt telepít az Ipoly Erdő Zrt. Kismaros térségében, tízezer tölgy- és vadgyümölcs-csemetét ültetnek el. A Börzsönyhöz erősen kötődő, nemzetközi hírű vadász és Afrika-kutató nevét viselő emlékerdőhöz csatlakozik majd egy kis pihenőhely is, ahol emlékoszlopot helyeznek el – közölte honlapján a balassagyarmati székhelyű társaság.

Horváth Eszter magyar fotósnak ítélték oda környezet (egyedi) kategóriában idén a World Press Photo díját az Északi-sarkvidéken kíváncsi jegesmedvékről készült fotójáért. A WPP fődíját egy japán fotós kapta a 2019. júniusi kartúmi véres tüntetések közepette készült felvételéért – jelentették be április 16-án Amszterdamban.

Jókő gótikus vára pedig Nagyszombattól 25 kilométerre, északra található egy 360 méter magas hegyen. Első okleveles említésekor, 1262-ben „Dobrawoda” néven nevezik, ami jó vizet jelent, no és azt, hogy ezt a vidéket már akkor is inkább szlovákok lakták.

„A budapesti asszonyok azok, akik legkevesebb pénzzel legjobban öltözködnek. Isten tudja, hogy mióta ránkszakadt ez a „nem olyan időket élünk” korszak, a tű-pénz majdnem naponta összébb zsugorodik, de az idegen, aki végigmegy Budapest uccáin, ebből nem vesz észre semmit, csak azt látja és morálja: „Ejnye, mennyi jól öltözött nő!”. Az érdem azért nem kizárólagosan a hölgyeinket illeti, hanem elsősorban a jó Istent, aki csinosra teremtette a pesti asszonyt, másodsorban szabónőinket, akik kitűnőek és olcsók. Bölcsek a mi szabónőink, és az árakat az idők szerint szabják.”

A rózsák háborúja az angol történelem egyik legismertebb „polgárháborúja” - köszönhetően a zseni William Shakespeare-nek -, bár igazából sokkal jobban illene rá a „nemesháború” kifejezés. 

A nyuszi évszázadok óta a húsvéti ünnephez kötődő kedves figura, hát még ha csokitojást is potyogtat a fűbe! Következő válogatásomban csupa olyan történetet ajánlok gyerekeknek, amelyeknek főszereplője nyuszi. Egy részük nem csak ilyenkor forgatható!

1961. április 12-én szenzációs hír járta be a világot: az első ember - Jurij Gagarin - a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén kijutott a világűrbe és megkerülte a Földet. Az első űrrepülés különleges jelentőségű történelmi esemény volt: új korszakot nyitott az emberiség számára, hiszen hamarosan újabb szovjet és amerikai űrhajósok követtek. Emlékére 1962 óta április 12. az űrhajózás napja.

Az amerikai polgárháború okainak elemzése könyveket ölelne fel, röviden két kérdésre térnék csak ki ezért. Bár nagyon népszerű megállapítás, hogy a rabszolgatartás kérdése miatt robbant ki, a valóság ennél lényegesen bonyolultabb volt. A konfliktus során néhány rabszolgatartó állam sorakozott fel például az unió oldalán is, mint Maryland, Delaware vagy Missouri. Tehát a törésvonal nem csak és kizárólag ezen kérdés mentén húzódott.

Íme a szent keresztfa, rajta függött valaha e világnak váltsága – így kezdődik a nagypénteki szertartás, a „csonkamise” legszebb egyházi éneke, de tudnunk kell azt is, hogy a keresztfa valamikor a legalantasabb emberek kivégzésére szolgált. Akiket sokszor aztán még eltemetni sem lehetett.

A Fiatal Kutatók Akadémiájának szakbizottsága egyhangú szavazással az Akadémia  (FKA) tagjává választotta dr. Kecskés Gábor egyetemi docenst, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettesét a 2020 és 2025 közötti időszakra. 

A Losonctól nyolc kilométerre feljebb lévő Gács várát mai formájára a Forgách família építtette 1612-ben, majd bírta is a helyet 1944-ig. Akkor előbb a németek, majd az oroszok vették birtokba, az utóbbiak ki is rabolták. Hogy aztán a 21. század elején majd visszajöjjenek érte.

„Széchenyi áll itten. Meghalt. Nem hal meg az érdem: / Messze jövendőnek szűli örökbe fiát. / Széchenyi áll itten; végignéz mérnöki szemmel / S műve derék folytán helybehagyólag örül.” (Arany János: Széchenyi tiszai oszlopára) 160 évvel ezelőtt, 1860. április 8-án halt meg Széchenyi István, a magyar reformkor egyik legnagyobb alakja, akinek tettei máig is éreztetik hatásukat.

A WHO (World Health Organization - Egészségügyi Világszervezet) Közgyűlése 2020-at az Ápolók és szülésznők nemzetközi évének nyilvánította, amely egyben a 2020-as Egészség Világnapja témája is.

Nyilvánosan is elérhetővé tette webarchívumát az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK); az online gyűjteményben tematikusan gyűjtött honlapok, kiemelt eseményekhez kötődő online hírek, továbbá átfogó jelleggel elvégzett "webaratások" eredményei között kutathatnak az érdeklődők.