Lumniczer Sándor elemi és gimnáziumi tanulmányait a kőszegi, soproni és pozsonyi evangélikus iskolákban végezte. 1843 és 1845 között a pesti egyetemen Balassa János sebészprofesszor mellett, annak tiszteletbeli segédeként dolgozott. Orvosi és sebész diplomáját 1944-ben szerezte meg. Disszertációja a hazai plasztikai sebészet szakirodalmi előfutára, melyben nemcsak a külföldi szakirodalomra támaszkodott, hanem a hazai sebészeti klinika eseteit is összegezte. Az egyetem befejezése után Balassa Bécsbe küldte modern műtéttant tanulni. Francz Schuh professzor mellett lett „műtőnövendék”, aki a bonctani, élettani és laboratóriumi vizsgálatok bevonásával a belgyógyászattal egyenrangúvá tette a sebészetet. Lumniczer sebészeti tudásának tökéletesítése céljából hosszabb tanulmányutat tett Londonban, Párizsban és Zürichben. Hírneves sebészektől tanult, mint Ricord, Blandin, Velpeau, Malgaigne.

1847 őszén Bécsből már Balassa klinikájára tért vissza mint kinevezett tanársegéd. A szabadságharc kitörését követően 1848-ban a pesti egyetemen a tábori sebészet előadója volt. Még ez év őszén bevonult és zászlóaljorvos lett, később Mészáros Lázár hadügyminiszter Görgey hadtestének törzsorvosává nevezte ki, majd igazgató törzsorvos lett. Kitűnő szervezőnek bizonyult. Miközben Görgey fel-dunai seregében szolgált, a hadsereg egészségügyi ellátásával kapcsolatos könyvet is írt Utasítás a Feldunai Hadsereg orvosai számára címmel, amely a többi alakulat számára is mintául szolgált. 1849. június 1-jétől a honvédorvosi kar főnöke, egyben a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályának vezetője lett. Görgey Artúrhoz sírig tartó barátság fűzte. Számos ütközetben vett részt, a világosi fegyverletételnél is jelen volt.

A magyar szabadságharc leverése után azokat, akik az önálló egészségügyi szervezet kialakításában részt vettek, különböző büntetésekkel sújtották. Lumniczert előbb Aradra internálták, majd büntetésként besorozták az osztrák császári hadseregbe szanitéc közkatonának. Bécsben Böhm, egy régi orvosismerőse vette maga mellé, enyhítve megalázó helyzetét. 1851-ben tizedesi ranggal leszerelték.

Hazatérése után nem kapott állást, helyzete akkor javult, amikor Balassa János visszakapta a tanszékét, s oda vette „magánasszisztensnek”. Ebben az időszakban változtatta meg németes nevét, lecserélve a „tz”-t a magyarosabb „cz”-re. 1860-ban előbb az államvasutaknál kapott orvosi állást, majd 1861-től a Szent Rókus Kórház sebészeti osztályának vezetésével bízták meg. Egyetemi pályafutása 1868-ban folytatódott, ekkor fogadták el magántanárnak. 1872-ben kinevezték rendkívüli tanárnak, 1880-ban pedig az akkor szervezett pesti II. számú Sebészeti Klinika igazgatásával bízták meg, és nyilvános rendes egyetemi tanárrá nevezték ki. Az Orvosi Hetilap sorra jelentette meg a cikkeit sebészi gyakorlatának tapasztalatairól. Az Orvosegyesület indulásakor főtitkárává választotta, majd 1882-től 1886-ig az elnöki tisztet tölthette be. Az Országos Közegészségügyi Tanácsnak alapításától tagja volt, 1868-tól alelnöke, 1878 és 1881 között elnöke. 1885-ben az uralkodó a Főrendi Ház tagjává nevezte ki.

Lumniczer országos hírnévre tett szert a Lister-féle antiszeptikus sebkezelés elterjesztésével, valamint az általa szerkesztett és róla elnevezett érfogóval, melyet még ma is használnak a sebészetben. Őt tekintjük a hazai plasztikai sebészet megalapítójának. Szakmai munkássága mellett szószólója volt azoknak a reformoknak, amelyek átformálták a hazai közegészségügyet.

Emlékére szülővárosában utcát neveztek el róla. Pátzay Pál szobrászművész róla készült domborművét (1962) a kapuvári városi kórházban helyezték el, melyet minden év március 15-én ünnepélyes keretek között megkoszorúznak. Az 1982-ben épült új városi gyógyszertár, majd 1987-ben a centenáriumát ünneplő kapuvári kórház – a nagy orvoselőd emlékének tisztelettel adózva – felvette Lumniczer Sándor nevét.

Vargáné Blága Borbála

Felhasznált irodalom:
Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. - Budapest : Medicina K., 1990. - 105 p.
Kapronczay Károly: Balassa János és a pesti orvosi iskola. -  Budapest : OPKM, 2002. - 92 p.
Németh Imre: Akikre büszkék lehetnek a kapuváriak. - [Győr] : Hazánk K., [2009]. - 53 p.
A szabadságharc orvosára emlékeztek In: Kisalföld 54. évf. 62. sz. (1999. márc. 16.), 9. p.
Március 15. fiatalos nemzeti ünnepünk : Rábaközi megemlékezések koszorúzás a Lumniczer- domborműnél, emlékparkavatás Szárföldön. In: Kisalföld 61. évf. 63. sz. (2006. márc. 16.), 6. p.
Németh D. László: Lumniczer, a szabadság orvosa In: Vasárnapi Kisalföld 7. évf. 10. sz. (2007. márc. 11), p. 10-11.
Ki volt Lumniczer Sándor? In: Kisalföld 61. évf. 71. sz. (2012. márc. 24.), 12. p.

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.