A Győri Filharmonikus Zenekar Istvánffy Benedek bérletének legígéretesebb koncertjére került sor április 12-én a bazilikában. A nagyhéthez közeledvén a közönség fokozott várakozással fogadta Bach passió-oratóriumát, amely drámai módon eleveníti fel a Megváltó földi életének utolsó óráit.

Előkerült egy 11 másodperces, hang nélküli Beatles-kliprészlet, amely egy 1966-os brit popzenei tévéműsor élő adásán készült, és később Mexikóba került egy gyűjtőhöz.

Ady Endre halálának 100. évfordulójára országszerte számos rendezvénnyel – irodalmi és zenés estekkel, versenyekkel, pályázatokkal – emlékeznek meg. Az évfordulóhoz a győri könyvtár is kapcsolódott egy több részből álló programsorozattal, melynek második „felvonására” április 15-én került sor a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében.

A Komédiás beszélgetések – Színházat mindenkinek elnevezésű, győri színházkedvelők számára rendezett program legutóbbi találkozójára április 17-én került sor a Komédiás Étteremben. A vendég ezúttal Vincze Gábor Péter – vagy ahogyan színházi és rajongói berkekben emlegetik VGP – volt, akivel most különlegesen szép és kerek évfordulót ünnepelhettünk.

Hobo legutóbbi albuma, a Hé, Magyar Joe! nagy általánosságban mindennel szembemegy, ami az aktuális könnyűzenét jellemzi. Ki az, aki manapság 27 dalból álló, egybefüggő történetet elmesélő lemezt készít, ami fiktív szereplőkön keresztül reagál napjaink valóságára, és ami már csak terjedelménél fogva is sok hallgatást, meg persze legalább ennyi gondolkodást igényel? Világviszonylatban sem csinálják ezt sokan, itthon meg pláne nem. Ráadásul mindezt úgy, hogy előtte bő fél évvel jelent meg a Bob Dylan dalait feldolgozó Lassú vonat.

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után, április 16-án elhunyt Bács Ferenc, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Budapest díszpolgára. A család tájékoztatása szerint Bács Ferenc végső búcsúztatásáról később intézkednek.

Április 11-én 28. alkalommal rendezte meg a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Ménfőcsanaki Fiókkönyvtára, valamint a Ménfőcsanak-Gyirmóti Művelődési Központ a „Hegyalján innen, Sokorón túl…” elnevezésű népmesemondó versenyt. A hosszú múltra visszatekintő, 1992-től évente megrendezésre kerülő megmérettetésen ezúttal is a győri és a Győr környéki iskolák legjobb mesemondói mérték össze tudásukat 1-6. osztályos korig.

Április 11-én a győri könyvtár Központi Könyvtárának Klubhelyiségében Szijártó Zsófia orosztanár, világutazó, a Travel, eat, experience with Sofi blog írója tartott vetítéssel egybekötött előadást Az orosz lélek, kultúra és gasztronómia esszenciája 2 és fél év élményeinek tükrében címmel.

Korok és történetek címmel hirdette meg következő, 2019/2020-as évadát a Győri Nemzeti Színház. Még az összes bemutatót a 40 éves színházépületben játsszák majd, a Nagyszínházban, illetve a Kisfaludy Teremben. Az izgalmas műsortervet Forgács Péter színházigazgató és Kiss János, a Győri Balett vezetője mutatta be a sajtó képviselőinek, valamint meghívott vendégeiknek.

2019. április 8-án első találkozóját tartotta a Könyvklub, amelyet a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér hagyományteremtő szándékkal indított. A belvárosi épület, a Kisfaludy Károly Könyvtár ízléses kis helyiségében féltucatnyi, de annál lelkesebb könyvrajongó gyűlt össze, hogy gondolatokat cseréljen Szentesi Éva Pedig olyan szépen éltek című regényéről.

Vladimir Nabokov 120 évvel ezelőtt, 1899. április 22-én (vagy más források szerint április 23-án) született Szentpéterváron gazdag, nemesi családban. Édesapja maga is írt, pártot alapított; a családban fontos szerepet játszott a sport, a nyelvtanlás, így Nabokov már korán folyékonyan beszélt angolul és franciául.

A Park Könyvkiadó gondozásában megjelent Egy ifjú természettudós történetei első kiadása magyarul Titokzatos állatok nyomában címmel 1993-ban került a magyar olvasók kezébe. A némileg átdolgozott jelenlegi kiadás teljesen új fordítás, a szerző új előszavával és frissített képanyaggal. Nagyon értékes írások; nemcsak azért, mert a szerző egy-egy korai expedícióját örökítik meg az utókornak, hanem azért is, mert egy közelmúltbeli, mégis mára már letűnt világ lenyomatát őrzik.

Április 15-én Veres András megyés püspök megáldotta a Győr belvárosában helyet kapott, tizennégy stációs keresztutat. A hét domborműből, két grafikából és öt festményből álló keresztény műalkotásokat győri vagy Győrhöz kötődő képzőművészek készítették.

100 éve, 1919. április 18-án alakult meg a Rongyos Gárda, mely egység története mind a mai napig igen vitatott: sokan hősként tekintenek rájuk, mások törvénytelen és gyilkos rablóbandaként jellemzik őket. Megyénk szempontjából fontos tény, hogy tevékenységük hozzájárult az 1921 decemberében megtartott népszavazáshoz, mely határozott Sopron és nyolc környező település területi hovatartozásáról.

