1963-as látkép a Radó-szigetről (forrás a megyei könyvtár képgyűjteménye):

A győri Margitszigetnek is nevezett festői Radó-sziget déli, platánfákkal ékesített részén állt Győr, melynek helyére került a későbbiekben az első világháborús emlékmű. 1798-ban Reinpacher József építette részben kőből, részben fából a színházépületet, melyet 1839-ben Fruhmann Antal tervei alapján alakítottak át. A 20. század elején már felmerült egy új színház építésének igénye, mert az épület elavult és rossz állapotú volt. A többszöri próbálkozás ellenére 1927-es bezárásáig itt, a régi színházban tartották az előadásokat. A méltatlan körülményeket jól mutatta, hogy 1922 márciusában, Jászai Mari fellépésekor patkányt is láthattak a színpadon a nézők Ibsen Kísértetek című darabjának bemutatásakor.

A Radó-szigetet ábrázoló Barasits kiadásában 1933 előtt megjelent képeslap a Kioszk- és szemben vele a régi színház épületével:

A régi színház épülete Glück József fotóján:

1927-ben döntött a város az épület elbontásáról, amely egy darabig üresen állt, végül az 1930-as évek elején lebontották.

A Radó-szigetet ábrázoló Weinstock kiadásában 1936 előtt megjelent képeslap a Kioszk épületével, és szemben vele az üresen álló területtel:

Az első világháborúban elszenvedett emberveszteségek hírére az országban több helyen, már 1914-ben kezdeményezték a hősök, elesettek emlékének ápolását. Az 1917. évi VIII. törvény kimondta, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni, és az utókor számára meg kell örökíteni. A távoli helyeken, sokszor névtelenül és hagyománytól eltérően, szertartás nélkül eltemetett katonák emlékére otthon, a családtagok és a helyi közösség számára is elérhető helyre kerültek az első emlékművek, többnyire temetőkben.

A Győrhöz közeli Écsen 1921-ben avatták fel a közadakozásból készített első világháborús emlékművet. 1923-ban a győri evangélikus öregtemplomban emléktáblákat, a zsinagóga bejáratánál oroszlános emlékművet állítottak. Az 1924. XIV. törvény 1925-től május utolsó vasárnapját a Hősök Emlékünnepe nemzeti ünnepének nyilvánította. A győri köztemetőben 1925-ben kezdték az első világháború áldozataiként a győri kórházban meghaltak sírját a XIV. parcellába, az olasz fronton elesett győri katonák hamvait hazaszállításuk után a IX. parcellába eltemetni. 1926-ban készült el a nádorvárosi kamillus templom falán elhelyezett emléktábla. 1927-ben a temetőben és a városban több emlékművet, emléktáblát állítottak. Ekkor készült el a Székesegyház déli falán elhelyezett 19-es gyalogezred emlékműve, 1933-ban pedig a győri 11-es vadászzászlóalj katonáinak síremléke Révfaluban.

A Nyugatmagyarországi Híradóban 1914 novemberében felhívás jelent meg a méltó megemlékezésről és emlékművek készítéséről; részlet A hősök és unokáik című cikkből:

Győri Nemzeti Hírlap, 1937. március 12.:

Id. Konok Tamás 1941-es fényképe a Hősi Emlékműről, a Fortepan oldaláról:

Az emlékmű építéséről már 1927-ben döntött Győr város törvényhatósági közgyűlése, és még ekkor, Farkas Mátyás polgármester idején 23 ezer pengőt különítettek el erre a célra.

Az 1936. március 28-án megválasztott Späth Gyula polgármester azt remélte, hogy még az év végéig meg fog épülni az első világháborús emlékmű. Ekkor erre a célra 27 ezer pengőt tartalékoltak, és a költségeket 50 ezer pengőre becsülték. Lakatos Kálmán építész bevonásával megalakult a Hősi Emlékmű kisbizottság az emlékmű építéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételek biztosítására. Nagyszabású társadalmi mozgalom indult, jótékony célú rendezvényekkel gyarapították a szoborra szánt összeget.

Győri Hírlap, 1936. június 23.:

1937 áprilisában a polgármester a Radón az emlékműhöz kis, világító szökőkutat képzelt el, de még ekkor is akadtak olyanok, akik az Országzászló mellett szerették volna a város emlékművét elhelyezni.

