„A háború mindig a csalás útját járja… ha közel vagyunk, keltsük azt a látszatot, hogy távol vagyunk; ha távol vagyunk, keltsük azt a látszatot, hogy közel vagyunk; előnyöket kínálva csalogassuk (az ellenséget), sorait megzavarva mérjünk csapást reá; …ott támadjuk meg, ahol nem készült fel a védekezésre, s akkor küldjük előre (csapatainkat), amikor éppenséggel nem várja.” (Szun-Ce: A hadviselés törvényei)

Kiskomár várát végül a törökök törölték el a föld színéről az 1664 júniusi rövid ostrom után. Olyan rozoga állapotban voltak a fagerendák közé vert földből készült falak, hogy inkább felgyújtottak mindent, amit tudtak, és mentek tovább a dolgukra.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a német wiblingeni bencés kolostor könyvtárát.

Ahhoz, hogy a világ legnagyobb madárszobrát megtekinthessék, messzire, a Föld másik felére, Indiába kellene utazniuk. Az ország délnyugati részén, Chadayamangalamban, egy dombos terepen – körülbelül 50 km-re északra Kerala mai fővárosától – található a Jatayu Earth Center, melynek főépülete maga a gigantikus madárszobor.

A Biblia és a kalendáriumok után, vagy velük szinte egy időben aztán megérkeztek a ponyvairodalom remekei is falura. Ami természetes folyamat volt, hiszen azt azért mégsem várhatjuk el, hogy az ókori és középkori nagy szerzők, az „auktorok” műveit böngészgessék gyertyavilág mellett a hosszú téli estéken.

Tisza menti túránk végcélja a Tisza-tó, ahol a korábbi napokhoz képest több kikapcsolódást, pihenést tervezünk, természetesen beiktatunk néhány élménynek ígérkező programot, látnivalót is. Ez Magyarország második legnagyobb tava, ahol a vízisportolók mellett a bringásokra is nagyon számítanak.

A húsvét néhány évtizede még nem arról szólt, hogy jó nagyokat eszünk, hétfőn pedig szódával, vagy büdös kölnikkel meglocsoljuk a környezetünkben lévő nőket. S ha gyerekek vagyunk, akkor ezzel pénzt keresünk, ha felnőttek, akkor meg alaposan lerészegedünk. Szóval nem csak a két napos evés és ivás volt a lényeg.

Weiss Manfréd nagyiparos, a róla elnevezett Acél- és Fémművek alapítója jómódú zsidó családban született 1857. április 11-én. Nagyapja cseh területről vándorolt be Magyarországra, pipakészítő műhelye volt a pesti Rumbach Sebestyén utcában. Édesapja szilvalekvárral kereskedett, meglehetős anyagi sikerrel.

Valószínűleg a hazai találmányokra minden magyar büszke, legyen az golyóstoll, karburátor vagy hologram. De még a kocsira is, bár teljes egészében az egyáltalán nem magyar lelemény. Gondoljunk csak a Budapesti Történeti Múzeumban őrzött kis budakalászi kerámiakocsira, amelyik jóval a honfoglalás előtt készült, korát a Krisztus előtti harmadik évezred utolsó negyedére teszik.

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a portugál Mafra-palota könyvtárát.

A Rába-parti Körmend várát, éppen ennek a folyónak köszönhetően, mocsarak vették körül, ez volt az egyik erőssége. A másik pedig a Batthyány família, akik 1604-ben lettek Bécs jóvoltából birtokosok itt. Vitézül harcoltak aztán a törökök ellen, de azért felszámolták az őrségi határőrök utolsó kiváltságait is.

Bács-Kiskun megye déli részén, Jánoshalmán található a Felsőbácskai Műmalom, amely középkori olasz várkastélyhoz hasonló külsejével egyedi látványosságnak számít. Az ipari műemlék épületet több leírás szerint Közép-Európa egyik legszebb malmának tartják.

Tehát a sorozatban esett szó már a falusiak által (is) olvasott kalendáriumokról, de még mielőtt megismernénk a falura is eljutó „ponyvákat”, olcsó regényeket, nézzük csak meg, mi fán termettek azok a csíziók! Amiket a magyar szólás szerint csak az okos, tehetséges emberek értettek meg.