17. századi nyomtatvány került az Országos Széchényi Könyvtárba, amely a Szent Korona-kutatás számára is újdonságot hozhat – olvasható az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) közleményében.

A Kárpátok hegyi tavainak ősi iszaprétegeit vizsgálják az ELTE kutatói, hogy választ kapjanak arra, miként jelzi a különböző klímaciklusok váltakozását az egykor élt fajok száma és változatossága, valamint következtetéseket próbálnak levonni arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység miként borítja fel a természetes folyamatokat.

Az erdei fülesbaglyot választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, az év hüllője pedig a keresztes vipera lett.

Beckó várát pedig a monda ellenére nem Stibor vajda építtette udvari bolondjának, hiszen már a korai Árpád-korban ispánsági erődítés állt itt, a Vág fölé magasodó 50 méteres sziklaszirten. Ahová amúgy tényleg nem kis feladat lehetett komoly várat építeni.

Ebben az évben még több pénz jut kultúrára: 2019-ben 453 milliárd forintot szánt a kormány a területre, idén pedig ez az összeg elérheti az 578 milliárd forintot – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-vel.

A Budai Szerb Ortodox Püspökségtől érkezett számomra a megtisztelő felkérés, hogy korábbi munkám eredményeként szeretnének felkérni az ortodox karácsony liturgiájának fényképezésére.

Sokan vannak, akik rosszul tűrik a hideget, a sötétséget és a szürkeséget – nekik biztosan jót tesz néhány nap melegebb vidéken. De még azok, akik imádják a telet, egy idő után talán ők is egy kicsit több színre, fényre, napsütésre vágynak, esetleg pár olyan napra, amikor nem kell kabátot venni. Mindehhez nem kell feltétlenül messzi és drága egzotikus tájakra utaznunk – Európa közelében is nyaralhatunk télen.

A süllő (Sander lucioperca) kapta a legtöbb szavazatot a Magyar Haltani Társaság által hagyományosan meghirdetett és szilveszter éjjel lezárult év hala közönségszavazáson – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.

Miután alaposan kiveséztük, milyen körülmények között, hogyan is dolgozott a falusi tanító, nézzük meg a történetet a gyerekek szemszögéből is. Mit is láthattak ők a falusi iskolából, mit tanultak, hogyan kellett viselkedniük?

Csábrág erős várát pedig úgy foglalta Pálffy János gróf uram a kurucoktól vissza, hogy kurucnak öltöztette a labancait, akik 10 alaposan megkötözött fehér egyenruhás fogollyal kértek bebocsátást a kapunál. Aztán mikor kinyitották azt, előkerültek a kardok és a labancok, majd ismét a mindig is a Habsburgok hűségén lévő Koháryak lettek az urak Csábrágon.

Az újév a naptári év legelső napja, az egyik legünnepeltebb esemény a világon. Ez az egyetlen olyan ünnep, amit a Földön mindenhol ismernek, és különböző módokon, de minden országban megemlékeznek róla.

A legelső tűzijátékok a világon Kínából származnak. Körülbelül 2000 évvel ezelőtt szinte a lőporral együtt találták fel. Eredetéről, titkáról többféle történet szól. Az egyik szerint egy szakácsnak köszönhető, véletlenül. Érthetetlen módon szenet, ként és salétromot kevergetett, ami persze begyulladt, elégett. Újabb keverékét valamiért bambuszcsőbe préselte, ami aztán felrobbant. Egy másik történet inkább a forrásokra hagyatkozik, e szerint a 9. században a Song dinasztia (960-1272) idején történt a felfedezés a lőpor melléktermékeként. Ezt, pontosabban a petárda feltalálását ünneplik minden év április 18-án a kínai emberek.

Elsüllyedt, megváltozott világaink közé tartozik már régóta a karácsony régen megtartott böjtje is. Csak a városon kötelező halászlé és a mákos sütemények emlékeztetnek rá messziről. De hogy ettek volna eleink tavakban nevelt iszapízű pontyot és kifliből készült mákos gubát karácsonykor?!

1944 decemberében különös karácsony lepte meg Budapest lakosságát. Miközben sokan 24-én a Széna téren még fenyőfát vásároltak, egyszer csak tüzérségi tűz érte a területet, és hamarosan eljutottak a hírek arról is, hogy a szovjet hadsereg tankjai már a Hűvösvölgyi úton közelednek a főváros szíve felé.

A karácsonyi ajándékozásnak köszönhetően decemberben jelentősen megnő a könyvek iránti kereslet, háromból egy kötet ilyenkor találja meg olvasóját. Könyvet, ezzel együtt élményt ajándékozva megsokszorozhatjuk a meglepetés örömét. Mert egy könyvvel színesebbé válik világképünk, nem szürkül be fantáziánk. Egy könyv lehet csak alkalmi szórakoztató olvasmány, de olyan üzenet hordozója is, ami egy életre meghatározó élménnyé válhat. „Az én könyvtáram” program 2019 őszi olvasáskutatásából számos érdekesség felfedezhető.

