A Salzburgból induló kb. 450 km-es Alpok – Adria kerékpárút osztrák szakasza Bad Gasteinnél szó szerint „tetőzött”. Igaz, a hegy másik oldalán „füstölgő” fékekkel legurulni is elég hajmeresztő volt. De inkább ez! Részvéttel néztünk azokra, akik épp az ellenkező irányba, felfelé tekertek. Ezek után az olasz szakasztól valamiféle dolce vitát vártam. Nem is csalódtam, persze ezért is meg kellett dolgoznunk.

Zalalövő kicsiny várát pedig Perneszy András uram építtette a Szigetvár eleste utáni években. Az biztos, hogy 1576-ban már állt az erősség, egy vastagabb falú várkastély, vizesárokkal és palánkkal körülvéve. Hogy aztán Perneszy uram leszármazottjai kapitánykodjanak benne majd egészen a török idők végéig.

Idén nyáron Ausztria volt az elsődleges „nyaralási” célpont – igaz, elsősorban túrázás miatt –, így kerültem pár hete Stájerországba. Szerencsére sikerült rávennem a barátaimat egy rövid gráci kitérőre is, amely során eljutottunk a stájer rendek által 1642 és 1647 között felépített fegyvertárba, a Landeszeughaus-ba.

II. Fülöp spanyol király a kor legfejlettebb és legnagyobb hadiflottájával rendelkezett: 130 hajó, 2600 ágyú, 30 ezer ember. Minden esélye megvolt, hogy a legyőzhetetlenként ismert Nagy Armada diadalt arasson. Mégsem így történt!

Jól összeszokott bringás csapatunk évek óta vágyott célja volt az Alpok – Adria kerékpárút teljesítése, szépségeinek felfedezése. A Salzburgban kezdődő teljes útvonal hossza a tengerig kb. 450 km, zömében aszfaltozott, végig jól jelölt és védett kerékpárutakon, valamint gyér forgalmú mellékutakon. Hogy ez milyen jól hangzik! De vigyázat! Nem véletlenül (hanem a Bad Gastein környéki emelkedők miatt) sorolták közepes nehézségű kategóriába.

77 évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-án, reggel 8.15-kor dobták le Hirosimára a 17 ezer tonna TNT-vel egyenlő hatású atombombát, amely 1,2 kilométeres sugarú körben mindent a földdel tett egyenlővé. A becslések szerint 70 ezer ember halt meg azonnal, köztük gyermekek és nők. E mementó sem állította meg azt az abszurd folyamatot, ami oda vezetett, hogy ma már a bevethető nukleáris robbanófejek száma több mint elég lenne ahhoz, hogy elpusztítson minden életet a Földön.

Augusztus 4-én apró tárgyak bújtak elő 3D nyomtatóból, LEGO robot válogatott színek szerint kicsiny építőkockákat, drón repkedett a fejünk felett-körül, és VR szemüvegen keresztül utazhattunk dínók között egy hullámvasúton a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárának klubhelyiségében. A jövő (ismét) megérkezett.

Arról, hogy milyen is volt a zalai Pölöske vára, megint csak keveset tudunk. Az viszont bizonyos, hogy szép, hosszú története van, mint ahogyan a tulajdonosai is hosszan sorakoznak. De mostanra már semmi sincs belőle, Tüzép-telep lett végül ez a váracska is.

Öt új helyszínnel bővült a történelmi emlékhelyek listája: történelmi emlékhely lett a Budapest 5. kerületében található egykori Landerer-nyomda, az isaszegi csatatér, a Siklósi vár (a képen), a Szabolcsi földvár és templom, valamint a tápióbicskei csatatér – olvasható a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) közleményében.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most az olaszországi Fermóban található Romolo Spezioli Polgári Könyvtárat.

Július 29-én ünnepeljük a tigrisek világnapját, amely ebben az évben azért is különleges, mert 2022 a kínai naptár szerint a Tigris éve.

Aztán majdnem meg is feledkeztünk Döbrököz váráról, amit a jogtudós és diplomata Werbőczy István Imre nevű fia tett Tolna vármegye védelmének központjává. Döbröközből ugyan már csak egy-egy falcsonk mutatja, hogy hajdanán bizony kővár állott itt. De ez legalább megvan, nem úgy, mint számtalan más vár esetében, ahol csupán néhány kőhányás és mélyedés jelzi a dicső múltat.

Szeretjük és a hőségben hőn áhítjuk a Balatont. De ismerjük-e igazán? Tudjuk-e például, hogy mennyit tisztult az utóbbi években, ahogy ez Mosonyi Szabolcs Vad Balaton című díjnyertes filmjéből kiderül? Vagy, hogy milyen kulturális élet zajlott a környékén a 19. században, és milyen hírességek szerettek bele „bűvös hatású színtónusaiba”, ahogy Kovács Emőke történésztől megtudhatjuk? Cikkünkben szeretnénk új nézőpontokat nyújtani, hogy olvasóink előtt feltárulhassanak a magyar tenger rejtettebb értékei, zajos strandokon túli élete.

A Fellner Jakab Emlékbizottság 2021 novemberében jelentette be, hogy a 2022-es év Fellner Jakab Emlékév lesz Tatán, az építész születésének 300. évfordulója alkalmából (több szálon kötődik a városhoz, 1780-ban itt is halt meg). A felvilágosodáskori klasszicizáló késő barokk építészet egyik legegyénibb képviselője 1722. július 25-én látta meg a napvilágot.