Győri Nemzeti Hírlap, 1937. április 11.:

A szobor készítésére egy helyi alkotó, valamint Markup Béla és Horvay János pályázott, de az Országos Iparművészeti Tanács csak két művészt támogatott. A polgármester felkérésére budapesti szakbizottságok győri környezet-tanulmányozásokat folytattak. Ezek a szakértők is a Radó-szigetet ajánlották egy másik változat mellett, amely a Pénzügyi Palota mögötti területtel számolt. 1937. november végén a város kisgyűlése egyhangúan a szobor Radó-szigetre való állítása mellett döntött. A költségkalkuláció alapján a szobor 30 ezer, a terepmunkák 5 ezer pengőt igényeltek. Az eddig gyűjtéssel növelt pénz 32.452 pengőt tett ki, amely a szobor készítésére futotta ugyan, de az összes költséget nem fedezte volna. A kistanács megnézte Horvay János gipszvázlatát: a tervezet a lépcsőzetes talajon elhelyezett nagyobb kőtömb két oldalán reliefet, felette oszlopon örökmécsest, előtte párducos katonát ábrázolt. Späth Gyula polgármester javasolta, hogy az emlékmű a járdától 40 méterrel beljebb kerüljön, előtte pedig medencét alakítsanak ki. A Hősök Tere térrendezési munkálatainak céljára a város közgyűlése 30 ezer pengőt szavazott meg.

Részlet A győri hősök szobra című cikkből, Győri Nemzeti Hírlap, 1937. november 30.:

1937. december elején döntöttek arról, hogy Horvay János szobrát fogják támogatni. A művész a pályázat elbírálásakor Győrbe jött, és riport készült vele, amelyben kifejezte örömét, hogy az emlékmű a győri Margitszigeten, festői környezetben fog állni, és a medencében tükröződik majd a látványa. Horvay János (1874-1944) korának neves szobrásza volt, több hősi emlékművet készített, de leginkább mint Kossuth-szobrok készítőjeként ismerték. A pécsi származású művész Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán, majd a bécsi Akadémián tanult. 1927-ben a Parlament előtt elhelyezett Kossuth és kormányáról készült szoborkompozíciót is ő készítette.

Győri Nemzeti Hírlap, 1937. december 3.:

Győri Nemzeti Hírlap, 1937. december 4.:

Három 1940 előtti képeslap a Hősi Emlékműről a megyei könyvtár gyűjteményéből:

Az emlékművet 1938. július 3-án este fél kilenckor avatták fel, hogy megvilágítva teljes pompájában ragyoghasson. Az ünnepség bevezetéséül Győr templomainak harangjai öt percig zúgtak, majd Valló István alpolgármester ismertette a szobor építésének történetét. Az emlékművet Albrecht királyi herceg adta át, és ő mondott ünnepi beszédet is, melyben elhangzott, hogy az új emlékmű a városhoz kötődő valamennyi katonai egység: a 31-es honvéd gyalogezred, a 19-es gyalogezred, a 11-es vadászok, a 9-es Nádasdy-huszárok, a 26-os közös gyalogezred, a 7-es és 17-es közös tüzérek, az 5-ös utászzászlóalj és a 31-es népfelkelő gyalogezred győri és Győr környéki elesettjeinek közös emlékműve. A szobor leleplezésekor a Himnusz hangjai mellett reflektorok és az örökmécses lángja borították fénybe a hősi emlékművet. Späth Gyula polgármester beszéde után a volt győri háziezred, a 19-es gyalogezred Győr városától kapott ezüstkürtje szólalt meg, amelyre tárogató hangja válaszolt. Klempa Kálmán tábornok, a háziezred utolsó parancsnoka is megjelent az ünnepségen. Az egyházi, katonai és polgári hatóságok, hivatalok, intézmények és intézetek, egyesületek képviselői mellett a város lakói elhelyezték a megemlékezés koszorúit, virágjait.

Győri Nemzeti Hírlap, 1938. június 29.:

Beszámoló az avatásról, Budapesti Hírlap, 1938. július 5.:

Győri Nemzeti Hírlap, 1938. július 5-i szalagcíme:

A rózsaszínű ruskicai márványból készült szobor egy párducot átölelő katonát ábrázol, mely egy óriáskígyót tapos el. A párduc a művész szerint a bátorságot jelképezi, ezért választotta az erőtől, dinamikától feszülő alkotás egyik fő alakjává. A német katonákra jellemző fejvédőt az első világháborúban is használták, a győri katonaszobor fején feltehetőleg a saját fejlesztésű, „berndorfer” sisakot láthatjuk. A Monarchia hadvezetése 1915-ben a szövetséges német hadsereg ruhaszínéhez közelítő, zöldes árnyalatú, hivatalosan „tábori szürke” egyenruhát vezetett be, és a nemez és posztó tábori sapka mellett három típusú fém rohamsisak is az osztrák-magyar sereg felszereléséhez tartozott. A harcos katona jobb kezében kardot ölelve puszta kézzel tartja féken a támadni készülő párducot. Egyes források pumaként említik, a korabeli cikkek és az alkotó szerint párducnak nevezett szoboralakot.

A kilenc méter magas oszlop csúcsán örökmécsest helyeztek el, a talpazatán két oldalon egy-egy relief díszítette.

Az emlékmű belváros felőli oldalán az özvegyeket és árvákat vigasztaló Krisztus láthatjuk.

Harcoló katonákat ábrázol a szimmetrikusan, az oszlop másik felén elhelyezett relief.

