A török idők aztán mozgalmas életet hoztak megint Munkácsnak. Már csak azért is, mert a formálódó erdélyi fejedelemség és természetesen Bécs is igényt tartott a várra. Ferdinánd király pedig nagylelkűen 1560-ban az egri hősnek, Dobó Istvánnak is ajándékozta, pedig nem is ő, hanem éppen János Zsigmond birtokolta.

Kitört a vihar a római városvezetés és az egyház között a Trevi-kút aprópénzei miatt. A csaknem 300 éves műemléket évente turisták milliói keresik fel, hogy Frank Sinatra 1954-ben forgatott romantikus filmje óta (Három pénzdarab) pénzt dobjanak a vizébe. A szökőkút az 1960-ban bemutatott Édes élet című filmben is fontos szerephez jutott, amikor Anita Ekberg megmártózott a vizében.

A Forumhungaricum sorozatában már kaphattunk ízelítőt a régi pásztorok, juhászok életéből is. Most egy múlt század elejéről származó báránypergőn keresztül ismerhetjük meg, mivel is voltak elfoglalva a juhok terelői, őrzői télen.

Az olasz Alpokban, a Vermiglióban különleges jégzenei fesztivált rendeznek. Nem is akárhol! A koncert helyszínéül egy 2600 méter magasan fekvő iglu szolgál, ahol több mint 60 koncerttel várják a különleges élményre vágyókat három hónapon át.

A vörösszárnyú keszeg győzelmét hozta a Magyar Haltani Társaság hagyományosan meghirdetett év hala közönségszavazása annak ellenére, hogy a végeredményt valaki a sebes pisztrángra szabálytalanul leadott nagyszámú szavazattal próbálta befolyásolni – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.

A foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben – közölték a szervezők az MTI-vel.

A bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera lesz idén Európa két kulturális fővárosa – tudatta friss közleményében az Európai Bizottság. Az Európa Kulturális Fővárosa címet minden évben rendszerint két országnak és városnak ítélik oda, de előfordult már az is, hogy három település osztozott rajta.

A kutatók szerint új fejezet kezdődött a Mars kutatásában, miután az InSight amerikai űrszonda elhelyezte első mérőműszerét a marsi talajon. Kiss László csillagász-fizikus kiemelte, hogy a marsi vizsgálatok arra a fontos kérdésre adhatnak választ, volt-e élet a Marson.

Új élőhelyet kapott a világ legritkább madárfaja, a madagaszkári barátréce 21 példánya a szigetország északi részén egy tónál – írta a BBC hírportálja. A madagaszkári barátrécét (Aythya innotata) kihaltnak vélték, miután 15 éven keresztül egyetlen példányát sem látták.

Magyar kulturális évadot rendeznek 2019-ben Izraelben, Japánban, Dél-Koreában és a Kínai Népköztársaságban, Szöulban és Tokióban pedig magyar intézet is nyílik – olvasható a Magyar Közlönyben.

A gólyatöcsöt, vagy régi nevén a székigólyát választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző fajok vagy madárcsoportok, illetve azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét.

A Jupiter négy legnagyobb holdját – Io, Europa, Ganimédesz, Callisto (a képen felülről lefelé) – Galileo Galilei fedezte fel 1610. január 7-én kezdetleges távcsövével. Tekintélyes méretűek, a Ganymedes és a Callisto nagyobbak, mint a Merkúr bolygó, nagyobb távcsövekkel még felszíni alakzatok is felismerhetők rajtuk. Közülük az Európa a legkisebb, körülbelül akkora, mint a Hold. Akár kisebb méretű távcsővel is észlelhetjük őket.

Ha már Husztig eljutottunk, nem mehetünk el Kárpátalja másik nagy és híres vára, Munkács mellett sem. Amiről már Anonymus is megemlékezett gesztájában, egészen frappáns történettel magyarázva meg a névadást.

Száz esztendővel ezelőtt ugyan már elhallgattak a fegyverek, de még egy 3D-ben digitalizált tárgy, egy mozsár kapcsán térjünk csak vissza a Nagy Háborúra, mikor a front elvitte a harangok mellett a rézmozsarakat is.

Az események úgy hozták, hogy a tavalyi esztendőben kétszer is jártam Krakkóban, ráadásul két külön évszakban, tavasszal és ősszel. Eddigi életemből valahogyan kimaradt ez a város. Most azonban ezt a kétféle arcot is bemutathatom fotóimmal.

Hogy aztán Kölcsey mikor is látta a felé intő rémalakot a romok között, azt nem tudjuk. Az viszont biztos, hogy Hagymási Kristóf átállása után Erdély kapujaként jut fontos szerephez Huszt vára, hogy aztán a fejedelemség letűntével romlásnak induljon.

