4794

Ecker János győri lokálpatrióta polgár kortörténeti naplói az 1847-1850 közötti évekből 2.

Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből – 15. rész

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösség Tér muzeális gyűjteményének köteteit bemutató sorozatunk előző részében Ecker János győri polgár kéziratos naplóiról írtam. Az 1848-1849-es naplók érdekessége a helyi események lejegyzése mellett, hogy ebbe a két naplóba bekötöttek néhány, az adott évben a győri Streibig-nyomdában kinyomtatott dokumentumot is.

Ecker János ugyanis 1829 óta gyűjtötte a Győrben kiadott sajtótermékeket. Sajnos ez a gyűjteménye sem maradt fenn az utókor számára. Ecker 1849. júliusában kelt naplóbejegyzése arról tanúskodik, hogy a városban is köztudott volt a gyűjtés ténye. Gróf Apponyi Károly tábornok, városparancsnok ugyanis magához rendelte Eckert, akihez így szólt: „Ön összegyűjtötte az összes hirdetményeket, melyek a lázadó kormányzat alatt megjelentek. Szükségem lenne néhányra”. Ecker így folytatja: „Nem tagadom, eleinte meghökkentett ez a váratlan felszólítás, de aztán összeszedtem magamat, s nyugodtan válaszoltam: Tábornok uram, húsz év óta gyűjtöm az összes itt megjelenő nyomtatványokat, ennél fogva összeszedtem a „lázadókéit” éppúgy, mint a császári manifesztumokat, és így birtokomban vannak az Ön által kiadott hirdetmények és falragaszok is”. Az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot követően például be is gyűjtötték a magánszemélyek által birtokolt, ezen időszakban kiadott kisnyomtatványokat.

Az 1848. évről szóló kötetbe kötött, Streibig-nyomdában kiadott nyomtatványok a következők:

Szózat Vörösmartytól: énekeltetett a’ győri magyar szinházban martius 16-án 1848. Ecker 1848. március 16-i naplóbejegyzéséből az derül ki, hogy ezen a napon a színházban a Négy Haimonfi című operát játszották. Az előadás megkezdése előtt a színházban a zenekar előadta a Rákóczi-indulót, a férfikar elénekelte Vörösmarty megzenésített Szózatát, ezt követően olvasták fel a 12 pontot és az országgyűlés március 14-i kéréseit. A szünetben a közönség énekelte el a Szózatot, a zenekar Hunyadi-indulót játszott. A második felvonást követően újra „a Rákóczi-indulót játszotta a zenekar. A teljesen zsúfolt ház lelkesen tüntetett a magyar szabadság … mellett”.

Kossuth Lajos’ felszóllitása a’ néphez!, amelynek dátuma 1848. Pest szeptember 18. A négy oldal terjedelmű hazafias felszólításában Kossuth a Jellasich elleni harcra szólítja fel a magyarokat. Ahogy írja: „Fegyverre tehát, a’ ki férfiu!”, „Fegyverre tehát magyar! Életedért, becsületedért, hazádért, házadért…„ vagy „Hazánk mindenünk! A’ hazát megmenteni első kötelesség! A’ hazát mentve magunkat mentjük.”

Szabad ’s királyi Győr városának az 1848-ik évi május hó 22-ik és többi utána következett napjain, Tóth Imre, választási elnök vezérlete alatt folytatva tartatott tisztújítási közgyűlésen megválasztott tiszti karnak, a’ választás alá nem került tisztviselőknek, a’ képviselőknek, a’ sajtó vétségekre rendelt bíróságok, az állandó választmány és irodai egyéneknek névjegyzéke a’ választási elnök által tartott beszéddel együtt című 16 oldalas dokumentum az 1848. májusában megválasztott tisztkar névjegyzéke. Zmeskál Sándor főjegyzőt bízták meg a képviselők neveinek sorba állításával és kinyomtatásával.

Szabad ’s királyi Győr városának hatósági belszerkezetét és tanácskozási rendjét megállapíttó szabályok’. Győr szabad királyi város közgyűlése határozatban kötelezte Mendel István tanácsost, Zmeskál Sándor főjegyzőt, Vurda Ferenc, Schandl János és Király Lajos képviselőket, hogy készítsék el „a városnak hatósági belszerkezetét s tanácskozási rendjét”. Az 500 példányban kinyomtatott, 15 oldalas szabályzatban megfogalmazták a közgyűlés, a tanácskozás, a polgári törvényszék, a szakbizottságok rendtartását, és a hivatalnokokra vonatkozó szabályokat.

