A Mosonmagyaróvári Kossuth Gimnáziumban érettségizett, 1990-ben kapta meg a diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, jogi és szakmai tapasztalatait igazolja 33 éves szakmai útja, szeptemberben tölti be a 60. életévét.

Mi indokolta annak idején az ügyvédi kamarák megalakítását?

A történelmi, társadalmi fejlődés 1874-ben jutott el arra a szintre, hogy a 34-es törvénycikk határozott egy átfogó igazságügyi csomag bevezetéséről. Ez egy, az egész igazságszolgáltatás reformját jelentő csomag része volt, és ennek az utolsó elemei között szerepelt az ügyvédi kamarák létrehozása. Már az Árpád-kor elején is voltak olyan jó beszédképességű emberek, akik hatékonyan tudtak fellépni mások ügyeinek a védelmében, viszont a jogászok egyetemi képzése csak később indult: Első Lipót és Mária Terézia nevét érdemes még megemlíteni az ügyvédség kapcsán. Sokféle elnevezéssel is illették a mások képviseletét ellátókat, így beszélhetünk pristaldusokról, prókátorokról és advocatusokról is. Az 1874. évi 34. törvénycikk végül is a kamarákba tömörülés igényét hozta tető alá, ekkortól már csak az végezhetett ügyvédi tevékenységet, aki a képzettségen túl esküt is tett, valamint felvételt nyert a kamarába. Ez az alapelv kiállta az idők próbáját, de hozzáteszem, hogy míg az 1874. évi 34. törvénycikk egészen 1945-ig hatályban volt, manapság a felgyorsult élet következtében – akárcsak más területeken – 1990 óta már a negyedik ügyvédi törvény kopik el alattunk.

Hová helyezhetjük el a győri ügyvédek érdekvédelmi szervezetét?

Legnagyobb büszkeségünk, hogy sikerült megtartanunk az autonómiánkat, noha az idők során többször próbálták megnyirbálni. Az országban a jelenlegi húszból mindössze öt kamara mondhatja el magáról, hogy jogfolytonosan működik. Volt időszak, hogy Veszprémtől Esztergomig, azaz egész Észak-Dunántúl a mi kamaránk illetékességi területének számított. Prezentálja továbbá jó hírünket, hogy 2023. február óta megyei elődöm, dr. Havasi Dezső a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Abban az országban, amelynek fővárosában hatezer feletti regisztrált ügyvédet tartanak nyilván, és ennek nagyjából tizede, valamivel több, mint hatszáz a mi tagsági létszámunk. Igaz, ezzel is dobogósnak számítunk az országos rangsorban. Dr. Havasi Dezső kollégám elismertségét kiváló vezetői tulajdonságai, emberi nagysága mellet az is emelhette, hogy egy szabálytalan fővárosi választást követően egy – igaz, rövid – időszakon át az ő vezetésével a Győr‒Moson Sopron Megyei Ügyvédi Kamara intézte a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyeit is, mindenki megelégedésére. Azóta pedig Havasi Dezső megszerezte a tekintélyt a gyakorlati tevékenységével is. A magam részéről megtiszteltetésnek tartom, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségében folytathatom vele a közös munkát, ahol ő elnökként és pedig az elnökség tagjaként vagyok jelen.

Mit tart az ügyvédi kamara a legfontosabb feladatának?

Először is tisztázzuk, szervezetünknek nem feladata az ügyvédi tevékenységek egyike sem. Az ügyfeleket nem mi képviseljük, a kamara ügyvédbarát, ami nem jelenti azt, hogy ne lennénk következetesek az esetleges hibák megítélésében és a szükséges következmények levonásában. Kamaránk a tagsági díjakból tartja fenn magát, és ezekből fedezzük prudens gazdálkodással a kiadásainkat. Hatósági ügyeket intézünk, szervezzük a tagjaink részére a továbbképzéseket és a jelöltek számára az oktatásokat, szoros együttműködésre törekszünk a társhatóságokkal és a jogalkotással is. Jelenleg hatvanöt körül mozog a jelöltjeink száma, a teljes tagságunk pedig hatszázötven fő körüli. A továbbképzésben éppen most zárult egy ötéves ciklus, melynek végén egyetlen ügyvédtől sem kellett megválnunk azért, mert nem teljesítette a feltételeket. Ez az ország nem mindegyik kamarájáról mondható el, sajnos. Jelenleg számunkra nagy kihívást jelent az elektromos ingatlan nyilvántartási rendszerre való átállás, ez folyamatban van, pillanatnyilag még hibrid rendszerben dolgozunk. És természetesen képviseljük a kollégák érdekeit, ügyeiket, József Attila soraival mondva: „rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk, és nem is kevés…”

Dr. Posta Attilát mi motiválja a kamarai teendőkben?

Azt mondják, hétévente érkezik az ember életébe új kihívás, nekem harminckét év után adatott meg az a megtiszteltetés, hogy elnökként megpróbáljak helytállni a szakmai tevékenységem mellett. A három év alatt érkezett pozitív visszajelzések alapján bízom abban, hogy jó úton járok. Volt kitől tanulnom, a több büntetőügyben ismertté vált dr. Fejes Józsefnél, a kamara akkori elnökénél voltam ügyvédjelölt. A hosszú évekig elnökhelyettes dr. Kerényi Ervin sem keveset tett a jelenlegi rendezett viszonyainkért, és meg kell még említenem dr. Écsi Bélát is, aki tizenkilenc évig szolgálta a kamara érdekeit. Büszke lehetek arra is, hogy 1893-ban a Győri Ügyvédi Kamara dísztagjává választották Jókai Mórt, 1892-ben pedig az ugyancsak erről szóló bizonyítványt személyesen adták át Torinóban Kossuth Lajosnak.

Mohay Gábor