5585

A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára

Várostörténeti puzzle – 13. rész

A Győri Lemezárugyár a győri Vesuvius Rt. (Gyufagyár) helyén jött létre. 1918. szeptember 20-án vette meg a Magyar Zománc- és Fémárugyár ezt a területet, mivel fémdoboz gyárat akartak itt létrehozni. A vétel után azonban még sokáig üresen állt az üzem a kedvezőtlen politikai és gazdasági helyzet miatt.

1924. december 30-án már a Magyar Fémdobozművek gyáraként tartották nyilván, tulajdonosa László Zoltán volt. A termékekre az ő monogramja került, amelynek német kiejtése után (EL-ZETT) nevezték el később az üzemet. A 30-as években fő profilja a sima és litografált dobozok, bádogkannák, plakátok, gyógyszeres dobozok gyártása lett. A háború előtti években 160 géppel és 170 munkással dolgoztak, hetenként több százezer dobozt gyártottak és szállítottak külföldre.

A gyártmányok legjobb felvevőpiaca Kalkutta volt, de szállítottak Törökországba, Brazíliába, Egyiptomba, Dél-Amerikába is. Az ostrom alatt az épületet több aknatalálat is érte. A németek aztán raktárnak használták, majd elvonulásuk után újra megindították a termelést 13 fővel. Mindez nagy nehézségekbe ütközött, mert a nyilasok elvitték a legértékesebb gépeket, anyagokat. A gazdátlan dolgozók később három igazgatót is kaptak egyszerre, de nyersanyagot, szenet, munkaruhát nem.

1947-ben az egyik lakatosmester játékautók tervezésébe kezdett, céljuk az volt, hogy karácsonyra több ezer kisautót gyártsanak. Egy évvel később már 67-re emelkedett a gyár dolgozóinak létszáma, ám megrendelésük kevés volt, a munkafeltételek pedig még mindig nagyon rossz feltételeket kínáltak. Mivel a hagyományos bádogtermékek iránt megcsappant a kereslet, ezért fokozottabban tértek át a játékáruk (autók, krokodilok, babakocsik) készítésére.

1954-től a gyár az ELZETT család tagja lett. Az 50-es években lassan induló piacok után 1957-ben a Lemezárugyár külföldre, elsősorban nyugatra exportált gyermekjátékokat. 1958-ban 220 ezer db. furulyát, 48 ezer db. úttörőperselyt, 320 ezer db. bazárautót, négy vagon játékdobozt készítettek exportra.

A sikeres évek az üzem külsején is változásokat eredményeztek: új raktár, új műhelyrészek épültek, fürdőhelyiséget is kaptak a dolgozók a Kálvária úti gyárban. Korszerű emeletes épület létesült, 12 méterrel nagyobb lett a forrasztóműhely.

FORTEPAN – Gyárépület a Kálvária utcában

A modernizálás mellett azonban a gyár Budapestre való átköltöztetése is felmerült az iparvezetés körében. A megyei vezetés azonban kiállt a gyár mellett, és így az a Fémlemezipari Művek telephelye lett.

Termelése tovább növekedett, 1963-ban már 40 millió forint értékű árut gyártottak. A termékek nagy részét a játékok tették ki: babakocsik, motorkerékpárok, autók, tűzhelyek. Üzembe helyeztek egy háromrekeszes gázkemencét, amellyel tovább lehetett javítani a játékok minőségén. Mindezeken túl gyártottak még fémcsomagoló eszközöket, fémkannákat a Tiszavidéki Vegyikombinátnak.

megyei könyvtár – Urbán Nándor fotója

megyei könyvtár – Urbán Nándor fotója

Egymillió forintos beruházással javítottak a dolgozók szociális ellátottságán (öltözők építése), és százzal emelték a dolgozói létszámot. Az üzem szakmai színvonala is emelkedett, a vezetés képzett szakemberekből állt össze, és nagyobb figyelmet fordítottak a többi dolgozó képzésére is.

1965-ben már 200-an dolgoztak az üzemben. Korszerűsítették, átszervezték a gyár működését, szerszámládák gyártását kezdték el, mivel ekkor Magyarországom még egyetlen vállalat sem foglalkozott ezzel. Főleg exportra gyártottak, a pesti anyavállalatnál töltötték meg szerszámokkal a ládákat.

megyei könyvtár – Szerszámosládák festése

Egy újítási tervet is kidolgoztak, amely alapján kézi anyagmozgatás nélkül tudták forrasztani a kannákat. A játékgyártást is korszerűsítették, a főleg bazári jellegű játékok gyártását megszüntették, és átálltak a mechanikus, elsősorban lendkerekes és rugós mechanikus játékok készítésére.

megyei könyvtár – Matusz Károly fotója: Készülnek a csengős mozdonyok

megyei könyvtár – Matusz Károly fotója

megyei könyvtár – Matusz Károly fotója: Mini sportjáték ellenőrzése

Az 1960-as évek végén már új terméküket, a holdrakétát gyártották, ezt szalagon szerelték össze. A vízszintes pozícióban gördülő jármű, ha akadálynak ütközött, megállt, majd függőleges helyzetbe küzdötte magát egy emelőszerkezet segítségével. Ezután kinyílt az űrkabin ajtaja, és látható lett a Szovjetunió hős kozmonautájának bádoglemezre festett, kicsinyített mása. Ezen a linken a legendás holdrakéta látható, amelyből a fehér az igazi.