A’ földmivelési, ipar és kereskedési ministertől: körlevél a’ hatóságokhoz, a’ czéhi szabályzat módositása iránt. Kelt Budapesten 1848-ik évi jun. 9-kén. A Hazánk című folyóirat 1848. június 20-i számában jelent meg, hogy Klauzál Gábor földművelési, ipar és kereskedési miniszter körlevelet adott ki, melyben a céhszabályzat módosítását kéri annak érdekében, hogy a „céhi ügyvitel számos visszaéléseit” elhárítsák, s a „céheket természetes rendeltetésükre” visszavezéreljék. A 24 oldalas dokumentum egyben tartalmazza a céhszabályok egyes paragrafusait tartalmazó módosításokat is.

A’ Győri Olvasó Társaság Névkönyve 1848-ik évre. A Győri Olvasó Társaságot 1838-ban dr. Kovács Pál alapította. Az ezt követő években több alkalommal is a győri Streibig-nyomda kiadásában jelentek meg a társaság névkönyvei. Ebben a kötetben a társaság tagjainak betűrendes névsora szerepel, amelyből például az is kiderül, hogy olyan jeles tagjai voltak a Győri Olvasó Társaságnak, mint például Ecker János, az építész és rajztanár Fruhmann Antal, a jogász Karvasy Ágoston, a közgazdász és jogász Kautz Gyula, a 48-as honvéd ezredes gróf Zichy Ottó. A kötetben továbbá felsorolják a társaságnak erre az évre választott tisztviselőit, valamint a választmányi tagokat (pl. Eckert és Karvasyt). Könyvtárnok Raab József volt. A különböző névsorok mellett szerepel még a kötetben a társaság bevételi és kiadási elszámolása. Ez utóbbiból például kiderül, hogyan osztották fel a társaság beszerzési keretét, mennyit költöttek biztosításra, bérletre, ruházatra, fizetésre, stb.

Ecker Jánost 1832-ben a Szegény Intézettel egyesült Árvaház felügyelőjének választották. Ettől az évtől kezdve kinyomtatott jelentésben számolt be a két intézet vagyoni állapotáról és gyarapodásáról. A’ szabad királyi Győr városa szegények intézete ’s azzal egyesült árvák házának az 1848-ik évi januarius hó első napjától, ugyanazon évi december hó utolsó napjáig volt mindenféle bévétel és kiadásait tárgyazó tudósitás (Ausweis über die Einnahme und Ausgabe des Armen-Instituts und des damit verbundenen Waisenhauses der K. Freistadt Raab vom 1. Januar bis lezten December 1848). Ez a kétnyelvű írás tartalmazza a győri Szegények Intézete és Árvák Házának 1848. évről vezetett számadását, valamint szerepel még a kiadványban az adakozók névsora is.

Az 1849. évi kötetben szereplő, Streibig-nyomdában megjelent kiadványok:

Kundmachung. Ezt a hirdetményt a hírhedt Julius Jacob von Haynau táborszernagy adta ki. Ebben a korszakban ezeknek a magyarul és/vagy németül kinyomtatott hirdetményeknek jelentős szerepük volt, mivel a város lakói ezek segítségével „értesültek az eseményekről, a különböző rendezvényekről, a rendeletekről és a tennivalókról”. Győr városát is arra kötelezték, hogy ezer példányban magyarul, ezer példányban pedig németül megjelentessék mind ezt a dokumentumot, mind a következő Birodalmi alkotmányt, amelyet nemcsak kihirdetni kellett, hanem ezeket a szövegeket ki is kellett osztani. A hirdetmény szövegéből: „Szükségesnek találom a birodalmi alkotmányt … minden az országban élő nyelvekre fordítva ezennel az összes lakosság tudomására juttatni… népeinek tudtára adatni”.

