1125

Győri Diákszínjátszó Találkozó 2017


2017. március 24-25. között, az Import Impró Egyesület szervezésében, immár hatodik éve került megrendezésre a győri színjátszók seregszemléje: anno Regionális Diákszínjátszó Találkozó, idén Győri Diákszínjátszó Találkozó néven. A két nap alatt 14 csoport 14 előadását láthattuk.

A névváltoztatás miértje támogatási okokban keresendő, hiszen az eddigi társszervező Országos Diákszínjátszó Egyesület pályázati forrás hiánya miatt ezúttal sajnos nem tudott az esemény mellé állni. Ezzel kapcsolatban a szervezők az év elején közleményt adtak ki a Facebookon.

14 csoport 14 előadását láthattuk a két nap alatt. A nagy klasszikusokon át – Shakespeare, Molière – a kortárs magyar drámaírókon keresztül, a szerkesztett és a korosztály problémáira reflektáló előadásokig sok színben, sok műfajban képviseltették magukat a fiatalok.

A pénteki nap jóleső tapasztalata, hogy a diákok és vezetők szívesen nyúlnak olyan témákhoz, melyek a mai tizenéves korosztályt érintik és foglalkoztatják. Az első előadás és témájában az egyik legsúlyosabb a Nagy Arrabona X c. produkciója volt (r.: Fekete Anikó), mely egy disszociatív személyiségzavarral küzdő lány történetét meséli el árulásokon és megcsalatásokon keresztül úgy, hogy a történet végén a néző sem érezheti biztonságban magát, az átverés velünk is megtörténik, akárcsak a főszereplő lánnyal a társas kapcsolataiban.

Nem hiányozhatott klasszikus, feldolgozandó témaként a szerelem sem, amit a pannonhalmi pACTum csoport (r.: Hartyándi Mátyás) hét férfiúja a hét törpe sztorijába ágyazva, a Ricsárdgír zenekar Palvin Barbi c. „pop ódájából” és különböző jegyzőkönyvekből inspirálódva dolgozott fel Barbira várva címmel. Jóízű játékban lubickolnak a srácok, szemünkben és alakításukban is ott a pajkosság.

Személyes érintettségem okán nehéz objektív véleményt megfogalmaznom a KisKözépső Arrabona Boys & Girls c. előadása (r.: Bálint Betty, Balla Richie) kapcsán, így nem is próbálkoznék vele, de mindenképp szívmelengető érzés látni, hogy a 4-6 éve játszó fiatalok hogyan válnak szinte egy szempillantás alatt gyermekből diákszínjátszóvá. Úgy tűnik, élvezik ezt a létet, nagy játékkedvvel debütáltak az „idősebb” korosztály találkozóján.

Menni vagy maradni? Itt hagyni vagy ragaszkodni a megszokotthoz? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a NewGO-K csoport Passz c. produkciójában (r.: Tóth Szilvia), ami természetesen akár válasz is lehet a felvetett kérdésekre. Ők eljátszanak a lehetőségekkel, felvillantva közép-európai és közel-keleti figurákat, helyzeteket, melyeket testközelből látni mindenképp elgondolkodtató.

Mit tesz velünk a közösségi média, hogy lehet/lesz/van hatással ránk és életünkre? Az angol Black Mirror antológiasorozat egyik epizódjából inspirálódva készítette el Trademark (r.: Lakatos Dorina, Tóvaj Ágnes) elnevezésű, generációnkra görbe tükröt tartó előadását a Révai Diákszínjátszó Műhely csoportja, a Keretablakozó Társulat. Mit történik velünk, ha valaki lájkol minket, vagy épp rossz véleménnyel van rólunk az interneten? Megtudhatjuk, ha megnézzük majd az előadást a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában, késő tavasszal.

KompACT: O. (r.: Fekete Anikó). Shakespeare Othellója alapján, egy bírósági tárgyalás keretein belül láthattuk a kóros féltékenység megtestesítőjének, Othellónak történetét, de mai nyelvezettel, fiatalokra jellemző helyzetekben. Ritmusjátékokkal és kontakt táncra épülő koreográfiával dúsított, erős színészi jelenlétre alapozó produkció volt a pénteki nap záró előadása.

A második napon a Keleti István Művészeti Iskola Comment csoportjának Nem én tettem c. krimijét láthattuk (r.: Kovács Ágota), amely Arany János Tetemre hívása és Agatha Christie Gyilkosság az Orient expresszen műveiből táplálkozott. A produkció remekül mutatta meg, hogy miként lehet drámajátékokat érvényes elemként egy előadás szerves részévé tenni.

Csüccs! (r.: Horváth Márk) mondjuk sokszor, amikor székkel kínálunk valakit. De mit mondd a szék, amikor az adott személy elfoglalja rajta a helyét? Milyen gondolatok, érzések töltik el az ülőalkalmatosságokat, amikor odatesszük, véletlenül belerúgunk, vagy épp az iskolás diákok éppen puskát írnak rájuk dolgozat előtt? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a KIMI Kezdők.