1939-től Győrben a Radó-szigeti Hősök emlékműnél tartották évente a megemlékezést és koszorúzást 1946-ig, amely csak 1944-ben, a bombázások miatt maradt el. A szocialista időszak alatt szünetelő Hősök Napja megemlékezéseket az 1990-es évek elején kezdték újra megtartani. Az első nyilvános megemlékezésre 1989-ben Szekszárdon került sor, az első győrit pedig 1994-ben tartották a Radó-szigeti emlékműnél. A szobor környezetét folyamatosan rendezték, tartókat helyeztek el a nemzeti és Győr város zászlóinak, s az emlékmű reflektoros megvilágítását is biztosították. 1996-ban a Hősi Emlékművet restaurálták. A 2001. évi LXIII. törvény újra nemzeti emlékünneppé nyilvánította a Hősök Napját, melyet minden év május hónap utolsó vasárnapján tartanak.

Az ötödik győri megemlékezésről a Kisalföld 1998-ban adott hírt:

2000-ben az Öregcserkész Baráti Kör kezdeményezésére a szobor talpazatára felvésették a második világháború idejét is.

Kisalföld, 2002. május 27.:

Az emlékmű egyre rosszabb állapotba került, árvíz esetén az egész szobor környéke úszott, és az eredeti állapotától eltérő környezetépítés miatt (a medence a szobor tükröződése helyett a betelepített növényzet és aranyhalak látványát nyújtotta) egyre inkább sürgette a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület a szobor felújítását.

A 2002-es árvíz idején:

Az emlékmű 2008 környékén:

2009 novemberében kezdődött meg a Hősi emlékmű restaurálása, amely 5,3 milliós tervezett költségéből 700 ezer forintot a győri önkormányzat vállalt, a többit adományokból gyűjtötték össze. E munkálatok során a medencét szigetelték, belsejét kékre festették, pereme kőszínű lett. A második világháború kezdetét és végét jelölő felirat is lekerült az emlékműről. Szabó Gyula építész, a Hősi Emlékmű Bizottság titkára tervek között említette a térkő cseréjét és a lépcső melletti 150 éves kőváza restaurálását.

2010. május 22.:

Az emlékmű átadását 2010. május 29-ére tervezték, de az állandó esőzések miatt erre június 30-án került csak sor. Fehér Imre, a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület elnöke így összegezte az avatás előtti sajtótájékoztatón a Hősi emlékmű rekonstrukcióját: „A felújítás költségeit 90 százalékban kisvállalkozók és civil szervezetek állták, de Győr önkormányzata is hozzájárult a kivitelezéshez. Azt fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy Horvay János szobrát teljes eredetijében sikerült helyreállítani, sőt, graffitibiztos felületet kapott a szobor. A medence is visszakapta egykori óceánkék színét. A tervezet 5-6 millió forintos felújítási költség ugyanakkor az előre nem kalkulált nehézségek miatt 10 millió forintra ugrott, de szerencsére a támogatóknak köszönhetően sikerült kifizetnünk mindent”.

2010. június 28.:

2010. június 30.:

2010. július 1.:

2015-ben viszont helyenként sajnos újra az emlékmű rongálását láthatjuk…

Némáné Kovács Éva

Források:
Bedécs Gyula-Tóth Vilmos: Győr első világháborús emlékjelei. In: Az első világháború emlékeztetői Pozsony vármegyétől a Muravidékig. Győr, 2010. p. 279-289.
Grábics Frigyes Szini kultura és szinházi előadások Győrött, 1927-1935. Kézirat. Győr, 1990.
Orbánné Horváth Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások. Győr, 2006.
Ságvári György: Magyar katonai uniformisok. Bp., 2010.
Winkler Gábor: Színházépítési tervek Győrött a XX. században. = Műhely, 1978. 1. sz. p. 23-39.
Győri Hírlap, Győri Nemzeti Hírlap, Kisalföld cikkei.

Internetes források:
Restaurálják a Radó szigeti Hősi emlékművet Győrben. In: gyorinap.hu, 2010. ápr. 22.
Szeghalmi Balázs: Van Hősök tere Győrben, lesz örökmécses is. In: kisalfold.hu, 2010. ápr. 22.
http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/van_hosok_tere_gyorben_lesz_orokmecses_is_-_video/2153718/?adminbolnezzuk=1
Szeghalmi Balázs: Öröklángot hoznának - Terv a győri Hősi Emlékmű felújítására. In: kisalfold.hu, 2008. dec. 18.
http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/oroklangot_hoznanak_-_terv_a_gyori_hosi_emlekmu_felujitasara/2081243/?adminbolnezzuk=1
Szeghalmi Balázs: Szerdán meggyújtják az öröklángot a Hősök terén Győrben. In: kisalfold.hu, 2010.06.28. 12:42
http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/szerdan_meggyujtjak_az_oroklangot_a_hosok_teren_gyorben/2165907/

A képek forrásai:
A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteménye képeslapjai, a szerző saját felvételei és FORTEPAN / id. Konok Tamás fényképei (42754., 42580. számúak)

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist – Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985