2020. március 1-jén (vasárnap) 11 órakor a Vaskakas Bábszínházban (Győr, Czuczor G. u., 17.) Fekete István népszerű regényének, a Vuknak színpadi változatát mutatja be a társulat. A darabot írta: Gimesi Dóra. Rendező: Markó Róbert. Az előadást 4 éven felülieknek ajánlják.

„Történik valami, ami legalább középszerű, de az is lehet, hogy szép, én mégsem azzal foglalkozom, mert itt és ott fáj, ráadásul a beléptetősorompó is rendszerint többet kattog, mint ahányat a karjai közé szorulva lépünk” – valahogy így nyilatkoznak Szvoren Edina szereplői (hősei?) a szerző legújabb kötetében, amikor mondani szeretnének valamit az életükről.

A Sundance versenyprogramjába is bekerült dokumentumfilm a tárgyilagos szemlélődés és az intim karaktertanulmány jól működő elegye. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig rögzítette egy családnál 10 évig robotoló szolgálónő, Maris hányattatásait – a ház úrnője, Eta cserébe pénzt kért a fiatal rendezőnőtől, aki a modern rabszolgaság nagyon is létező, hazánkban 22 ezer főre, Európában uszkve 1 millióra, világszerte pedig 45 millióra rúgó zsarnoki intézményéről rántott le egy aprócska leplet.

A télire fordult időjárásban, 2019. december 2-án ünnepélyes megemlékezés keretében avatták fel azt az emléktáblát, amely a Teleki utca 5. számú ház falán hirdeti az egykor sportvezető Östreicher Emil győri kötődését. A születésének 105. évfordulója alkalmából elhelyezett táblánál Biczó Zalán egyetemi könyvtáros, helyismereti kutató méltatta az egykori sportembert, akinek kezdeményezését Villányi Tibor is segítette mind erkölcsileg, mind anyagilag.

Budapest után Ankarában, a Kortárs Művészetek Központjában (Cagdas Sanatlar Merkezi) is megnyílt a Herendi Porcelánmanufaktúra Porcelánra festett kultúrák című kiállítása, amely összesen 216 dísz- és használati tárgyat vonultat fel, köztük számos ritkaságot. A tárlat júniustól szeptemberig a rózsadombi Gül Baba Kulturális Központban volt látható. A mostani kiállítás Magyarország Ankarai Nagykövetsége szervezésében valósult meg.

Luther Márton (Martin Luther) a Szentírással kapcsolatban is megfogalmazta teológiai elvét: „az igaz ember … csakis a Szentírásban való hite által üdvözül” (egyedül az írás = sola Scriptura), vagyis elvetette az egyházi szájhagyományt. Ezen elv mentén a reformáció mozgalmai „a Bibliát tekintették alapvető hitforrásnak. Ezért igyekeztek minél hitelesebb szövegét megállapítani és anyanyelvű fordításokban mindenki számára hozzáférhetővé tenni”.

Az ősz nem csak a legeltetést, a gyümölcsszedést, a konyhakert elrendezését hozta munkaként, voltak itt még hasznos, fontos tevékenységek, amiket gyermekek végeztek. Meg aztán a felnőttek, szülők, nagyszülők tudásának átadása is folyamatos volt a családban. Például tehenet fejni már tizenévesen elkezdték tanítgatni a gyerekeket.