Hogyan bukkantak az eredeti adománylevélre? Hogyan vált egy családi könyvtár közkinccsé? Az adományozó milyen kitételekkel mondott le az értékes állományról a köz javára? Milyen feladatokat állít ez a gyűjtemény kezelője elé? Erről kérdeztük Ősze Mária könyvtárost.

A régi könyves szakember elmondta, hogy rendszeresen figyelik az aukciókat, azért, hogy a felbukkanó, Győrrel és a történelmi Győr, Moson, Sopron vármegyékkel és településeivel kapcsolatos ritka vagy jelentős régi dokumentumokkal, illetve képeslapokkal gazdagíthassák a győri könyvtár muzeális és helyismereti állományát. A 2025 nyarán birtokba vett alapítólevél is egy aukción került eladásra.

Ez tulajdonképpen a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Muzeális gyűjteményének értékes részét képező – a Kisfaludy Károly Könyvtárban elhelyezett – Milkovics–Zámory gyűjteményhez kapcsolódik, annak ajándékozási okirata. 1903. augusztus 19-én kelt Koroncón, özvegy méhkerti Milkovics Zsigmondné, született patkóstheszéri Zámory Mária aláírásával. Az özvegy – tisztában lévén az ajándék értékével – „Győr város és vidéke iránti előszeretetből és a város vezetősége iránti bizalom folytán” átruházta a tulajdonjogát „Győr szabad királyi város közönségének”, szándékát pedig így indokolta: „az enyészet és az elkallódástól való megóvás végett egyrészről, másrészről hogy a könyvgyűjtemények a művelt magyar társadalom közkincsévé válhassanak”. A történethez hozzátartozik, hogy az 1898-ban létrejött (a városi levéltár állományából leválasztott) győri Városi Közkönyvtár vezetője, Sefcsik Ferenc az állomány bővítésére közhírré tétette a város polgárai számára, hogy örömmel veszik, ha a felesleges könyveket a könyvtár rendelkezésére bocsátják. Bizonyára ez is ösztönözte az utód nélkül maradt özvegyet a felajánlásra.

Az adománylevél szövege egy teljesen dísztelen leiratban eddig is megtalálható volt a győri könyvtár tulajdonában, a sikeres licitálással az eredeti okirat is a gyűjteménybe került. A dokumentumot fekete tintával írták, cirkalmas fejléce és kiemelései kék és piros színekkel készültek. A szövegben olvasható, hogy a könyveket alapvetően az adományozó egykori férje, Milkovics Zsigmond, Milkovics Imre, a korán elhalt fiúgyermekük és a férj unokatestvére, Milkovics János gyűjtötték össze, de valószínűleg a család más tagjai is gyarapították. A 18. század első felétől a 19–20. század fordulójáig a család egymást követő generációi több mint 7 és félezer dokumentumból állították össze a családi bibliotékát, amely jól tükrözik tagjaik sokszínű érdeklődését. Van, aki az érmékkel foglalkozó irodalmat gyűjtötte, mást a történelem foglalkoztatott jobban (pl. Napóleonról több kötetet találunk), de akadnak szép számmal jogi vonatkozású irományok, törvényszövegek, országgyűlési jegyzőkönyvek. A család egyházi tagjának, Milkovics János pápoci prépostnak kéziratos possessorbejegyzése több könyvben is megtalálható, a legtöbb kötetben egyébként nincsen tulajdonbejegyzés.

Feltételezhetően valamelyik családtag komolyabb bibliofil ismeretekkel is rendelkezhetett, mert a kortárs kötetek mellett jócskán szerepelnek a polcokon régebbi kötetek, például antikvák, azaz 1501 és 1600 között kiadott könyvek is. A gyűjtemény egyik legértékesebb darabja az ősnyomtatványszámba menő Hortus Sanitatis (Az egészség kertje) című latin nyelvű mű, amely 1517-ben, Strassburgban jelent meg. A kiadvány előzéklapján szerepel egy 1748-ban, Cremonában kelt, olasz nyelvű kézírásos bejegyzés, amely szerint Caub János, azaz Johannes von Caub a szerző. A könyvet 1061 színezetlen, rendkívül érdekes fametszet díszíti, növény-, állat- és emberábrázolások, középkori orvosi jelenetek. A műben található emberi csontváz rajza a középkori orvostörténet egyik legfontosabb dokumentuma.

Találhatók a gyűjteményben helyismereti szempontból érdekes dokumentumok is, például a török kori háborúkról szólók, mint a Türkische und Ungarische Chronica oder kurtze historische Beschreibung, amely egyik rézmetszetén Győr 1598-as visszafoglalását ábrázolják. A megyéhez kötődő szál, hogy több Streibig-kiadványt is felfedezhetünk a polcokon. Más érdekesség például, hogy egy eredeti első kiadásos Káldi Biblia is a kollekció része, de az első teljes katolikus magyar nyelvű bibliafordítás ezen példánya csonka. A polcokat böngészve kiderül az is, hogy a modern kor éppúgy izgatta a Milkovicsokat, mint a régebbi korok. Ezt több, a XIX. század végén külföldön megjelent anyag támasztja alá. Találunk például az automobilokról szóló irodalmat, útikönyveket, de szépirodalmat is, főleg kortársaktól, Kazinczytól, Kisfaludytól, de német nyelven is, például Schillertől. Akad itt néhány operaszövegkönyv is magyar fordításban, a reformkori Magyarországon bemutatott darabok közül, például Gaetano Donizetti ma is játszott Az ezred lánya című vígoperájának szövegkönyve Egressy Béni fordításában található meg a gyűjteményben Mari az ezred lánya címmel. Rossini Bécsben játszott, Zelmira című zenedrámájának librettója pedig olasz és német nyelven is a gyűjtemény része. „Számomra izgalmas ezeket kézbe venni, arra gondolni, hogy operába is jártak a családból. Természetesen a különlegességeket még bőven lehetne sorolni” – teszi hozzá a régi könyves szakember.

A kollekció nemcsak tematikailag vegyes és egyedülálló, hanem nyelvileg is. Főként magyarul, latinul és németül íródott, de szép számmal akadnak itt tankönyvek is – nemcsak olyanok (latin, görög stb.), amelyekre a korszakban számítana az ember, hanem már a nyugati modern nyelvek tankönyvei is. Folyóiratanyagot is gyűjtöttek, de ennek még csak töredéke került feldolgozásra. Az egész állomány feltárását tekintve is bőven akad még feladat a szakemberek számára, ami azt is jelenti, hogy lapulhatnak még „kincsek” közöttük. A Milkovics–Zámory gyűjtemény egy több generációs család érdeklődése mellett egy korszakét is tükrözi, sok izgalmas dologról árulkodik olyanoknak, akik tudnak ebből „olvasni”. Az állomány feldolgozása folytatódik.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér állományában – az adományozó feltételeinek megfelelően – elkülönített muzeális értékű gyűjtemény az ajándékozó kívánságának megfelelően közcélt szolgál, de értékénél fogva csak helyben kutatható. A gyűjtemény közkinccsé válásának rövid történetéről és több különleges darabjáról korábban már írtunk.

A család történetének egy epizódjába avat be a Zámory-család leszármazottjának, Csepeli Györgynek az írása. A könyv címe A tengerszemű hölgy rejtélye: a Zámoryak történetei (Bruckner Éva, Csepeli György, Csepeli Miklós), amely megtalálható a győri könyvtár polcain is.

SzaSzi
Fotók: Márné Tóth Krisztina