Dr. Horváth József, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese üdvözölte az egybegyűlteket megnyitó gondolataival, és ajánlotta szíves figyelmükbe a rendezvényt. A moderátor végig együtt gondolkodott interjúalanyával, a kötet szerzője gyakran már a kérdés teljes megfogalmazása előtt reagált az elhangzottakra. A társalgás vezérmotívumaként a tér, az idő, az Istennel való kapcsolatkeresés és megtalálás témája húzódott végig.

Gülch Csaba – akinél ha elhallgatnak a szavak, az maga a kínzó fájdalom – hosszú évek munkájának eredményeként tarthatta kezében a kiérlelt kötetet, emiatt több ciklus is helyet kapott benne: Kegyelem, Boldog ámulatban, Húsvirág, Kő mellett kövek, E(é)lő-játék. A hóesés befogad lapjain sorjázó versek a gondolati költészet valóságos igazgyöngyei – nem lázadnak, sokkal inkább lelki közvetítést vállalnak magukra. A költő figyel, alkotói elmélyülésében alázattal mutatja a számára valót. Balladai sorok kísérik a folytonos vágyakozást azután, ami az övé; a „miért” érdeklődő és gyötrődő kérdései egymásba fonódnak. Neveltetésének tengelye a harmónia, amelyekből az évek során bár néhány már elköltözött, de az emlékek máig megvannak, ahonnan új és új ihletet meríthet.

Kiemelt szerepet kap az édesanya motívuma, a barátok, felidéződik mindaz, melyet a költemények megformálója számára jelentettek. Gülch Csaba verssorokon keresztül üzen, kérdéseit, gondolatait, vívódásait osztja meg az olvasóval. Ihlető forrásai egyaránt érkeztek József Attilától (a Kopogtatás nélkül című verse Latinovits Zoltán előadásában), Nagy Gáspártól, Cseh Tamástól, Major Zala Lajostól, Illyés Kingától, Vas Istvántól – utóbbit egyenesen tanárának tekinti, hiszen baráti okítással javította ki a stilisztikai hibákat. A hó Gülch Csabánál szókép, amely mint a mennyből fakadó szent anyag, a földön életet adó vízzé válik. A versek befogadásához szükséges egyfajta lelkiállapot, s bár „az emberi érzések egyetemlegesek, megérthetők, de ugyanakkor megismételhetetlenek, még ha hasonlók is”.

A két órát is meghaladó irodalmi találkozónak vendégtársak is részesei voltak. A mind megjelenésében, mind előadásmódjával elragadó Sándor Anna kifejezően nyújtott ízelítőt a verseskötet költői kínálatából. Szavai meggyőzően ötvözték az alkotó és előadóművész keltette hatást: utóbbi egyénisége varázsával is gazdagítja a költeményt, maga is alkotóvá lesz. Ilyenkor válik nyilvánvalóvá a hangerőben, hangszínben, lejtésben rejlő számtalan lehetőség. A költemények másik megelevenítési lehetőségét a zenei hangok biztosították: Sándor Ernő gitármuzsikája szolgált ennek szemléltetéséül, amely híven adta vissza a vers hangulatát.

Markó Iván is jelen volt, aki elmondta, hogy azért szeretett és megható személyiség a számára Gülch Csaba, mert amit és ahogyan a verseiben fogalmaz meg elvesztett édesanyjáról, az teljes mértékben kifejezi a benne létező hiányt is. Évtizedes kapcsolat fűzi össze őket, hasonlóképpen „gondolkodnak” szeretteik elvesztésének fájdalmáról.

Az Anyám hangja című vers gondolatisága mellett a formai eredetiség a kötet tördelőjének, Faggyas Lászlónak az érdeme: a tartalom függőlegesen és vízszintesen is értelmezhető sorokká állt össze. Figyelemreméltó a gótikára jellemző triptichon-formájú versépítkezés. Több, mint húszéves ismeretség köti a kötet illusztrátorához, Babos Ágnes festő, egyetemi tanárhoz, akinek szemléletes grafikai alkotásai az egyes költemények témáihoz illeszkednek.

Mennyire termékeny az a talaj, melybe a művészek az intellektuális élmény magjait elhintik? Ez attól függ, hogy a széppel, az esztétikummal hogyan kerülnek kapcsolatba. Itt hárul nagy felelősség a szülőkre, de különösen a pedagógusokra. A rendezvényen megszólaltatták a Veres Péter Iskola egyik gyakorló pedagógusát, Szásziné Fekete Máriát, aki az irodalomtanítást a szó nemes értelmében hivatásnak tekinti. Nem ragad le a szokványos iskolai tananyagnál, igyekszik a rábízott tanulók irodalmi érdeklődését felkelteni, fürkészi a tanítványaiban szunnyadó lehetőségeket, segíti a tehetség kibontakozását, a bimbózó tálentum szárba szökkenését. Munkássága gyümölcseként tehetségek felfedezésére is sor került – tulajdonképpen így jutott el Gülch Csabához: egyik tanítványát ajánlotta a figyelmébe. Szásziné Fekete Mária elmondta, egyfajta fordított Piétának gondolja a kötetet, úgy érzi, a költő fiúként tartja az édesanyját az emlékezés karjában.

Míg az elmúlt héten a Hangraforgó együttest tisztelte meg jelenlétével Gülch Csaba, ezúttal felcserélődtek a szerepek: F. Sipos Bea és Faggyas László volt a vendég, s a tőlük már megszokott, míves produkcióval örvendeztették meg a hallgatóságot. Ráadásként a csodálatos hangú Lanczendorfer Zsuzsanna is felejthetetlen énekhangjával tette emlékezetessé az irodalmi találkozót.

Végezetül Gülch Csaba megköszönte a hallgatóság érzéseit, mert a beszélgetés alatt megindította a szemekben bujkáló, néha könnyel kísért érdeklődés. Az estet a megyei könyvtár igazgatóhelyettesének mondatai zárták, aki még egyszer az összegyűltek figyelmébe ajánlotta A hóesés befogad kötetét, amely megvásárolható a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér intézményében 1000,- forintos áron.

Csiszár Antal, Csendes Richárd
Fotók: Csendes Richárd

Fotógaléria: Gülch Csaba kötetbemutatója a megyei könyvtárban

31 kép