Közismert, hogy a korábbi patriarchális alapú (állam)berendezkedés a nőket másodrangú szereplőkké degradálta a társadalomban: nő ne ártsa bele magát a politikába, mert a komoly dolgok intézése a ház urának a kiváltsága. Természetesen minden korban akadtak üdítő kivételek – nem egyszer az erősebb nem támogatásával. Berzsenyi írta Dukai Takács Juditnak: „Vajon helyes dolog-e, hogy a szebbik nemet orsó mögé kényszerítik: csak fonjon?”

Az olasz reneszánsz egyik legnagyobb mestere, Michelangelo, valamint Leonardo, Raffaello és más kortársaik több mint 80 rajzát felvonultató kiállítás nyílt A test diadala – Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet címmel április elején a Szépművészeti Múzeumban, a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) nyitóeseményeként.

2019. április 15-én startolt a Széchenyi Egyetem Napok (SZEN), amely a szervezők (Egyetemi Hallgatói Rendezvényszervező Iroda) ígérete szerint „a II. SZENeszter leghatalmasabb bulija”. A sportprogramokat, élő koncerteket és számos diákosan szellemes megmozdulást magában foglaló rendezvénysorozat mára már négynapos fesztivállá nőtte ki magát (sőt van 0. nap is).

Nem Tompa Mihály gólyájáról írok, hanem Gaál András festőművészről, a Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség (GYAK) kiemelkedő tagjáról, akinek kiállítására 2019. április 12-én, pénteken szerzőtársaimmal együtt Pannonhalmára látogattunk, a Kazinczy Ferenc Művelődési Házba.

A szegedi Könyvmolyképző Kiadó igazából hiányt pótolt, amikor 2017-ben újra kiadta Michael Connelly Harry Bosch-sorozatának első részét, a Sötét visszhangot. A korábban (2000-ben) Fekete hang cím alatt kiadott regény ma már csak antikváriumok hátsó polcain vagy könyvtárakban lelhető fel. Az Amazon Studios ráadásul 2014-ben tévésorozatot gyártott Connelly szériája alapján, amely elsősorban a karakterre építkezik.

Abban az időben, amikor a katolikus vallás gyakorlása is beszorult a templomokba, két-három olyan nap volt, amikor nyilvánosan is megmutathatták a falusiak (is) az elköteleződésüket hitük iránt. Szerte az országban ugyanis körmeneteket tartottak, egyet sokszor csak a templom falai között virágvasárnap, egyet húsvétkor, egyet pedig pünkösd után két héttel, úrnapján.

1526-ban nemcsak Magyarországon zajlott le sorsdöntő csata, hanem Eurázsia másik végében, Indiában is. India felett eddigre meggyengült a XIII. század elején létrejött, muszlim irányítású Delhi Szultanátus uralma, s a birodalom, amely a XIV. század közepén szinte az egész szubkontinensre kiterjesztette hatalmát, eddigre annak északi részére szorult vissza.

A Pál utcai fiúk nyomában címmel mobilapplikáció készült Ferencváros és Józsefváros közös finanszírozásában. Az okostelefonos interaktív séta segítségével Molnár Ferenc világhírű regényének helyszíneivel lehet megismerkedni.

Magyarországon elsőként a győri Xantus János Állatkertben látható keskenyszájú orrszarvú, s ezzel az intézmény 15 éves álma vált valóra. A Dél- és Kelet-Afrikában honos állat ma már a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartozik, ugyanis populációjuk 1980 óta 96%-kal csökkent, így csak alig ötezer fősre zsugorodott az őshonos állomány.

Ha Sáros várát a legek között emlegettük, akkor nézzük meg most Szepest, amely a rablólovag Giskra által épített külső várával együtt talán tényleg a legnagyobb a mostani Szlovákiában, vagy akár Európában is. És aminek történetére pálinkafőzés tett pontot.

Múzeummá alakítják a Bodrog nevű osztrák-magyar monitorhajót, amelynek belgrádi ágyúlövéseivel kezdődött meg hivatalosan az első világháború 1914. július 28-án.

„Sir Charles Chaplin zsenije fennmarad az általa alkotott filmjeiben. Ami Shakespeare az Erzsébet-kor színházának, Dickens a viktoriánus regénynek és Picasso a modern művészetnek, az Chaplin a XX. század mozijának. Filmjei az egész világon elérhetők, felfedezésük az elkövetkező generációk számára új örömet jelent.” (Jeffrey Vance) Charles Spencer Chaplin 130 évvel ezelőtt, 1889. április 16-án született Londonban.

Kell-e annál jobb reklám egy új magyar filmnek, hogy a Filmiroda art-bizottsága kétszer is elutasította a művészfilm-besorolást arra hivatkozva, hogy „nem megfelelő viselkedési mintákat tartalmaz”? Ebből egyből sejthető, hogy Novák Erik (Zuhanórepülés, Fekete leves) ismét olyan kemény témákat jár körbe, amelyeket a kortárs társadalmunk előszeretettel seper a szőnyeg alá.

Az egyiptomi Óbirodalom V. dinasztiája egyik magas rangú állami tisztségviselőjének, Kuvinak a sírját fedezték fel, és bizonyítékot találtak egy eddig nem ismert királynő létezésére is cseh régészek Szakkara déli részén, Dzsedkaré Iszeszi fáraó piramisegyüttese mellett – közölte honlapján a Cseh Egyiptológiai Intézet.

Az interjúból kiderül, hogy Balsai Móni már megkapta a főszerepet, amikor a rendező először képbe került a projekt kapcsán, de ezenfelül is bőven akadnak érdekességek az Alvilág készítése körül. Ezek, az adaptáció jelentette kihívások, a casting, a gyerekszereplők és a sorozatkészítés intenzitása is szóba került a Filmkultúra.hu és Ujj Mészáros Károly beszélgetésén.