Igen, az emberi megfigyelőképesség és találékonyság nagy szerepet kapott a vadászat mellett a halak megfogásánál is. Ezeken alapul például egy-egy varsa megszerkesztése, vagy éppen a tapogatóháló elkészítése és használata. De ide sorolható nagyobb halak szigonyozása és a ragadozókat megcélzó éjjeli horgok telepítése is.

Vajon valóra válnak azok a futurisztikus kisfilmek, melyek a polgári lakosságot készítik fel a tartós energiahiányra? Hol rontotta el Európa az energiastratégiát? Milyen politikai, geopolitikai és nagyhatalmi játszmák eredményezték mindezt? Milyen jövő vár Európára és Magyarországra a zöld átállás és technológiaváltás fényében?

Több tízezer éves sziklarajzokat tesz tönkre a globális felmelegedés szakemberek szerint. A partvidékek eróziója, az áradások, tüzek, ciklonok és más szélsőséges időjárási jelenségek egyre súlyosabbakká válnak a globális felmelegedés hatására.

Rozsdabarna, palackzöld, aranysárga vagy az érett vörös mindig és mindenkor az őszi divat kedvenc színei voltak. A belvárosi divatszalonok kirakatait díszítő kabátok, kosztümök, kötött szoknyák is az őszi falevelek színkavalkádját tükrözték. A pesti dámák közül voltak, akik már beszerezték az őszi kollekciójukat, és lelkesen csomagoltak a két-három hetes őszi üdülésre, ám akadtak még tanácstalanok, akik a magazinok divattanácsadóihoz fordultak ötletekért.

Csurgóból, csurgói várból pedig kettő is van a trianoni határokon belül. Fehérvárcsurgó település mellett, az Aranyhegyen egy őrtorony állott valaha, de a határ melletti Csurgó városkának valaha komoly vára is volt a források szerint.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a Szent Benedek-rendi melki apátság könyvtárát.

Lackner Kristóf családja Tittmanningból származott Sopronba, édesapja jómódú aranyműves volt. 1571. november 19-én született, korán árvaságra jutott, édesanyját nyolcéves korában vesztette el. Mivel anyanyelve a német volt, apja 1579-ben Csepregre küldte, a híres dunántúli evangélikus iskolába, hogy elsajátítsa a magyar nyelvet.

1956. november 18-án New Yorkban a Hudson folyó torkolata egy hatalmas piros-fehér-zöld zászló lobogására ébredt: ezen a vasárnapi reggelen fél órán keresztül tartotta a magasba a Liberty Islanden a metropolisz fölé tornyosuló Szabadság-szobor fáklyáján a trikolorunkat. Magyar emigránsok egy csoportja ezzel kívánt szimpátiát kelteni a szovjet hadsereg által levert forradalmunk iránt.

A délnyugat-kínai Kujcsou tartományban fekvő, 1341,4 m hosszú Pejpancsiang híd a világ legmagasabban fekvő hídja, mely 565,4 méteres magasságban, mindkét oldalról egy hegy mögül kiérve feszül az azonos nevű, 720 m széles völgy fölött.

Nívós konferenciára került sor 2021. november 11-én 10 órától a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában, a Győri Ipartörténeti Alapítvány és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös szervezésében, melynek témája a győri hadiipar története volt.

„Leülsz a koponyával a jobb kezedben és egy gin-tonikkal a balban…” – vázolta fel viccesen William Swinton professzor, hogyan is kell egy ókori koponyát megvizsgálni. A kiváló tudós persze nemcsak a humor területén jeleskedett: az első „modern” múmiaboncolást végző orvosi csoport felügyelőjeként társaival együtt új korszakot nyitott a paleopatológia, az ókori betegségek tudományának fejlődésében.

A The Coca-Cola Company Magyarországon, az etyeki Korda Stúdióban forgatta új, globális reklámfilmjét, amely november 4-től látható, itthon elsők között a világon. A kampány fő mondanivalója, hogy az igazi karácsonyi varázslat abban rejlik, ha nyitunk egymás felé.

Rimaszombat várát pedig megint csak hiába keresnénk, nincs abból már semmi, még egy faltöredék sem. Igaz, az nem is lehetne, mert palánkvárról volt szó, tehát gerendákkal megerősített rőzsefonatok közé tömték a földet az építői.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a nápolyi Girolamini Könyvtárat.

A múlt század húszas éveinek őszi idénye nem kezdődhetett meg a divatszakértők által mormolt varázsszó nélkül: tweed. A divatrovat szerkesztői úgy vélték, a hideg őszi idő egyetlen ellenszere a meleg, puha szövetanyagból készült kosztümök és kabátok lehetnek. Legyen szó utazásról, sportról, az angol divat által oly sokat méltatott szövetet ajánlották.

A párizsi Père-Lachaise a leghíresebb és leglátogatottabb temető a világon, mely a legtöbb turistát vonzza: évente három és félmillióan keresik fel. A hatalmas park (48 hektár) a francia főváros egyik legnagyobb és legszebb temetkezési helye, ahol több mint 70.000 sír található – és egyben turisztikai látványosság is.

