Benyovszky Móric példakép lehet a következő generációknak is, négy földrészre jutott el, nagy műveltsége volt, több nyelven beszélt, és a szabadságért küzdött. Erről Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszélt szeptember 20-án a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A budai Szentháromság téren álló Nagyboldogasszony-templom (korábban koronázótemplom), a Várnegyed ékköve és egyetlen jelenleg is működő katolikus miséző helye Mátyás-templom néven vonult be a köztudatba. A Szent István-bazilika után ez a főváros második leghíresebb egyházi építménye, és a közép-európai gótikus stílus nagyszerű példája.

Divény várát pedig nem illik összekeverni Dévénnyel. Már csak azért sem, mert ahol az éjszakázó borissza költő új dalaival betört volna, az Pozsonytól nyugatra van, Divényt pedig a Losonci medencében kell keresnünk.

Alkalmi bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta Pilinszky János költő, író születésének 100. és halálának 40. évfordulója alkalmából a Kertész Imre Intézet centenáriumi programsorozata részeként.

Ausztráliában egyáltalán nem ritka a silóművészet, a kontinens déli részének egy kicsiny településén, Owenben például olyan történelmi témát pingált fel Robert Hannaford és Cam Scale egy hat tagból álló óriástároló külső felületére, amely a búzazsákoktól a homokzsákokig (Wheat Bags to Sand Bags) állít emléket hazájuk régmúltjának.

175 évvel ezelőtt, 1846. szeptember 21-én a balatonfüredi kikötőből kifutott első útjára a Kisfaludy lapátkerekes gőzhajó, ezzel megindult a hajózás legnagyobb tavunkon, elkezdődött a Balaton modern kori karrierje.

1989-ben már mindenki sejtette: a világ nagy változások előtt áll. Hogy az Animal Cannibals-re fel voltak-e készülve, az más kérdés – de talán ez is kiderül a jeles évben alakult zenekar pályafutását összegző, Minden változik, a lényeg nem című könyvből. A Langolo.hu először azt firtatta a nemrég a boltokba került vaskos írást szerzőként is jegyző rapperektől, hogyan jött egyáltalán a könyv ötlete?

Sziklaszilárd műfajok között kallódnak a blockbusterek és franchise-ok uralta világban a régi vágású kalandfilmek. Ha évente befut legalább 1 eseményjellegű, már örvendetes, viszont azok is általában valamire épülve érkező (soft-)rebootok. A Dzsungeltúra se előzmény nélküli, mégis új címként tökéletesen mutatja meg: bizony lenne a műfajra igény. Bár Dwayne Johnson átmentett a Jumanjiból, ő is ad frissességet.

Az az igazság, hogy én szeretem a Gallagher testvéreket. A sok Bono, Chris Martin és Thom Yorke között egyszerűen mindig üdítően hat két ekkora türhő, akik a harmadik világ éhezői helyett inkább magukkal vannak elfoglalva, meg persze kollégáikkal, akikkel kapcsolatban különösen szeretik elmondani véleményüket. Szeretik a focit, az alkoholt, és a drogokat sem vetik meg, és ennek megfelelően a zenéjük sem áll többől a kedvenceik idézgetésénél.

2021. szeptember 18-án, délután 4 órakor a győri „Színházat mindenkinek” elnevezésű csoport tagjainak ismét lehetőségük nyílt egy „teátrumos” beszélgetésre a Komédiás Étterem különtermében, a csoport meghívását ezúttal Ungvári István színművész fogadta el.

Amíg az Amazon alapítója a világűr határára készül, megvásárolt nekünk egy, a Covid miatt a mozikból kimaradt űrlényes inváziós sci-fi akciófilmet. Jól áll neki a képernyő, még jobban állt volna a vászon, és bár a marketing az eredetiségével próbálja meg eladni, A holnap háborúját sokkal inkább azért ajánljuk, mert a már sokszor látott dolgokat szórakoztató módon pakolták benne össze. A Lego mozik rendezője érti a dolgát, Chris Pratt meg tényleg az a fickó, akit lehetetlen nem kedvelni.

Nemrégiben, az utcán sétálva megpróbáltam elképzelni, hogy a város hangjai között, amelybe vegyülnek ugyan természeti zajok, de leginkább a gépek zúgása a döntő, nem hallom a madárcsicsergést, kutyaugatást, semmiféle állati hangot, zajt, és szörnyű érzés volt. A regénybeli hegyvidéki falucska felnőtt lakóinak is az lehetett, bár kevesen mutatták, hogy mennyire hiányoznak életükből az állatok.

Az MCU-ból, azaz a Marvel mozis univerzumából mégsem lett Loki karaktere az első Thor filmet követően kiebrudalva, és bár a rajongói nyomásra történő derékbeadás ritkán sül el jól, a csínytevés istenének sikerült többrétegű pályaívet felrajzolni, amit az idei sorozat csak tovább cizellált.

Félve közelítek Pilinszkyhez. Mindig. Más a befogadás módja, „nem (közép)iskolás fokon…” adja meg magát. Mégis úgy érzem, minden élménnyel egy kicsit közelebb jutok a lényegéhez. Keresem hát tovább…

A hasadék önmagában is különösen hátborzongató misztikus thriller, ám keletkezésének körülménye sem hétköznapi. A szerzőt, Jozef Karikát előző thrillerének megjelenése után (Strach, 2014) felkereste egy férfi, elmesélt egy kísérteties történetet, amely egy elhagyatott elmegyógyintézetben talált páncélszekrénybe rejtett papírokkal kezdődött, és elvezetett a Tribecs-hegységben előforduló rejtélyes eltűnésekhez. A szerző lejegyezte a beszélgetéseket, ellenőrizte az adatokat, hozzáfűzéseket és lábjegyzeteket írt az elhangzottakhoz – így született meg A hasadék.