Az 1921. december 22-én aláírt egyezmény megszületését egyrészt a szociáldemokraták megegyezési hajlandósága, másrészt gróf Bethlen István miniszterelnök abbéli törekvése tette lehetővé, hogy rendszerének konszolidálásába egyik „támpillérként” építse be őket. Célja az volt, hogy a szociáldemokratákat úgy illessze be a politikai rendszerébe, hogy azok ne veszélyeztessék azt. Így a Bethlen-Peyer-paktum ‒ nevéhez illően – mindkét részről kompromisszumokkal járt.

Hiába is próbálnánk, Csejte váráról nem lehet Báthory Erzsébet történetét mellőzve bármit is írni. De azt is tudni kell, hogy egyáltalán nem állnak biztos lábakon az ellene felhozott vádak, a vérfürdők és a szadista kegyetlenkedések. Az viszont biztos, hogy az Ecsedről Csejtére költöző ifjú asszony később a vár déli lakótornyában, befalazva élte le utolsó négy esztendejét.

„Kevés olyan szeretetre méltó pillanata van a napnak, mint az a ceremónia, amit a délutáni teázásnak szentelünk.” (Henry James) December 15-én ünnepeljük a Nemzetközi Teanapot. Azzal a céllal alapították 2005-ben, hogy felhívják a figyelmet a világ teaültetvényein dolgozó munkások körülményeire, jogainak védelmére. Mára azonban egy kicsit átértelmeződött ez a nap, a kiváló minőségi teafogyasztást is propagálja.

Az 1861. év bizonytalansága után 1862-ben az amerikai polgárháború már teljes erővel tombolt, az unióhoz hű északi államok (Amerikai Egyesült Államok vagy USA, vagy csak egyszerűen unió), illetve a „déli” Amerikai Konföderált Államok (CSA, avagy konföderáció) között.

Elkezdődött az énekesmadár-etetési időszak fő szezonja, amely hazánkban az első őszi fagyok beköszöntétől márciusig tart. Az etetők madárforgalma a tél keménységétől, a hótakaró vastagságától és tartósságától függ.

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott gálaesten.

A hazafias nevelés és a testgyakorlatok mellett azért volt mód és lehetőség a könnyedebb műfajokra is. Sőt, a falusi művelődés, a kulturális élet olyan változatosságban és számosságban volt jelen a két világháború között, mint még sohasem. Aztán 1949-ben fölszámoltak a kommunisták mindent.

A címben szereplő fontos feladatot bizony a felvidéki Csicsva vára látta el. A hagyomány szerint a vaskos műben az ország összes lehetséges és lehetetlen hazugsága is fel van jegyezve, sőt, még a mindenkori jeles hazudozókról is van benne egy jegyzék.

A Könyvtár-pedagógiai műhelymunka sorozatának 13. alkalmára a győri Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégiumban került sor Bemutatkoznak a könyvek: szerző, cím, könyvkiadó, könyvkiadás témakörben, Némethné Sáhó Éva, az intézmény könyvtárostanára vezetésével.

Éleskő várából pedig kettőt is találhatunk a történelmi Magyarország területén. A Szilvásváradhoz közeli erődítmény már leginkább egy kőhalom, míg a Pozsony vármegyei Éleskőnek még áll néhány fala.

Petőfi Sándort és Szendrey Júliát közösen ábrázoló szobrot avattak pénteken a nyugat-kínai Csungkingban. Szórádi Zsigmond Kokárda virága című alkotása a Külgazdasági és Külügyminisztérium adománya Jücsung kerület önkormányzatának a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulója alkalmából.

Északi szomszédunk, Szlovákia fővárosa, Bratislava 1918-ig a Magyar Királyság része volt Pozsony néven. De – mint oly sok várost az ország nyugati részén – lakták németek is, ők Pressburgnak nevezték. 1993. január elsejétől az önálló Szlovákia fővárosa lett, tegyünk most utcáin-terein egy hangulatos, hóval szegélyezett adventi sétát – sok-sok képpel!

1925. december 1-jén avatták fel a magyar rádió első stúdióját, ezzel megindulhatott a rendszeres műsorszórás. Ez a magyar rádiózás születésnapja. Szól a rádió! – hallható – igaz, csak 1977-től – az LGT zenekar dala (a Zene – Mindenki másképp csinálja albumáról), de kis túlzással állítható, hogy jobban összefoglalja a rádiózás hőskorát, mint bármely történelemkönyv. Arra vállalkozom ezen az ünnepen, hogy felidézzem a dal sorait és a hozzá kapcsolódó tényeket.

No de nem is a pénz körül forgott ám a falusi tanítók élete. Sokkal fontosabb volt az a küldetéstudat, amelyet a képzőkben tudatosan is formáltak, erősítettek a jelentkezőkben. Aminek aztán a hazafias nevelés terén is jó hasznát vehették, amikor 1921-től mint leventeoktatók is működtek.

Ha pedig Detrekőből Barkó várához akarunk eljutni, akkor bizony át kell szelnünk szinte az egész Felvidéket. Mert Barkó 145 méteres hegyre épült vára Homonnához, a Drugeth család birtokközpontjához van közel. Nem véletlen hát, hogy Barkó várát is e család bírta a zivataros századokban.