Mit jelent sportoló családban felnőni? Mi is pontosan a tehetség, és melyek a tehetséggondozás eszközei? Hogyan hat egy sportoló családi légkör a gyermekek fejlődésére? Többek között ezekről a kérdésekről is szólt a győri MCC Sportoló család címmel megrendezett eseménye, melyen Mocsai Tamás százkilencvenszeres magyar válogatott kézilabdázó, Felsőmocsolád polgármestere, illetve Erős Réka, az MCC Középiskolai Programjának diákja beszélgettek sportól, társadalomról, a sportkarrier lehetőségeiről.

Hét civil szervezet kínálta programjait azon a sajtóreggelin, amelyet 2021. október 27-én tartottak a VOKE Arany János Művelődési Házban. Ugyanitt fotókiállítás is nyílt Az újraindult civil közösségi élet legszebb pillanatai címmel, amely a Nemzeti Ifjúsági Tanács „Együtt újra” elnevezésű fotópályázatának legjobb alkotásaiból készült, november 2-ig látogatható ingyenesen.

Budapest és a világ egyik legimpozánsabb pályaudvarát, a Gustave Eiffel irodája által tervezett Nyugati pályaudvart 1877. október 28-án adták át az utazóközönségnek. Nem a földrajzi elhelyezkedéséről, hanem az üzemeltető vasúttársaságról kapta a nevét, amelyet 1891 óta visel.

Nagykálló hajdani várát is földből építették a Szabolcs vezérről elnevezett vármegye által kirendelt jobbágyok. De biztosan volt ott hadmérnök is, ezért sikerült szabályos négyzetre kihozni a várudvart, és hát a négyzet sarkain ó-olasz bástyákhoz is kellett azért némi tudomány.

1956 forradalma nemcsak a szabadságszerető magyarokat késztette cselekvésre, de sok akkor hazánkban tartózkodó, tanuló fiatal is részt vett a forradalmi eseményekben, csatlakozott a forradalmárokhoz. Ide vezényelt orosz katonák is átálltak, de forradalmárrá vált egy magát kommunistának valló észak-koreai orvostanhallgató is. Történetét Kim Bogook, a szöuli Sungkyunkwan Egyetem professzorának írása révén ismerhetjük meg.

Nyolcvanhét éves korában, október 20-án elhunyt Csíkszentmihályi Mihály magyar-amerikai Széchenyi-díjas és Prima Primissima díjas pszichológus, az MTA külső tagja, a flow-elmélet atyja – tudatta a pszichológus családja a Facebookon.

Az október 16-17-i hétvégén egy szinte „túlméretezett” Star Wars-flotta vezetésével ismét bemasíroztak Győrbe a Lego kockák: a Hotel Famulus első emeleti helyiségeiben többek között filmekből, könyvekből ismert szereplők, építmények, jelenetek elevenedtek meg, valamint a világ legszebb látványosságai hívták bámészkodásra az érdeklődőket.

A halat, amely tudjuk, mennyire ügyesen mozog a közegében, nem egyszerű dolog kézre keríteni. Most nézzük meg, hogy ennek a feladatnak a megoldására milyen eszközöket is használtak az idők során, különösen a két világháború közötti, nem éppen a halászatból megélő falukban.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most az oxfordi Codrington Library-t.

Sztrahora várát hol is találnánk máshol, mint Nógrádban. Azaz nem is nagyon találunk már belőle semmit, mert a többi várhoz viszonyítva valóban rövidke létezésére még Károly Róbert idejében pontot tettek.

Mit érzünk, ha meghalljuk, hogy valami fontos dolgot péntek 13-án kell elintéznünk? És ha azon a napon kell vizsgáznunk vagy repülőre ülnünk? Talán félelem ébred bennünk, hiszen a 13-as szám körül évszázadok, egészen pontosan 1307. október 13. óta negatív babonák keringenek. Ezért fordulhat elő, hogy például New Yorkban a magas szállodákban kihagyják a 13. emeletet, a kórházakban nincs 13-as kórterem és a színházak nézőterén 13. sor. De vajon szeretnénk-e alárendelni magunkat egy babonának, vagy inkább megvizsgálnánk, hogy mi van a hátterében?

Az 1875. október 12-én megnyílt esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország egyik leggazdagabb vidéki képzőművészeti, egyházi gyűjteménye. Kollekciója a középkor jellegzetes táblaképeitől a modern művészeti alkotásokig terjed, melyben a képek mellett szőnyegek, gobelinek, hímzések, érmek is megtalálhatók.

Nem úgy, mint most, a régi falusiak nem szórakozásból jártak le a tavak, patakok, folyók partjára halat fogni. Nem fényképezkedtek a zsákmánnyal, esetleg a kocsmában este mutatták meg, mekkora halat tudtak kiemelni az adott faluhoz legközelebb eső vízből.

Magyarország először helyezett el digitalizált kultúrtörténeti dokumentumokat az Északi-Sarkvidéki Világarchívum (Arctic World Archive) Spitzbergákon található tárolójában. A válogatást az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) gyűjteményéből állították össze.