A főiskola közlekedés-építési kara már az 1968/69. tanévben megkezdte tevékenységét, de ekkor még Budapesten a Műszaki Egyetem közreműködésével, és ez mindaddig így is maradt, amíg Győrben nem lett önálló épülete. Az építés helyét illetően az a döntés született, hogy az oktatási intézményt a Mosoni-Duna révfalui oldalán, közvetlenül az Aranypart mellett hozzák létre, amely területen még gyümölcsöskertek között meghúzódó pici házak álltak.

Amikor a főiskola létesítéséről megszületett a rendelet, ezeket a házakat lebontották, a régi lakóknak pedig a város által lakásokat biztosítottak. A bontási munkák után következett a terület feltöltése, amely azért volt fontos, mert a terepet olyan magasságra kellett feltölteni, hogy a Duna és a Rába várható legmagasabb vízállása esetén is teljesen biztonságos legyen. A feltöltési anyagot a Mosoni-Duna-ágból kotrással termelték ki, amely munka 1970 áprilisában indult meg és 1971 márciusára fejeződött be. A terület előkészítésével egyidejűleg, 1969 végén és 1970 folyamán teljes erővel folytatódott a tervezés, valamint az építési munkák előkészítése, a felvonulás és az építési terület berendezése.

A területről még el nem bontott, legjobb állapotban lévő négy épületet a főiskola átalakíttatta ideiglenes irodák céljára. A felvonulási munkák legfontosabb része volt a helyszíni előgyártó telep kiépítése, mivel az épületek szerkezetének jó része előre gyártott elemekből épült fel. 1971 júniusára befejeződtek a felvonulási munkák, beleértve az előregyártó telep létesítését is. Az építés legjelentősebb pillanata 1971. július 23-án következett be, amikor dr. Csanádi György akadémikus, közlekedés- és postaügyi miniszter lerakta a főiskola alapkövét. Az ünnepség résztvevőit dr. Csernitzky Gyula, a megyei város tanácselnöke köszöntötte, majd dr. Csanádi György mondott beszédet. A miniszter méltatta Győr város lakóit és vezetőit, hogy a kezdetektől fogva megértéssel és támogatással fogadták a főiskola megépítését. A beszéd után az alapkőbe helyezendő alumínium hengerbe tették a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának okmányáról készült másolatot a főiskola alapításáról. Továbbá a tervrajzok egy-egy példányát, azoknak a neveivel ellátva, akik a tervezésben és a kivitelezésben kiemelkedő munkát végeztek, végül az aktuálisan használt pénzekből egy-egy darabot.

A hengert lezárása után Magyar Vilmos építésvezető helyezte a félméteres betonalapba. Az alapkőletétel után dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes méltatta a főiskola jelentőségét. Elmondta, hogy a főiskola ideiglenesen Budapesten működik, de már szemmel látható jelei vannak, hogy a hallgatók mielőbb elfoglalhatják új otthonukat Győrött. Az ünnepi esemény után a vendégek a városi tanács dísztermében műszaki értekezletet tartottak. Az építők nevében Sárosi János igazgató tett ígértet arra, hogy az építési határidőket betartják, és mindent elkövetnek azért, hogy a főiskola a tervezett időpontban a tanárok és hallgatók rendelkezésére álljon.

A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola első négy épületének átadására 1974. szeptember 13-án került sor. Az avatásra elkészült egy tanulmányi és egy laboratóriumi épület, egy kollégium és az étterem-konyha épülete. Az újonnan felépített főiskola avatási ünnepsége volt egyben az iskola első tanévnyitója is.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, az Építő 1971. augusztus 1-jei lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Kiss Kitti

Felhasznált irodalom:
Építő, 1971. augusztus 1. 2. o.
Győri tanulmányok 4, Győr Megyei Város Tudományos Kutatócsoportja, Győr, 1979. 51-75. o.
Kisalföld, 13. évf., 127. sz. (1968. június 1.) 1. o. 
Kisalföld, 13. évf., 128. sz. (1968. június 2.) 1. o. 
Kisalföld, 16. évf., 172. sz. (1971. július 23.) 1. o. 
jogkodex.hu

A kép a Fortepan gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője / tulajdonosa. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző / tulajdonos megnevezésével itt található: FORTEPAN / Gábor Viktor.