Egy igazi klasszikussal, Móricz Zsigmond Árvácskájával (r.: Jarábik Gabriella, Kuklis Katalin) érkezett hozzánk a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpad, akik visszatérő vendégei a fesztiválnak. Nem kis fába vágta a fejszéjét a diákcsoportként most debütáló csapat, de derekasan helytálltak. Remek jelmez-, kellék- és díszletválasztással, élőzenével dolgozták fel az árva kislány történetét.

A szombathelyi Reményik Suliszínház (r.: Németh Gyöngyi) is megmutatja magát évről évre az ImE rendezvényén, tavaly után ismét egy kortárs magyar drámából indultak ki idén: Szabó Borbála Nincsenapám, seanyám c. írása egy kislány történetén keresztül mesél széteső családról, irodalomról és két macskáról, akikben Kosztolányi és Karinthy lelke él tovább.

A KIMI Nameless (r.: Bauer Ildikó Nessie) csoportja fogta Madáchtól Az ember tragédiáját, csűrte-csavarta, megtöltötte sok Évával, jó zenékkel, pontos koreográfiákkal. Az abortusz témájáról és ezek mentén a párkapcsolatokról és a továbbtanulásról gondolkodhatunk. Vajon az „én” vagy más a fontosabb? Választ talán nem, de pontos színészi játékokat és mély pillanatokat kaptunk az előadástól.

Németh Ervin drámáját dolgozta fel a szombathelyi A Társulat. A Kenderzsupp (r.: Németh Andrea) egy felnövés történet, láthatjuk, hogy a kedves kisfiúból, Tomiból, hogyan lesz züllött kamasz, aki szó nélkül hagyja ott édesanyját a bajban, aki csak segíteni szeretne neki. A főszereplőt életszakaszainak megerősítéseként több színjátszó eleveníti meg az előadásban, ahogy a fiú felnő, az őt körülvevő hinta, és általa a játszótér úgy omlik össze és tűnik el a térből.

Szombatra is jutott egy Shakespeare-feldolgozás, W.S. talán legtöbbet játszott drámáját vették elő a Középső Arrabonások, és Ham lett címmel (r.: Bálint Betty és Balla Richie), „eklektikus melodráma” stílusmegjelöléssel játsszák. „A gegekre épülő játék sokszor a mélységeket is megjárja”. Ezt nem én, hanem egy kolléga mondta, hiszen szintén közöm van az utolsó év után járó csoport előadásához. Csonkított történet, amely más ívet ír le, mint az eredeti dráma. 4 színész 12 karaktert játszik az interakciót sem nélkülöző előadásban.

A Létra (r.: Szántó Dániel), Molière eredetije és Parti Nagy Lajos Tartuffe átirata után viszi színre a csaló és a hiszékeny kisember történetét. Az Art+alom csoport egy létra segítségével jelöl ki pinceajtót, asztalt, tükröt és akár egy egész családi házat, ha arról van szó. Az anyaghoz illő harsány játékmódban láthatóan lubickolnak Parti Nagy újrafordításának nyelvi leleményeiben. Ezzel az előadással zárult a Győri Diákszínjátszó Találkozó.

Az idei évben a zsűrizés, és így a minősítések is elmaradtak, helyette Korányi Bálint vezetésével moderált beszélgetésekre volt lehetőség, az előadások után 20-25 perc állt rendelkezésre, hogy a diákok egymás előadásairól beszélgethessenek, vitázhassanak. A pénteki és a szombati napok estéjén pedig közönségszavazás után dönthettek a nap legemlékezetesebb előadásáról, férfi és női alakításáról.

Pénteki nap:

Legemlékezetesebb előadás – kompACT: O. (r.: Fekete Anikó)
Legemlékezetesebb férfi alakítás – Kövesi Zsombor (kompACT: O. – Othello)
Legemlékezetesebb női alakítás – Forács Fanni (kompACT: O. – Desdemona)

Szombati nap:

Legemlékezetesebb előadás – Középső Arrabona: Ham lett (r.: Bálint Betty, Balla Richie)
Legemlékezetesebb férfi alakítás – Schajermann Ákos (Középső Arrabona: Ham lett – Hamlet)
Legemlékezetesebb női alakítás – Pidl Tamara (Középső Arrabona: Ham lett – Ophelia)

Támogatóinknak hatalmas köszönettel tartozunk, akiknek segítségével egyik csapat sem távozott üres kézzel a találkozóról!

A Győri Diákszínjátszó Találkozó támogatói:

A Pult, Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér, Győri Szalon, I love Mozi, Import Impró Egyesület, Import Impró Társulat, Paintball – sziget, PÁNIQ Szoba, Rába Quelle, Red Water, Rejtélyek Háza, RÉV Színházi és Nevelési Társulat, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Rómer Ház, Rómer Kvelle, Vaskakas Művészeti Központ.

Balla Richie színész-drámatanár
Fotók: Lép Bálint

2017.03.30