Mivel cigányok magyarországi, tömegesebb megjelenése a török időkre tehető, hát éppen a Habsburg uralkodók voltak azok, akik rendezni igyekeztek jelenlétüket. Kiváltképp Mária Terézia, majd fia, II. József munkálkodott az ügyön, a „cigánykirálynak” is nevezett József főherceg pedig a cigány nyelvet is megtanulta, leírta annak nyelvtanát, és szótárt is szerkesztett.

A ma ismert legrégebbi csillagtérképek felfedezése dr. Michael Rappenglück, a Müncheni Egyetem német kutatójának nevéhez fűződik. Lascaux (a képen), Tête-du-Lion és Ach-völgy – ezek a barlangok őrizték meg az értékes leleteket, melyek közül a legfiatalabb is minimum 15.000 éves.

Alighanem a történelem leggyűlöltebb embere Adolf Hitler, aki az egész világot lángba borította, milliók halálát okozta vagy életét nyomorította meg. Nem véletlen, hogy többször – források szerint 42 alkalommal – próbálták megölni, és ezzel változtatni a história menetén. 1944. július 20-án magas rangú német tisztek és politikusok egy csoportja tett kísérletet a Führer likvidálására, hatalomátvételre és a háború befejezésére.

Simontornyát, pontosabban annak várát pedig Salamon fia Simon alországbíró építtette valamikor 1272 és 1277 között. Így tehát éppenséggel beletartozhatott IV. Béla nagy, várépíttető programjába is. Igaz, a „második honalapító” 1270-ben, hatalomra éhes fia legnagyobb örömére, jobblétre szenderült.

A magyar nyelv értelmező szótára szerint az állandó lakóhely nélküli, helyét sűrűn változtató cigányokat takarja ez a fogalom, de nem árt tudnunk, hogy hosszú évszázadokon át a sokszor országhatárokat sem ismerő vándorlás a cigányság sajátossága volt. A két világháború között gyakran, de még azután is sokáig lehetett találkozni a magyar falvakban vándorló romákkal. Sőt, Erdélyben még a napjainkban is felbukkannak az utakon az ekhós szekereik.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a svájci Sankt Gallen-i kolostor könyvtárát.

Milton Friedman születésének 110. évfordulója alkalmából 15.000 forint névértékű ezüst és 2000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Ozora vára, vagy inkább várkastélya valamilyen furcsa véletlen folytán épen maradt. Talán köszönhető ez utolsó birtokosainak, az Esterházyaknak, akik a török idők után újjáépítették, és tiszttartói lakot alakítottak ki benne. De aztán volt vármegyei börtön, no és gabonaraktár is.

Válaszoljuk is meg akkor nyomban a címben feltett kérdést: a kupec leginkább olyan állatkereskedő volt, aki egészen a múlt század legvégéig járta a falvakat, helyi és országos vásárokat, és igyekezett egy állatot olcsón megvenni, majd még ugyanott vagy távolabb, drágábban eladni.

Dombó vára pedig a mai Dombóvártól délre, a Kapos mellett, annak árterében egy dombocskára épült. Mocsár és vizesárok vette körbe, a falak és a négy sarkán lévő tornyok mellett ez volt a legfőbb védelmezője. Aztán a török ellen ez sem védte meg, végül pedig bécsi robbantómesterek tettek pontot a történetére.

Aztán nem is kell annyira visszamennünk az időben, hogy találkozhassunk a falvakat járó szódásokkal, fagylaltárusokkal. Oltott meszet és dinnyét pedig a mai napig kínálgatnak a lassan haladó, megafonnal felszerelt autók a magyar vidéken.

Rangos nemzetközi megmérettetésen vesz részt a győri Széchenyi István Egyetem autonóm járműve, így magyar diákok által fejlesztett önvezető autónak drukkolhatunk Nogaro városában.

A dombóvári szőlőhegytől nyugatra, Jágónak és Kapospula között található Dáró vára, pontosabban egy árok és némi téglafalak maradványai. Egy 170 méter magas dombon állt a hozzávetőlegesen 20x50 méteres alapterületű erősség, ahol Tinódi is eltöltött egy esztendőt.

Mi, magyarok különösképpen tiszteljük azokat az embereket, akik hazánk hírnevét emelték a nagyvilágban, legyenek művészek, sportolók vagy akár feltalálók. Fa Nándor méltán illeszkedik be a „világraszóló magyarok” sorába, hiszen a vitorlássportban elért eredményei és egyéni teljesítménye világhírűvé tette nevét és ezáltal hazáját is.

Afrikát szokás a legfiatalabb kontinensnek is nevezni, hiszen a népesség korcsoport szerinti megoszlásában – az idő előtti halálozásnak és a magas gyermekszámnak köszönhetően – dominálnak a fiatal korcsoportokhoz köthetők aránya.

A vándorkereskedők pedig nemcsak a sötét középkorban voltak, hanem sok helyen még a mai napig is megjelennek az utakon, a falvakban. Az 1900-as évek első felében már megérkezésükkel színesítették a falu hétköznapjait, látták el sokszor olcsó iparcikkekkel a falusi lakosságot.