A korabeli emberek szemén keresztül mutatja majd be a nyolcvan évvel ezelőtti Magyarország politikai, társadalmi és művészeti életét interaktív módon az a kiállítás, amely – a tervek szerint – Magyar Világ, 1938-1939 címmel március 15-én nyílik Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Akár így is nevezhetnénk ezt a különleges, a Finta Múzeum jóvoltából 3D-ben is körüljárható, 18 centiméter magas edényt. Hogy aztán mire volt jó, mire használták, arról csak találgatni lehet.

Tűzijáték, némi pezsgő, barátokból / rokonokból összegyűlő társaságok, ének-játék-tévézés-vidulás, vicces-veszélyes durrogtatás, még egy kis (esetleg több) pezsgő – nagyjából ilyen hozzávalókkal zajlik az év búcsúztatása december 31-én, intenzív vagy visszafogott formában. No de hogyan néznek ki a világ leglátványosabb és legbulisabb szilveszter éjjelei szerte a világon? Érdemes néhány pillantást vetni rájuk.

Huszt híres, többször megénekelt várának is talán a tatárjárás vetette meg egy lakótoronnyal az alapjait, hogy aztán alsóvárat is növesszen maga köré, és így őrizze majd Erdélyt, a fejedelemséget, többször is megállítva a betörő tatár hordákat.

A magyar kártya napját 1996 óta rendezik meg minden éven a Pató Pál Asztaltársaság és a Magyar Talon Alapítvány (a Magyar Kártyamúzeum megalapításának szándékával működő szervezet) kezdeményezésére, amelynek helyszíne az egykori kártyafestő műhely, utóbb Wichmann Tamás vendéglője (az idén nyáron ez is bezárt!) Budapesten a Kazinczy utca 55. szám alatt (VII. kerület). A ház falán emléktábla és egy hatalmas piros VIII-as hívja fel a figyelmet a mindmáig legnépszerűbb magyar találmányra és első készítőjére.

Lovász László matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének ítélték elsőként oda az Academia Europaea (AE) barcelonai tudásközpontja által alapított Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat.

Ki – melyik magyar ember – ne ismerné Julianus barát nevét? Azt is megtanultuk róla az iskolában, hogy találkozott a keleten maradt rokonainkkal, és a tatár támadás hírét is meghozta IV. Béla királyunknak. Expedíciójáról 1236. december 27-én tért haza Magyarországra. A keleti rokonság felfedezésének jelentősége vitathatatlan, hiszen őstörténetünkről addig jóformán csak mondákat őriztünk, kevés hiteles emlékünk maradt. Kik vagyunk? Honnan jöttünk? – mindig is fontos kérdések voltak és azok ma is, minden nemzet számára.

A napokban Viberen küldte el barátom az óvodás kislányáról az intézményben készített karácsonyi fotót. A gyönyörű pici lány mellett egy műfenyő és „ikeás” rénszarvas állt, no és ott világított csupa nagybetűvel a felirat: XMAS. Az alábbi írást részben ez a fotó inspirálta.

Átadták a technológiai innováció, műszaki és mérnöki kutatómunka terén mutatott kiemelkedő teljesítményeket elismerő 2018-as Gábor Dénes-díjakat a Parlamentben. A díjátadón Kövér László, az Országgyűlés elnöke kiemelte: minden hiteles, szakszerű és eredményes kezdeményezés, amely az innovációt segíti, nemzetstratégiai jelentőségű Magyarország számára.

Tíz kategóriában, 16. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott gálaesten.

Az emberiség történetének egyik sarokpontja volt a tűz „megszelídítése”, használata mellett a másik őselemmel, a vízzel való megbirkózás. Ami az úszás tudományának elsajátítása / újrafelfedezése (?) mellett a különféle vízen úszó alkalmatosságok használatát is jelentette.

Az építész, festő, grafikus és életművész Friedensreich Hundertwasser napjaink egyik legismertebb osztrák művésze, ezrek zarándokolnak a bécsi Hundertwasser-házhoz. 90 évvel ezelőtt, 1928. december 15-én született Bécsben, Friedrich Stowasser néven. Édesapja három hónappal születése után meghalt, zsidó származású édesanyja egyedül nevelte fel.

Az Európa legjobb középülete díj után a világ legjobb középülete díjat is elnyerte a Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum új épülete. A létesítmény előzőleg Európa legjobb középületének díját is megkapta, és így került a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé. Az elismerést a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards londoni díjátadó gáláján vehették át a magyar résztvevők.

1577. december 13-án Francis Drake, a hírhedt és uralkodóilag megbízott kalóz hajója, az Aranyszarvas és még négy társa kifutott a tengerre. Ekkor még nem tudták, hogy csak három év múlva érnek haza, és közben oly hosszú utat tesznek meg, ami körbeéri az egész földgolyót.