1971-ben ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját a Lemezárugyár, amely ekkortól üzemegységi rangra emelkedett, az ELZETT FLIM Fémlemezárugyár győri üzemegysége lett. Terjeszkedni nem tudtak, telepük területe adott volt, a létszám már elérte az 529 főt, ez csúcslétszámnak számított. Kiterjesztették a szalagszerű gyártást, amelynek összehangolása nem volt egyszerű, mert a termékek nagyon széles skálán mozogtak, a játékoktól az exportra készülő szerszámosládákig. Több saját fejlesztésű gépet helyeztek üzembe, melyek leegyszerűsítették a munkát, a technológiát.

Az 1970-es évek közepén is olyan pozitív hírekről tudósít a sajtó, hogy sikeres éveket zárt a Lemezárugyár, minden évben tartják a betervezett termelési terveket. 1977-ben már hatszáz dolgozója volt a gyárnak, felújították az elektromos hálózatot, új közlekedési utakat építettek, és új gyártógépeket vásároltak. Ezeknek is volt köszönhető, hogy a gyár megkétszerezte a termelését, 178 millió forint volt az akkori éves termelési érték. Ám sok hasonló üzemhez képest mégis alulmaradt a győri Lemezárugyár, nem rendelkezett értékes eszközparkkal. Ezért került napirendre a gyár esetleges megszüntetése is. Közben a magyarországi játékgyártás átszervezése is elkezdődött, ami modernizálással, korszerűsítéssel járt, valamint egyes termékek gyártásának megszűntetésével. Az átszervezést több millió forinttal támogatta a gazdasági vezetés, amelyből a győri telephely is részesült.

1980-ban a győri Fémlemezárugyár felkerült a fejlesztendő játékgyárak listájára, a megújulás útjára lépett. A korszerűsítésnek és több vállalkozó kedvű dolgozónak köszönhetően egyre több szép, ötletes játék került ki a gyárból. Az új termékek közül nagy siker lett az a kamion-család, amelyet a Rába-kamionok mérethűen kicsinyített változataként gyártottak: íme egy 40-szer kisebb Rába kamion.

A meglévő játékok közül is többet továbbfejlesztettek, például a már megunt lendkerekes mentőautóból egy teljesen új termékcsaládot varázsoltak. Ekkor kezdték el gyártani a Ford Lotus versenyautókat is. Saját fejlesztésként adták ki a Piramis nevű logikai játékot, amely újrahasznosításnak is betudható volt, mert a régebben gyártott ceruzaautók alkatrészeiből állították össze. Az 1984-es karácsonyi szezonra készült el több éves fejlesztő munka eredményeként a Rába-Steiger traktor elektromos meghajtású modellje és a „Go-Start” autócsalád is. Mindkét termék gyorsan sikeres lett, ám az áruk szinte épp csak fedezte az előállítási költségeiket, nyereséget nem termeltek.

Szalagcímek az 1980-as évekből:

Szélesítették a kínálatot az export irányába is, volt olyan játék, amely soha nem került Magyarországon forgalomba, mint például a Volkswagen kisbusz.

Létezett a gyáron belül egy üzlet a dolgozók számára, ahol a forgalomba nem került játékokat is megvásárolhatták. A nyereség elmaradása azonban a játékgyártás végét is jelentette a győri gyár számára a 80-as évek végére, a feleslegessé vált játékok egy részét a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely kapta.

Lengyel Adrienn


Forrás:
Három igazgatója van, de nyersanyaga nincs a Fémdoboz Műveknek .In.: Győri Munkás, 1947. szept. 18.
Anyaghitelt, több megrendelést, olcsóbb szenet kér a Fémdobozgyár. In.: Győrmegyei Hírlap, 1948. jún. 22.
A győri Lemezárugyárban. In.: Kisalföld, 1959. júl.26.
Játékgyárban. In.: Kisalföld, 1963. febr. 16.
Százezer számra készülnek az apró játékok Győrött. In.: Kisalföld, 1963. nov. 28.
Korszerűsödik a Lemezárugyár. In.: Kisalföld, 1964. szept. 3.
Játékgyárban igazi a munka. In.: Kisalföld, 1969. jún. 6.
Fejlesztés önerőből. In.: Kisalföld, 1971. júl. 10.
Kisalföld, 1976. dec.22.
Megújul a Lemezárugyár. In.: Kisalföld, 1977. máj.6.
Játékgyártás a megújulás útján. In.: Kisalföld, 1981. aug. 5.
Karácsony előtt a játékgyárban. In.: Kisalföld, 1984. dec. 18.
Rugós csibe, holdrakéta, flipper. In.: Győri Hét, 2007. jún. 7.
Külső forrás: http://lemezarugyarasjatek.mlap.hu/#/html/18013638/render/bemutatkozas
A nem jelölt képek a szerző saját felvételei.
 

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)

2015.05.28