Reichsverfassung für das Kaiserthum Oesterreich. Ez a Birodalmi alkotmány, azaz az Olmützi alkotmány német nyelvű változata. Az olmützi alkotmány I. Ferenc József osztrák császár által a morvaországi Olmützben kiadott oktrojált, azaz adományozott alkotmány volt, amelyet tulajdonképpen rákényszerített a Habsburg Birodalom államaira az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. Az olmützi alkotmány kimondta „az egy és oszthatatlan ausztriai császárság létrehozását, a tartományi különbségek megszüntetését”. A magyarországi tartományokat is beintegrálta a birodalomba. Mind a külpolitikát, mind a felsőoktatást, mind az egyházi, had-, pénz- és rendőri, valamint ipari, kereskedelmi és közlekedési ügyeket birodalmi hatáskörbe vonta. Az egész birodalom területén felháborodtak ezen az alkotmányon, Magyarországon ennek hatására keletkezett például a Függetlenségi Nyilatkozat.

Ecker december 26-i bejegyzéséből ismerhetjük meg a kihirdetés győri lezajlását: „A székesegyházban tartott szentmise, és magyar, valamint német nyelvű prédikáció után a polgári és katonai hatóságok, tisztviselők, városi képviselők és megyei testületek a városházára vonultak, a nagy tanácsterembe, ahol már ott függött Ferenc József arcképe. Mendel polgármester nyitotta meg az ünnepséget magyar és német beszéddel, majd mind a két nyelven felolvasták a birodalmi alkotmány szövegét. Ezt később 2000 példányban szét is osztották a lakosság között.” A Birodalmi Alkotmány bevezetését először a magyarországi szabadságharc lezárásáig halasztották el, végül 1851. december 31-én vonták vissza.

A’ szabad királyi Győr városa szegények intézete ’s azzal egyesült árvák házának az 1849-ik évi januarius hó első napjától, ugyanazon évi december hó utolsó napjáig volt mindenféle bévétel és kiadásait tárgyazó tudósitás (Ausweis über die Einnahme und Ausgabe des Armen-Instituts und des damit verbundenen Waisenhauses der K. Freistadt Raab vom 1. Januar bis lezten December 1849). Ahogy 1848-ban, úgy 1850-ben is megjelentette Ecker János a győri Szegények Intézete és Árvák Házának 1849. évről vezetett számadását a két intézet vagyoni állapotáról és gyarapodásáról. Ecker a kétnyelvű dokumentumban többek között az adakozókat is felsorolta.

Nemes szabad királyi Győr városa Nemzeti Polgár Őrhada fegyvergyakorlatainál divatozó vezér szavak. A 9 oldal terjedelmű, kvázi kétnyelvű szótár a Győr szabad királyi városban működő Nemzeti Polgár Őrsereg gyakorlatozásainak vezérszavait tartalmazza német és magyar nyelven.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom:
Győr 1847-1850-ben, ahogyan egy lokálpatrióta látta: szemelvények Ecker János kéziratos naplójából szerk. Pernesz Gyula, ford. Bay Ferenc Győr, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, 1973; Lám Frigyes: Egy győri polgár a reformkorszakban. Győr, Győri Hírlap Könyvnyomdája, 1928; Zsupos Zoltán: Hirdetmények, színlapok, aprónyomtatványok, Győr 1848-1849 Győr, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, 2014; Baksa Péter: Kovács Pál, a kulturális közéleti ember. In: Arrabona 47/2. Győr, Győr-Moson-Sopron Megyeik Múzeumok Igazgatósága, 2009; Hermann Róbert: 1849. március 4. Az olmützi oktrojált alkotmány
http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/1849_marcius_4_az_olmutzi_oktrojalt_alkotmany_/

Az Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből sorozat korábbi cikkei:
- 1. rész: Rézmetszes városképek a 17. századból
- 2. rész: Széchenyi István: Magyar játékszínrül
- 3. rész: A magyarok krónikája 1488-ból
- 4. rész: Titkos nyomdahelyű könyvek
- 5. rész: Nemzetkarakterológia a 19. század közepéről
- 6. rész: Orvosbotanikai könyvek a 18. század utolsó negyedéből
- 7. rész: A 200 éve elhunyt Sándor István emlékére
- 8. rész: Az egészségről közérthetően a 18. század végén
- 9. rész: Az egészségről közérthetően - prózában és versben - a 19. század elején
- 10. rész: Magyar tudósok az északi sarkkörön túl
- 11. rész: II. Pius pápa nyomtatott levelei 1481-ből
- 12. rész: Gyógyítás és orvosi tanácsok a 16. század legelején
- 13. rész: A magyar jakobinus mozgalom ítéletei
- 14. rész: Ecker János győri lokálpatrióta polgár kortörténeti naplói az 1847-1850 közötti évekből 1.

2016.02.09